A jövő múlik azon, hogy lesz-e elegendő gyerek

Beszélgetés dr. Kövér Lászlóval

A Salánki Óvoda új szárnyának ünnepélyes átadását követően az épület bejárásakor kárpátaljai újságíróknak (köztük tudósítónknak is) lehetőségük nyílt arra, hogy kérdéseket tegyenek fel Kövér Lászlónak, a Magyar Országgyűlés elnökének a nemzetpolitikával, a kárpátaljai magyarság helyzetével és a két ország egyre jobb viszonyával kapcsolatban. A Magyar Országgyűlés elnöke az alábbiakkal magyarázta azt, miért érezte fontosnak, hogy ott legyen egy kárpátaljai óvoda megnyitóünnepségén.

– Egy óvodába történő beruházás mindig a jövőbe történő beruházás, hiszen a gyermekeinknek szól, az unokáinknak szól – én lassan abba a korba érek, hogy talán már unokákra is merek gondolni. Egy olyan helyzetben, amilyenben ma Ukrajna, benne Kárpátalja van – amely országot egy furcsa háború sújt és az azzal együtt járó mindenféle nyomorúság, gazdasági válság – különösen figyelemre méltó és fontos az, ha tapasztaljuk, hogy az itt élő emberek mégis bíznak a saját jövőjükben meg a szülőföldjükön magyarként való megmaradásban. Elhangzott az avatóbeszédekben: ahhoz, hogy ez a beruházás megvalósuljon, persze, kellett az anyaország, a kormány segítsége, Debrecen, Miskolc városának a segítsége, magyarországi cégeknek, polgároknak az összefogása, de kellett az itteni polgármester úrnak a bátorsága, és kellett az itteniek támogatása is mögötte, az akarat, hogy igenis mutassák, ők szeretnének itt Salánkon, a szülőfalujukban, a szülőföldjükön magyarként megmaradni, a következő generációknak életet adni, és fölnevelni őket. Egy ilyen életerős közösség tiszteletet érdemel, mi több, támogatást is.

– Köszöntőbeszédében úgy fogalmazott, hogy 2017-ben a nemzetpolitikában hangsúlyos lesz az óvodák kérdése.

– A jövő múlik azon, hogy lesz-e elegendő gyerek, azon, hogy a fiatal házasok látnak-e perspektívát a saját gyerekeik előtt. Ennek egy nem jelentéktelen összetevője, hogy vannak-e olyan intézmények, ahol a gyerekeik neveléséről gondoskodnak majd. Talán eddig kicsit méltatlanul háttérbe szorult az óvodáknak mint nevelési intézményeknek a jelentősége, szerepe. Ezért fontos hangsúlyoznunk: a magyarként való megmaradás, az anyanyelvi oktatás, nyelvápolás már itt el kell, hogy kezdődjön. Nagyon fontos, hogy beivódjék az anyanyelv szeretete minden gyermekbe, akinek a szülei magyarok.

– Milyennek látja összességében a kárpátaljai magyar közösség helyzetét?

– Ez egy életerős és erkölcseiben is erős, tartásában szilárd közösség, olyan vezetőkkel, akik ebben tudták segíteni. Nemcsak polgármesterekkel, hanem adott esetben országos, Ukrajna politikájában is a közösségük érdekében szerepet vállalni akaró vezetőkkel. Én abban bízom, hogy ezek a vezetők ezentúl is adottak lesznek, adott az anyaország támogatása is, adott az akarat az itteni közösség tagjaiban, hogy megmaradjanak, megtartsák a felmenőik, dédszüleik, ükapáik, szépapáik földjét. Most már csak az kellene, hogy valahogyan a világ is egy kicsit jobban odafigyeljen Ukrajnára és többet segítsen annak érdekében, hogy ezt az országot konszolidálni lehessen, hogy az itt élő emberek a munkájukra meg a gyermekeik fölnevelésére tudjanak koncentrálni.

– Magyarország és Ukrajna viszonya egyre jobb, a legutóbbi magas szintű találkozók is ezt igazolják.

– A mi részünkről nincs oka annak, hogy a viszony ne javuljon. Elsőként nyitottunk itt nagykövetséget, az elsők között ismertük el Ukrajnát. A szomszédaink közül az első alapszerződést éppen Ukrajnával kötöttük, most a vízummentesség kérdésében elég határozott hangnemben szólalunk föl. A vízummentesség az egyik legfontosabb, ugyanakkor a leginkább szimbolikus kérdés. Magyarország az EU tagállamai között ebben is az élen jár, hiszen egyelőre még mi vagyunk az elsők, akik ingyenes vízumot adunk az ukrán polgároknak. Mi elég sok mindent tettünk az elmúlt 25 évben és teszünk most is annak érdekében, hogy a két ország közötti viszony javuljon, és ebben nekünk kulcskérdés a kárpátaljai magyarság helyzete. Az, hogy mennyire érzik magukat biztonságban a szülőföldjükön, és mennyire érzik az ukrán államnak a támogatását abban, hogy magyarként tudjanak megmaradni ukrán állampolgárként a saját szülőföldjükön. Ezzel kapcsolatban vannak olyan kezdeményezések az ukrán parlamentben, amelyek bennünket aggodalommal töltenek el, és szeretnénk ezekről a tisztelet, a barátság és a további támogatás jegyében tárgyalni. Szeretnénk meggyőzni az ukrán politikusokat, hogy ne csorbítsák az itt élő magyar közösség nyelvi és oktatási jogait, hanem legyenek segítségünkre abban, hogy ez a közösség az anyaországgal meg tudja tartani a lelki és kulturális egységet.

– Mit várnak a most beindított kárpátaljai gazdaságfejlesztési programtól?

– A gazdaságfejlesztési programot először modellként a Vajdaságban próbáltuk ki, ahhoz hasonlót indítottunk el Kárpátalján is. Várjuk az első tapasztalatokat, eredményeket, és nyilvánvalóan ezek nagyban befolyásolják majd azt, hogy a jövőben milyen hasonló akciókat fogunk tudni elindítani. Ez nemcsak Magyarországnak és az itteni magyarságnak az érdeke, hanem ez Ukrajna gazdasági fejlődéséhez is hozzá tud járulni. Ugyancsak kiemelném azokat az elképzeléseket, terveket, ígéreteket, amelyeket a magyar miniszterelnök Hrojszman miniszterelnök úr fogadásakor elmondott, hogy szeretnénk részt venni Kárpátalja infrastruktúrájának fejlesztésében, itt elsősorban a közlekedési infrastruktúrára gondolunk.

Badó Zsolt