Aki építkezik, az mindig a jövőbe tekint
Balog Zoltán, Magyarország emberierőforrás-minisztere adta át a karácsfalvai líceum új épületét
Vasárnap, szeptember 18-án ünnepélyesen felszentelték a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum új, közel 1500 m²-es épületszárnyát, amelyben helyet kapott egy hatalmas tornaterem lelátóval, tanuszoda és egy 50 férőhelyes fiúkollégium. A magyar állam támogatásának köszönhetően felépült, energetikai szempontból majdnem teljesen önellátó „zöldépület” sokkal komfortosabbá teszi az egyházi fenntartású líceum diákjainak életét.
Az épületavató és -szentelő ünnepség a karácsfalvai görögkatolikus templomban szentliturgiával kezdődött, amelyet az egyházmegye magyar áldozópapjaival Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Esperesi Kerületének esperese mutatott be. A szertartásán a Nyíregyházai Szent Atanáz Hittudományi Főiskola Kórusa szolgált. Az ünnepi liturgián jelen volt Balog Zoltán, Magyarország emberierőforrás-minisztere, Pavlo Hobzej, Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának miniszterhelyettese, Milan Sasik munkácsi görögkatolikus püspök, Tóth István, Magyarország Miniszterelnökségének osztályvezetője, Buhajla József és Szalipszki Endre, Magyarország ungvári és beregszászi főkonzuljai, Tilki Attila, a magyar és Brenzovics László, az ukrán parlament képviselői Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, megyei képviselő, valamint számos kárpátaljai egyházi, megyei és nagyszőlősi járási vezető.
A szentliturgia végén Milán püspök a líceum intézményvezetőjének, Tóth Jenő atyának ünnepélyesen megadta a jogot a lélek kardja nevű liturgikus ruhadarab viselésére, amelyet a püspök azoknak a papoknak ad, akik kiemelkedő munkát végeztek az egyházmegyében. Majd ezt követően bejelentették, hogy a püspök Demkó Ferenc esperest kinevezte a munkácsi egyházmegye magyar anyanyelvű egyházközségeinek helynökévé, jogot adván neki a mitra viselésére.
Magyar Vita, a líceum igazgatója, megnyitva az új tanévet, köszöntötte a 42 elsős tanulót, majd az iskola minden diákját arra kérte, hogy legyenek jelen teljes valójukkal, figyelmükkel és önfegyelmükkel az iskolában, tegyenek meg minden erőfeszítést a képességeik kibontakoztatásáért.
Tóth Jenő intézményvezető ünnepi beszédét a magyar miniszterelnöktől személyesen hallott idézettel kezdte, miszerint: „Kérem, ne feledjék, a lehetetlen mint szó a magyar felfogás szerint nem tény, hanem vélemény.” Majd elmondta, hogy a Sztojka-líceum fennállásának elmúlt 13 éve alatt számos lehetetlen feladat tornyosult eléjük, de hívő emberként tudták, hogy az utolsó szó mindig a gondviselő Istené. „Ha Ő kedvesnek látja az igyekezetünket, a tenni akarás és a gondviselés találkozik, akkor a végén minden a helyére áll” – hangsúlyozta Tóth Jenő. Majd hozzáfűzte: „Az intézmény, a maga szerény tizenhárom évével a kárpátaljai magyar görögkatolikusság szellemi, egyházi, kulturális központjává nőtte ki magát. Fontos volt számunkra, hogy legyen egy olyan közösségi terünk, ahol diák, szülő, hívő, sportolni akaró ember egymásra találhat – így talán érthető, hogy ilyen nehéz helyzetben miért akartunk kollégiumot, tornatermet és tanuszodát építeni.” Végül a nagy álom megvalósulásáért elsősorban a magyar kormánynak mondott köszönetet, valamint Naszvadi György főtanácsosnak, Bacskai József helyettes államtitkárnak, Brenzovics László parlamenti képviselőnek, a KMKSZ elnökének, Milan Sasik megyéspüspöknek, a Magyar Katolikus Püspöki Karnak, a Hajdúdorogi Főegyházmegyének és a Pannanhalmi Bencés Főapátságnak.
Balog Zoltán miniszter úr az egyházi nevelés, a hit kapcsán elmondta: „Kell lennie egy olyan biztos alapnak, amelyre építhetjük az életünket. Utána már lehet az interneten is keresni mindenfélét, hogyha megvan az a biztos alap, ahonnan tudjuk, hogy mi a jó, és mi a rossz. Mi az, ami segít bennünket, hogy kiteljesedjen az életünk, hogy ne hamis boldogságunk legyen, hanem valóságos. És mi az, ami káros, ami ártalmas, ami becsap. Ami lehet, hogy az első percben nagyon kívánatos és divatos, de nagyon hamar kiderül róla, hogy semmi közöm hozzá és nem segíti az életemet.” Balog Zoltán Tóth Jenő atya ünnepi beszédére reflektálva kijelentette: „Itt, ezen a táján a világnak sok lehetetlen küldetésből lett már lehetőség. Azt kívánom, hogy ez folytatódjon. Én azért jöttem el ide ma, hogy biztosítsam arról Kárpátalja magyarságát, hogy a magyar kormányra számíthatnak. Nekünk nagyon fontos cél az, hogy itt lehessen boldogulni. Ezért nyújtottuk a támogatást az elmúlt három évben és előtte a kollégiumnak a bővítésére.”
A miniszter Milan Sasikhoz, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházkerület püspökéhez fordulva közölte: „Nekünk fontos, hogy Ukrajna emelkedjen, nemcsak a magyarok, hanem mindenki. Pontosan tudjuk, hogy rendszerek jönnek, mennek, néha még a határok is változnak, hol a közösség javára, hol a közösség kárára” – fogalmazott, hozzátéve, hogy „ami marad, az az egyház, ezért intézményeinket azokra a felekezetekre bízzuk, amelyek maradnak”.
Emlékeztetett arra, hogy nemrég állapodott meg Sasik püspökkel arról, hogy Budapesten legyen ukrán görögkatolikus pap, és ez már meg is valósult, várják a püspököt, hogy beiktassa tisztségébe a lelkészt.
Rámutatott: „Elfogadjuk, hogy másoknak vannak fontosabb dolgok, de elvárjuk, hogy mások elfogadják, hogy nekünk nagyon fontosak a kárpátaljai magyarok, és nagyon fontos, hogy ne legyenek migránsok a magyarokból, az ukránokból, ne legyenek menekültek, hanem a szülőföldjükön boldogulhassanak.”
Az ukrán kormány nevében Pavlo Hobzej oktatási miniszterhelyettes elnézést kért, amiért az ukrán állam nem támogatja az egyházi fenntartású és nem állami tanintézeteket, miközben – utalva a karácsfalvai görögkatolikus líceumnak nyújtott magyarországi támogatásra – más államok támogatják azokat. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a tanintézet fejlesztésének támogatásáért. Egyúttal bejelentette, hogy az ukrán parlament előtt van az új oktatási törvény tervezete, amely – elfogadása esetén – lehetővé teszi a nem állami fenntartású oktatási intézmények működésének finanszírozását, ennek a törvénytervezetnek a támogatására kérte Brenzovics László parlamenti képviselőt. Ünnepi beszéde végén Pavlo Hobzej elmondta, mivel az ukrán állam nevében nem adhat semmit, a saját nevében ajándékozza a Nem halt meg még Ukrajna című díszes könyvet a líceumnak, a könyv Ukrajna függetlenségének 25. évfordulója alkalmából jelent meg.
Az ünnepi beszédeket követően Milan Sasik püspök, Balog Zoltán és Pavlo Hobzej ünnepélyesen átvágták a nemzeti színű szalagot, majd Milan püspök a görögkatolikus hagyományoknak megfelelően megszentelte az új épületet.
Az új épületet a budapesti Gutovszki Róbert építész irodája tervezte, aki munkatársunknak elmondta: „Amikor elkezdtük tervezni Tóth Jenő atyával ezt az épületet, akkor még tényleg semmi esély nem látszott arra, hogy megvalósuljon. Ezért törekedtünk egy takarékos épületet létrehozni, hogy minél nagyobb esélyt adjunk annak, hogy megvalósulhasson. Ugye, ha a közös álmok nagyon nagyra nőnek, akkor igen nehéz a megvalósítás útjára lépni. Három fő eleme van az épületnek. A legnagyobb tér a tornacsarnok, de mindemellett épült egy tanuszoda, a hozzá tartozó öltözőkkel, kiszolgálóhelyiségekkel, fölötte pedig kollégiumi szobák, és mindez egy kompakt nagy épülettömegben megfogalmazva. Tudtuk, hogy ha lesz az építkezésre valaha támogatás, az óriási öröm lesz, de utána ennek az intézménynek valahogy ezt az épületet fenn is kell majd tartania. Ezért a szokásokhoz képest sokkal komolyabb hőszigetelést terveztünk, igyekeztünk azokat a technológiákat használni, amelyek ma még nem csak itt, hanem Magyarországon is újdonságok, és ezzel a fenntartás költségeit a lehető legalacsonyabbra szorítani. A tetőn látható napkollektorok kifejezetten a medence vizének fűtését biztosítják, fontosak a nagyméretű ablakok, amelyek természetes fényt biztosítanak, ezt egészíti ki az az árnyékoló rendszer, amely megakadályozza a túlmelegedést, illetve azt, hogy a közvetlen napsugárzás bejöjjön a belső térbe. Szerintem az is fontos, hogy mindez egy kompakt épületburokban fogalmazódott meg.”
Az épületavató ünnepség állófogadással folytatódott az új tornacsarnokban, ahol Brenzovics László parlamenti képviselő és a líceum alapító intézményvezetője, Marosi István atya mondott pohárköszöntőt.
Badó Zsolt
