EP-állásfoglalás: az EU-nak át kell értékelnie Oroszországhoz fűződő kapcsolatát
Az Európai Uniónak át kell értékelnie Oroszországhoz fűződő kapcsolatát, amelynek partneri jellegét alapjaiban kérdőjelezte meg Oroszország erőszakos fellépése, szomszédainak destabilizálása – hangoztatta az Európai Parlament (EP) által szerdán Strasbourgban elfogadott állásfoglalás.
A 494 szavazattal, 135 ellenszavazat és 69 tartózkodás mellett elfogadott dokumentum szerint Oroszország szándékosan megsértette a demokratikus elveket, az alapvető jogokat és a nemzetközi jogszabályokat, az Uniónak pedig „vészhelyzeti tervvel” szembe kell szállnia az agresszív és megosztó orosz taktikával.
„Ukrajna lerohanásával és a Krím félsziget elcsatolásával az orosz kormány válaszút elé állított bennünket. Most a Kremlen múlik, hogy merre vesszük az irányt: az együttműködés vagy az eltávolodás felé” – fogalmazott az állásfoglalás előterjesztője, Gabrielius Landsbergis litván néppárti EP-képviselő. Meggyőződésének adott hangot, hogy az oroszok többsége békét akar. Amíg azonban Oroszországban nem történik meg a belső változás, „határozott üzenetet kell küldenünk az orosz vezetőknek arról, hogy egységesen kiállunk az agresszió áldozatai mellett és azok oldalán, akik az Unió alapértékeit vallják” – mondta.
Az állásfoglalásban kiemelték annak fontosságát, hogy az Unió tagállamai megőrizzék egységüket a Krím félsziget jogtalan elcsatolása és az ukrán háborúban való orosz részvétel kérdésében. Felszólították a tagállamokat, hogy tartózkodjanak az Oroszországgal kötendő kétoldalú megállapodásoktól, amelyek kikezdhetik ezt az egységet. A tagállamok közötti szolidaritás biztosítása érdekében minél előbb létre kell hozni a jogszabályi háttér által biztosított erős európai energiauniót – tették hozzá.
Az EP olyan egységes mechanizmus létrehozását kérte az Európai Bizottságtól és a tagállamoktól, amellyel figyelemmel lehet kísérni az oroszok által európai politikai pártoknak vagy más szervezeteknek juttatott pénzügyi, politikai vagy technikai segítséget, és fel lehet mérni, mekkora hatással van az orosz beavatkozás a politikai életre és a közvéleményre.
(MTI/Kárpátalja)
