Exportakadémiai képzés Kárpátalján

2017. május 3., 19:00 , 852. szám

A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) jóvoltából kétnapos exportakadémiai képzést tartottak április 3-án és 4-én Jánosiban. A programon közel 50 kárpátaljai magyar vállalkozó vett részt.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház hiánypótló szolgáltatásként kezdte meg az Exportakadémia szervezését, miután a hazai cégek körében végzett kutatások azt mutatták, hogy a kis- és középvállalkozások külpiacra jutásának legfőbb akadálya nem a tőkehiány, hanem a külkereskedelmi tudás és az exportpiac ismeretének hiánya. A kereskedőház már több sikeres képzést tartott Magyarországon, de a szervezők célja a Kárpát-medencei gazdasági tér erősítése és fejlesztése, így a képzést a határon túlra is kiterjesztették. Kárpátalján első alkalommal tartották meg a tréninget, amelyen a két nap alatt professzionális trénerek, külkereskedelmi szakemberek, sikeres exportőrök osztották meg ismereteiket a külpiaci tevékenység területén.

Oláh Zsanett, a MNKH vezérigazgatója mérföldkőnek nevezte a kétnapos kárpátaljai képzést. Kiemelte, hogy a már jól működő nemzetpolitikai kereteket szeretnék megtölteni gazdaságfejlesztési tartalommal is. „Kárpátalján első alkalommal van exportakadémia, amely a kereskedőház egyik legsikeresebb eszköze annak tekintetében, hogy felkészültté tegyük az export felé lépő vállalkozásokat” – fogalmazott a vezérigazgató. Elmondta, hogy az elmúlt években több mint 600 magyar vállalkozás vett részt a képzésen. A következő időszakban újabb fórumokat szeretnének létrehozni, amelyek a magyar–magyar vállalkozások közötti kapcsolatokat, valamint a gazdaságfejlesztési törekvéseket segíthetik elő. A vezérigazgató szerint fontos, hogy a gazdaságfejlesztési programok mellé piacot, megrendeléseket és magyarországi partnereket teremtsenek a határon túli vállalkozásoknak, valamint a harmadik országbeli piacon is közösen tudják a Kárpát-medencei térség gazdaságát fejleszteni.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője kifejtette, hogy az exportakadémiai program egy újabb lépése a kárpátaljai magyar gazdaság rendszerbe tömörítő integrációjának. Ennek érdekében a magyar kormányzat az utóbbi időszakban rendkívül sokat tett. Az elnök örvendetesnek nevezte, hogy ilyen mértékű fejlesztések indultak el Kárpátalján. Sikeresnek nevezte az Egán Ede gazdaságfejlesztési programot, amely idén másodszor indult el. Brenzovics szerint a versenyképesség növeléséhez, a vállalkozások sikeréhez a tőke mellett elengedhetetlen a szakmai tudás, amelyet az MNKH programjain megszerezhetnek. Hangsúlyozta, hogy a fő cél a kárpátaljai magyarság szülőföldön maradásához szükséges gazdasági alapok megteremtése.

Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára előadásában az Egán Ede gazdaságfejlesztési program sikeréről beszélt. A program keretében több mint ezer kárpátaljai magyar vállalkozás jutott vissza nem térítendő támogatáshoz kétmilliárd forintot meghaladó összértékben, a benyújtott pályázatok 97 százaléka nyert. Ezenkívül mintegy 14 ezer kárpátaljai magyar részesült támogatásban földtulajdonának a földhivatali nyilvántartásban történő rendezéséhez. Az államtitkár elmondta, hogy az idén ismét meghirdetett gazdaságfejlesztési programra több mint 2500 kárpátaljai magyar vállalkozó regisztrált, az 50 millió forintnál nagyobb összegre pályázók száma közel 140. A pályázatok célja a kárpátaljai mezőgazdasági integrátorok, kis- és közép-, valamint nagyvállalkozások termelői kapacitásának növelése, beszállítói körük kiszélesítése, továbbá munkahelyek teremtése.

Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos elmondta: az anyaországnak különös felelőssége van abban, hogy saját erősödése mértékében csökkentse a ma Kárpátaljának nevezett terület évszázados lemaradását. Szerinte ezt a célt jól szolgálja a magyar kormány által indított gazdaságfejlesztési program. A kárpátaljai magyar vállalkozások megerősödése a magyar–ukrán államközi kapcsolatok fejlődését is szolgálja. Hangsúlyozta, hogy az anyaország egységes nemzetben, nem pedig országokban gondolkodik, és ezért minden lehetséges támogatást megad a kisebbségben élő magyarok számára.

VE