Beregszász főterén meggyúlt advent negyedik gyertyája is

2016. december 21., 09:26 , 832. szám

A Kárpátaljai Magyar Kul­tu­rá­lis Szövetség (KMKSZ) szervezésében meg­rendezett adventi vásár utolsó napján, Beregszász központjában, a Rákóczi-főiskola előtt elhelyezett színpad előtt egy ünnepség keretében lobbant fel a negyedik adventi láng.

Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára a gyertyagyújtást megelőzően beszédében rámutatott, hogy az adventi és a karácsonyi időszakban igyekszünk több időt tölteni szeretteinkkel, jobban odafigyelni rájuk, ám akadnak olyanok, akik önhibájukon kívül kerültek nagyon nehéz helyzetbe. Ezeknek az embereknek naponta kell szembenézniük azzal, hogy holnap már nem lesz élelmük, a díszített fa alatt csupán az üres tér várja majd gyermekeiket. Kötelességünk átérezni a problémáikat, ezeknek az embereknek lehetőségeink szerint segíteni – hangsúlyozta a szónok.

A kulturális titkár elmondta: már második éve, hogy a KMKSZ, a Rákóczi-főiskola, Beregszász önkormányzata, a történelmi egyházak, valamint a civil szervezetek közösen készítenek adventi koszorút, melynek négy gyertyáját advent négy vasárnapján közösen gyújtják meg. Molnár László reményét fejezte ki, hogy ez a gesztus hagyománnyá válik, és a következő generáció is életben fogja tartani.

Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke rámutatott, hogy bár advent a várakozás ünnepe, mi, emberek úgy vagyunk felépítve, hogy nem szeretünk várakozni. Mindent azonnal szeretnénk. Azonnal akarjuk beteljesíteni kívánságainkat, vágyainkat. Persze ez érthető, hiszen az emberi lét véges, arról nem is beszélve, hogy a világban terjedő üzenet is az: „szerezz meg mindent, amire vágysz, lehetőleg most, azonnal”. „Ez a szellemiség kiölheti azt a pozitív töltést, amelyet a várakozás rejt magában – fogalmazott Gulácsy Géza, majd hozzátette: – Emlékezzünk vissza, gyermekkorunkban milyen feszültséggel vártuk, hogy megérkezzen az első hó, vagy amikor gyermekként, egy-egy kollektív játékra készültünk fel: mennyi pozitív energiával látott el bennünket, mennyire fantáziadús volt is az. Sokszor a felkészülés érdekesebb volt, mint maga a játék.”

Gulácsy Géza felhívta a figyelmet arra, hogy az advent, a karácsony a szívünk díszbe öltöztetéséről is kellene, hogy szóljon, ám manapság már egyáltalán nem szól erről. Díszbe öltözik a fenyő, a ház, az utca, az út, de a szívünk nem. A rengeteg, ilyenkor megjelenő médiaüzenet közül nagyon csekély számú mesél a karácsony igazi lényegéről: „A fényesség, az anyag csillogása, majdnemhogy kiölte a karácsony igazi értelmét” – mondta.

De nemcsak ez nyomja el az igazi karácsonyi érzelmeket. A pesszimizmus, a világban sokszor megjelenő kilátástalanság is hatalmas szerepet játszik ebben. „A világ helyzete sohasem reménytelen, mert sohasem azokon múlik, akik nem hisznek az életben, hanem azokon, akik hisznek benne – idézte Gulácsy Géza a nagy gondolkodó, Hamvas Béla szavait, majd hozzátette – Higgyünk mi is az életben és legfőképpen az életnek Urában, akinek az eljövetelét most is várjuk” – zárta beszédét.

A köszöntők után Gulácsy Géza alelnök az ott lévő gyermekek közreműködésével meggyújtotta a negyedik adventi gyertyát.

A várakozás utolsó lángjának fellobbanását követően a történelmi egyházak képviselői kértek áldást az egybegyűltekre, majd ünnepi műsor vette kezdetét.

Elsőként a Tiszaújhelyi Művészeti Iskola növendékeinek előadásait tekinthették és hallgathatták meg az érdeklődők. Az ifjak előadták Boldog Ferenc, a KMKSZ Tiszaújhelyi Alapszervezete elnökének saját szerzeményét is, amelynek a címe Szeretet volt. Az elnök röviden köszöntötte az egybegyűlteket. Ezután a művészeti iskola kórusa mellett énekelt Tóth Zsófia, Jana Eszter. Őket követően a művészeti iskola igazgatónője, Kobály Erika és az iskola oktatója, Bilák András is énekelt a kórussal.

A Tiszaújhelyi Művészeti Iskola után a Beregszászi Művészeti Iskola növendékeinek: Bábel Istvánnak és Balogh Gergőnek a szaxofon-előadását hallhattuk.

Az ünnepséget Ady Endre Karácsony című versével zárta Bábel Zsuzsanna.

rsz