A végrendelettől függetlenül is részesedhetnek a hozzátartozók az örökségből?

„A nagyanyám (apám anyja) végrendeletében rám hagyta a lakását, apám pedig a megtakarított pénzét örökölte. Apám most azt mondja, ha kell, a bírósághoz fog fordulni, hogy megkapja a lakást is, holott van saját háza. Van esélyem megtartani a lakást, ha bírósági tárgyalásra kerül a sor?”

– A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1223. cikkelye értelmében az öröklésre a végrendeletben megnevezett személyek jogosultak. A törvény rögzíti a természetes személy jogát, hogy végrendeletében megnevezze az örököseit, s belátása szerint rendelkezzék tulajdona, a tulajdonhoz fűződő jogai és a kötelezettségei felett.

Mindazonáltal a Ptk. 1241. cikkelye a végrendelet tartalmától függetlenül megállapítja a személyek egy bizonyos körének jogát a hagyaték egy részére. Vagyis a törvény korlátozza a végrendelkezési jogot, amennyiben garantálja a hagyaték egy meghatározott, köteles résznek nevezett hányadát az arra jogosultak számára.

Köteles részre a hagyatékból kizárólag az örökösök első köréhez tartozó személyek jogosultak, amennyiben kiskorúak, vagy ők az örökhagyó 18 éven felüli munkaképtelen gyermekei (beleértve az örökbefogadottakat is), munkaképtelen özvegyei, munkaképtelen szülői (örökbefogadói) esetleg az örökhagyó életében fogant, de a hagyaték megnyílása után született gyermekei.

Munkaképteleneknek minősülnek az 55. életévüket betöltött nők, illetve a férfiak, ha elmúltak 60 évesek, valamint az I., II. és III. kategóriájú rokkantak, függetlenül attól, hogy megállapítottak-e számukra nyugdíjat vagy sem. Ezért amennyiben édesapja nyugdíjas vagy rokkant, jogosult lehet a nagymama (az apja édesanyja) által önre hagyott ingatlantulajdon egy részére.

Megjegyzendő, hogy amennyiben az adott személy a nyugdíjkorhatár elérése után folytatja a munkát, azzal nem veszíti el a jogosultságát a kötelező részre a hagyatékból. Ugyanakkor a korkedvezményes nyugdíjba vonulás nem jogosít fel a kötelező örökségrészre.

A kötelező rész nagyságát a törvény úgy határozza meg, mint annak az örökségrésznek a felét, amelyre abban az esetben tarthatnának igényt az örökösök, ha az örökhagyó nem hagyott volna hátra végrendeletet, vagyis a törvény szerinti öröklés esete forgott volna fenn. Ha tehát abból indulunk ki, hogy törvény szerinti öröklés esetén mindössze ön és az elhunyt fia (az ön édesapja) lettek volna jogosultak az örökségre, egyaránt a teljes hagyaték felére tarthattak volna igényt. Mivel azonban nagyanyja végrendeletet hagyott hátra, édesapja most a teljes örökség egynegyedére jogosult, amennyiben munkaképtelen.

A kötelező örökségrészhez való jog nem függ a többi örökös hozzájárulásától, illetve a jogosult lakóhelyétől. Megállapításáról a hagyatéki eljárást vezető közjegyző saját hatáskörben jogosult dönteni, azaz édesapjának nem szükséges a bírósághoz fordulnia. Amennyiben azonban az örökösök valamelyike ellenzi a kötelező örökségrészre való jogosultságot igazoló dokumentum kiadását, jogában áll keresettel fordulni a bírósághoz.

hk