A „málenykij robot” Európa kudarca

Április 17-én Pécsett ünnepélyes keretek között megnyitották a Zsolnay Kulturális Negyed Apostolos termében a „Málenykij robot” című kiállítást, amely a kárpátaljai magyarok 1944-es deportálásának állít emléket.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár köszöntötte elsőként a második világháború utolsó időszakának borzalmait felelevenítő kiállítás résztvevőit. „Sokszorosan sújtotta a sors Kárpátalja magyarjait, hiszen Trianonban kiszakították őket a magyar haza szívéből, azóta Verecke, Munkács, Beregszász, Huszt és Visk többé nem Magyarország. Az ott élők azonban ragaszkodtak identitásukhoz – és ragaszkodnak ehhez a mai napig is” – mondta.
A politikus szerint, ha egy idős kárpátaljai magyar számot ad életéről, akkor kiderül, hogy soha nem hagyta el szülőföldjét, mégis öt ország állampolgára volt a „nyomorúságos” XX. században. Ez beszédes arra nézve, hogy Európa és a nagyhatalmak hogyan tudnak labdaként játszadozni emberek identitásával, életével. „A »málenykij robot« Európa kudarca. Nem szabad megengedni, hogy megismétlődjön, mert Európa egy újabb kudarcot már nem élne túl”  – tette hozzá.
Őri László alpolgármester reményét fejezte ki, hogy gyermekeink és unokáink emberségesebb világban fognak élni, mint amilyen az elmúlt évszázad volt. „Egy háború veszteségeit össze lehet számolni. De azoknak a szenvedése, személyes tragédiája, tönkretett élete, akiket származásuk miatt a kollektív bűnösség elve alapján elhurcolt kényszermunkára a szovjet erőszak, nagyon sokáig tartott. Ezeket a szenvedéseket 1990-ig nem tudtuk arra a bizonyos veszteséglistára felírni. A vae victis, a jaj a legyőzötteknek gyakorlata alapján ezek az emberek nem kaptak és nem is kaphattak elégtételt az akkori hatalomtól. A túlélők soha nem érezhettek megbecsülést, nem érezhették magukat biztonságban, szabad embernek. Hiszen hallgatásra kényszerítették őket. Megfélemlítve, megszomorítva élték le életüket” – mondta el az alpolgármester, hozzátéve: meg kell tanulnunk: „Az erőszak soha nem teremt békét, az emberi élet értéke felülír minden érdeket, az emberség méltósága minden embert megillet. Erre figyelmeztet minket ez a kiállítás.”
A tárlat létrehozásához az Európai Néppárt képviselőcsoportja – elsősorban Bocskor Andrea kárpátaljai képviselő –, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nyújtott segítséget.
A Fidesz–KDNP listájáról az Európai Parlamentbe jutott Bocskor Andrea néppárti képviselő a pécsi megnyitón annak fontosságát hangsúlyozta beszédében, hogy a nemzeti összefogás politikájának köszönhetően személyében immár a kárpátaljai magyarságnak is lehet képviselője Brüsszelben. Ez lehetőséget ad arra, hogy megismertessék Európával a kárpátaljai magyarság múltját, az átélt tragédiát és a közösség jelenlegi helyzetét – tette hozzá. A képviselő egyúttal örömének adott hangot, hogy a kiállítás anyagát az európai uniós főváros után számos helyen bemutathatták, így Magyarországon is egyre többen tájékozódhatnak arról, min ment keresztül a kárpátaljai magyar közösség 70 évvel ezelőtt.
Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke az 1944-es eseményekről szólva emlékeztetett, hogy a „málenykij robot” a magyarság mellett a kárpátaljai sváb lakosságot is érintette, ugyanúgy, ahogyan a baranyai svábok közül is sokakat hurcoltak el azokban a napokban a Szovjetunióba. A Rákóczi-főiskola elnöke hangsúlyozta a történelmi emlékezet megőrzésének jelentőségét, illetve annak fontosságát, hogy minél szélesebb körben tájékoztassák a közvéleményt a magyarságot ért atrocitásokról. Mint mondta, a kiállítás egy felszóllítás, egy kiáltás a kommunizmus áldozataiért, a még meg nem írt, el nem mondott, fel nem tárt szörnyűségekért, a még mindig nem rehabilitáltak iránti tiszteletre és bocsánatkérésre szólít fel.
Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség politikai és kommunikációs titkára Brenzovics Lászlónak, a KMKSZ elnökének nevében köszöntve az egybegyűlteket hangsúlyozta: fontosnak tartják, hogy a kárpátaljai magyarok legtragikusabb sorsfordulóját bemutató kiállítás Pécsre is eljutott. Rámutatott: a „málenykij robot” a kárpátaljai magyarok ellen irányult, egyfajta etnikai tisztogatás volt, amiért mind a mai napig nem kértek bocsánatot, nem rehabilitálta a sztálini terror áldozatait sem az egykori szovjet vezetés, sem az ukrán állam. Ugyanakkor, jelezte a szónok, bármennyire nehéz volt is az 1944-es esztendő, a magyarság túlélte a történteket, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy létrejöhetett ez a kiállítás, amely méltó emléket állít az áldozatoknak.
A KMKSZ titkára egyúttal emlékeztetett, hogy a kárpátaljai magyarság jelenleg sincs könnyű helyzetben, hiszen őket is érinti a már egy éve zajló orosz–ukrán testvérháború. Darcsi Karolina ezzel összefüggésben köszönetet mondott Pécs városának, hogy az elsők között sietett az ismét nehéz helyzetbe került kárpátaljai magyarság megsegítésére, amikor két kárpátaljai magyar települést is támogatásban részesített.
A kiállítás anyagát Molnár D. Erzsébet, a Rákóczi-főiskola Lehoczky Tivadar Intézetének kutatója mutatta be. Hangsúlyozta: a tárlat legfőbb célja az áldozatokról való megemlékezés, illetve a „málenykij robot” fogalmának minél szélesebb körben történő megismertetése.

(pecsma.hu/ntk)