Fajtaválasztás a gyümölcstermesztésben I.

A gyümölcstermesztésben a technológia egyik legfontosabb eleme maga a fajta. Egy korán termőre forduló, rendszeresen és bőven termő, ellenálló, mutatós, finom és jól tárolható fajtával magas hozamokat, alacsony önköltséget – végül pedig magas jövedelmezőséget érhetünk el. A fajtaválasztás hosszú távra szóló döntés, érdemes tehát körültekintően eljárnunk, mikor gyümölcsültetvényünk alapvető technológiai eleméről – a fajtáról – döntünk.

A fajta szerepe az ültetvényekben meghatározó, már tervezéskor a gyümölcs értékesítési irányának megfelelően választják ki a telepítésre szánt fajtákat. Számos fajta áll a telepítők rendelkezésére, nehéz kiválasztani a legjobbakat, amelyek minden szempontból megfelelőek lesznek az adott körülmények között. A nemesítők munkája arra irányul, hogy minél jobb fajtákat állítsanak elő.

Egy fajtának alapvetően két fél kívánalmainak kell megfelelni. A termelő szempontjából azok az értékmérők fontosak, amelyek a termékenységgel és a könnyű termeszthetőséggel kapcsolatosak. Ilyenek a hozam, gyümölcsméret, de mostanában leginkább a betegségekkel szembeni ellenállóképesség értékelődik fel. A fogyasztó szempontjából elsődleges az íz, a tetszetős küllem és a minél kevesebb növényvédőszer-maradvány. A termelők és a fogyasztók érdekei tehát több ponton kapcsolódnak. A legszorosabb kapcsolódási pont termelő és fogyasztó között a betegségellenálló-képesség. A termelőnek ez kevesebb növényvédelmi fordulót, azaz alacsonyabb költségszintet, a fogyasztónak pedig egészségesebb gyümölcsöt jelent. Éppen ezért a gyümölcsnemesítés legdinamikusabban fejlődő területe a rezisztencianemesítés, melynek eredményeképp sok száz ellenálló gyümölcsfajta jelent meg az elmúlt évtizedben.

A nagy kínálatban azonban nehéz eligazodni, mert az ellenállóképesség még csak egy a fajtákkal szemben támasztott követelmények közül. Annak érdekében, hogy a fajtaválasztás során a termelők ne zsákbamacskát vegyenek, sok gyümölcsfaiskolánál technológiai kutatásokat végeznek.

A fajtahasználatnak vannak meghatározó tényezői. Ezek közül a legfontosabbak a termesztési és áruérték. A fajtatulajdonságok három csoportba sorolhatók. Egy részük főként a gyümölcsök áruértékére van hatással, mások inkább a termesztést befolyásolják, míg a tulajdonságoknak igen nagy hányada az áruértékre és a termesztésre egyaránt hatást gyakorol.
 

Legtöbbször csak a tulajdonságok számbavétele, rendszerezése érdekében választjuk ketté a fajták áruértékét és termesztési értékét. Valójában alig akad az áruértéket megszabó fajtatulajdonság, amely ne lenne közvetlen vagy közvetett hatással a fajták termesztésére (pl. az alma gyümölcsnagysága, a körte gyümölcsalakja, a meggy-gyümölcsök szárazon válása a kocsánytól, a málna rothadásra való hajlama stb.) és fordítva. A termesztést közvetlenül befolyásoló tulajdonságok döntik el alapvetően, hogy mennyire tudjuk gazdaságosan előállítani a megfelelő áruértékkel rendelkező gyümölcsöt.

Piacgazdaságban még ideiglenesen sem merülhet fel az áruértéket és termesztési értéket meghatározó fajtatulajdonságok együttes számbavételének mellőzése. A fajta legfőbb termesztési értéke, ha kiváló áruértéke van. Ez a fajtamegválasztás elsődleges szempontja, minden más csak ezután következik.

Ám nem csak az új fajták a megbízhatóak és értékesek. A Kárpát-medence gazdag lelőhelye a régi gyümölcsfajtáknak. Változatos termőhelyi adottságú vidékein nagyszámú gyümölcsfajta keletkezett, illetve honosodott meg. A népi gyümölcstermesztés kiterjedése előtt a gyűjtögetés bővítette a génállományokat. A gyümölcsfajták adott térségi és helyi listája értékes információkat nyújthat a termesztés múltjáról, s akár fontos néprajzi összefüggésekre is rávilágíthat.

A fajtaösszetétel, a fák gondozottsága nemcsak a mezőgazdaság színvonalát tükrözi, hanem az ott élő nép gondolatvilágát s múltjához való viszonyát is. (Folytatjuk)

Balog Nóra, a „Pro Agricultura Carpatika”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa