Mire jogosult az élettárs?

„Édesanyánk halálát követően apánk élettársával lakott a családi házban, amelyből mi felnővén sorra elköltöztünk. A közelmúltban agyvérzést kapott, s most kómában fekszik. Az orvosok szerint nincs esély a teljes felgyógyulására. Azóta az élettárs úgy viselkedik, mintha az ő tulajdona lenne a ház, holott sem feleségül nem vette apánk, sem – tudomásunk szerint – végrendeletet nem hagyott a javára. Minap a húgát is odaköltöztette, méghozzá az engedélyünk nélkül. Érdekelne, hogy jogosan jár-e el a nő, s mire számíthatunk apánk halála esetén mi, a gyermekei az örökséget illetően?”

– Ami az élettárs húgának „odaköltöztetését” illeti, a levélből nem derül ki, milyen minőségében tartózkodik a házban a szóban forgó személy. A leírtak alapján az élettárs jogosan él az ingatlanban, s tetszése szerint fogadhat ott vendégeket, de csak használhatja az épületet, nem rendelkezik azzal. Hacsak édesapjuk nem ruházta rá korábban az ingatlan tulajdonjogát, a nőnek jelen helyzet szerint még ahhoz sincs joga, hogy bejelentse testvérét a házba.
Amennyiben nagyobb beleszólást szeretnének kapni édesapjuk ügyeinek intézésébe, beleértve a tulajdonával való rendelkezés jogát, kezdeményezniük kell a bíróságon cselekvőképtelenné nyilvánítását. Ilyenkor a bíróság gyámot rendel ki a magatehetetlen személy mellé, aki valószínűleg önök, a gyermekei közül kerül majd ki.
Az öröklésről. A vonatkozó jogszabályok értelmében az örökséghagyó végrendeletében megnevezett személyek jogosultak az öröklésre. Végrendelet hiányában az öröklés a törvények által meghatározott rend szerint zajlik (lásd Ukrajna Polgári Törvénykönyve 1258. paragrafusát!), vagyis az örökösök az öröklési sorrendnek megfelelően juthatnak hozzá a hagyatékhoz.
Minden soron következő örökösi csoport az után nyerhet jogot az örökségre, hogy nem jelentkezik az övét az öröklési rendben megelőző örökösi csoporthoz tartozó személy, vagy amennyiben az illetőt (illetőket) megfosztják az öröklési joguktól, esetleg az erre jogosultak nem veszik át az örökséget, vagy lemondanak arról – kivéve az 1259. paragrafus 2. részében rögzített esetet. Ezek szerint ugyanis a bíróság dönthet úgy, hogy egy adott személy az övét megelőző örökösi csoporttal együtt nyerjen jogot az örökségre, ha korábban hosszabb időn át gondját viselte, anyagilag támogatta, egyéb segélyben részesítette az örökséghagyót, aki idős kora, súlyos betegsége vagy rokkantsága okán magatehetetlen volt.
Elsősorban az örökséghagyó gyermekei, az őt túlélő házastársa és a szülei jogosultak a hagyatékra (lásd a Ptk 1261. paragrafusát!), édesapjuk halála esetén tehát önöket, a gyermekeit illeti meg a hagyaték. A törvény szerinti öröklési sorrendben negyedik örökösi csoportba tartoznak azok a személyek, akik az örökséghagyóval a hagyaték megnyílása, vagyis az örökséghagyó halála előtt legalább öt évig egy háztartásban, egy családként éltek (lásd a Ptk 1264. paragrafusát!), így valószínűleg édesapjuk élettársa is. Ám mint fentebb jeleztem, ő csak akkor lenne jogosult részesedni az örökségből, ha az őt az öröklési sorban megelőzők valamennyien lemondanának az öröklésről, vagy ha a bírósághoz fordul, s a bíró megállapítja az örökséghez való jogát az önöké mellett.

hk