Különösen méltánytalan a magyar kisebbséget sújtó ukrán döntés

2017. szeptember 13., 08:00 , 870. szám

A kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek és Magyarország kormánya, a magyar parlamenti pártok egyaránt mély aggodalommal és felháborodással fogadták, hogy Ukrajna Legfelső Tanácsa szeptember 5-én új oktatási törvényt fogadott el, melynek 7., az oktatás nyelvéről rendelkező cikkelye az ország törvényeivel és nemzetközi kötelezettségvállalásaival ellentétben létében fenyegeti a kisebbségek nyelvén folyó oktatást.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség közös nyilatkozatban fejezte ki tiltakozását a jogszabály ellen. „A törvény az ország alkotmányát és nemzetközi vállalásait semmibe véve megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől, amivel létalapjukat szünteti meg” – olvasható egyebek mellett a dokumentumban. A magyar szervezetek azzal a kéréssel fordultak Petro Porosenko ukrán elnökhöz, hogy ne írja alá a törvényt.

A magyar kormány is a leghatározottabb tiltakozását fejezi ki az új ukrán oktatási törvény ellen – közölte Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár múlt szerdán. Mint írta, Ukrajna a nemzetközi kötelezettségeiben és a magyar–ukrán alapszerződésben is vállalta, hogy tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, a szabadságjogokat és a kisebbségi jogokat. A magyar–ukrán jószomszédság erősítése jegyében megvalósult legmagasabb szintű egyeztetéseken szintén vállalta, hogy a magyar közösség jogai nem szűkülnek; az új oktatási törvény elfogadása viszont mindezen ígéreteknek és vállalásoknak ellentmond – hangsúlyozta. A magyar kormány elvárja, hogy Ukrajna fontolja meg a törvény hatályba léptetését és módosítsa azt oly módon, hogy ne sérüljenek az országban élő nemzetiségek, köztük a magyarság jogai – közölte Potápi Árpád János.

A Fidesz–KDNP európai parlamenti (EP) delegációja szintén tiltakozott az ukrán oktatási törvény kisebbségellenes intézkedései ellen és arra kérte Ukrajna elnökét, hogy ne írja alá azt. Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP EP-képviselője leszögezte: a módosított oktatási törvény – semmibe véve az ország alkotmányát és nemzetközi vállalásait – megfosztja a nemzeti kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől, ami súlyos visszalépést jelent az eddig, de még a korábbi szovjet rendszerben is, érvényben lévő jogszabályokhoz képest. Az ukrajnai kisebbségek fentről irányított integrálása a többségi nemzethez nyílt asszimilációs törekvésekre utal – mondta a kárpátaljai politikus.

Szombaton beadványban kérte a kisebbségellenes oktatási törvény megvétózását Petro Porosenko ukrán elnöktől a Legfelső Tanács három nemzetiségi képviselője. A Brenzovics László magyar, Hrihorij Timis román és Anton Kissze bolgár nemzetiségű képviselő által aláírt dokumentum szerint a Legfelső Tanács által szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény gyökeresen változtatja meg az oktatás folyamatát Ukrajnában, és alapjaiban módosítja a nyelvek használatát az oktatásban. A képviselők emlékeztettek arra, hogy az új törvény megfosztja Ukrajna állampolgárait az oktatási nyelv szabad megválasztásának jogától. Jelezték egyebek mellett, hogy olyan jogok szűnnek meg, amelyek több száz nemzetiségi nyelvű oktatási intézmény több évtizedes működésének törvényi alappilléreit jelentik.

A képviselői beadvánnyal kapcsolatban Brenzovics László telefonon elmondta, kérése ellenére azt nem írták alá az ukrán parlament kárpátaljai képviselői, köztük azok sem, akik olyan egyéni választókerületekből jutottak a törvényhozásba, ahol jelentős számú magyar nemzetiségű szavazópolgár él. (A törvény kárpátaljai fogadtatásáról lásd keretes írásunkat!)

Szeptember 10-én vált ismertté, hogy Szijjártó Péter miniszter hétfőre berendelte a Külgazdasági és Külügyminisztériumba Ukrajna Budapestre akkreditált nagykövetét, mert személyesen is tájékoztatni kívánta, hogy „szégyennek és gyalázatnak” tartja az ukrán oktatási törvény módosítását. Menczer Tamás, a tárca szóvivője ezzel kapcsolatban közölte: a külgazdasági és külügyminiszter utasításba adta, hogy a magyar diplomácia semmilyen nemzetközi szervezetben nem támogathat egyetlen ukrán kezdeményezést sem, és Magyarország nem támogat semmilyen, Ukrajna számára fontos döntést. Az ENSZ, az EBESZ és az Európai Unió minden fórumán felveti Magyarország az ukrán törvénymódosítás ügyét, és meggátolja az Ukrajna számára fontos ügyek megvalósítását – jelezte. A szóvivő hangsúlyozta: az intézkedések fő oka az oktatási törvény módosítása, ugyanakkor ok az is, hogy Tallinnban az Európai Unió és a keleti partnerség külügyminisztereinek minapi találkozóján Szijjártó Péter felvetésére az ukrán külügyminiszter elfogadhatatlan választ adott.

Hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte: minden nemzetközi intézményt fel kell használni annak érdekében, hogy a „gyalázatos” törvénymódosítás ne léphessen életbe. Az elmúlt több mint fél évben minden egyes magyar–ukrán kétoldalú tárgyalás fő napirendi pontja az ukrajnai törvénymódosítások voltak, beleértve az oktatási, az állampolgársági és a nyelvtörvényeket egyaránt – emlékeztetett Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, nem tudják másként értelmezni ezt a helyzetet, mint hogy Ukrajna hátba szúrta Magyarországot. Felidézte, hogy Magyarország volt a leghangosabb támogatója az ukránok vízummentességének, elsők között ratifikálta a társulási megállapodást, és geopolitikai helyzetéből fakadóan némi rizikót is vállalva gázt szállított Ukrajnának, 2600 ukrán gyermek üdültetését biztosította, 600 millió forint értékben pedig humanitárius akciókat indított. Van abban is némi cinizmus, hogy ez a döntés „éppen véletlenül” azután született meg, hogy a vízummentesség és a társulási megállapodás ügyében minden európai ratifikációs folyamat végbement – közölte.

Ugyancsak hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban fogadta Brenzovics Lászlót, a KMKSZ elnökét – közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. A megbeszélésen megállapították: az új ukrán oktatási törvény ellentétes mind az ország alkotmányával, mind Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és nagyon hátrányosan érinti az ukrán–magyar kapcsolatokat. Magyarország, Ukrajna és a kárpátaljai magyarság a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt, az ilyen intézkedések azonban ez ellen hatnak. Magyarország következetesen kiállt Ukrajna szuverenitása és európai uniós integrációja mellett. Orbán Viktor és Brenzovics László éppen ezért különösen méltánytalannak tartja az ukrán parlament magyar kisebbséget sújtó döntését – tette hozzá a találkozón elhangzottakat ismertetve Havasi Bertalan.

Egyhangúlag elfogadhatatlannak tartják az új ukrán oktatási törvényt a magyar parlamenti pártok, amelyek közösen felszólították Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke hétfőn, az erről szóló ötpárti egyeztetést követően az Országházban tartott sajtótájékoztatón elmondta, egy Európa-ellenes, az alapvető emberi és kisebbségi jogokat sértő törvény születhet, amely Ukrajna további instabilitását eredményezheti. Kiemelte, az új törvény számtalan ország nemzeti kisebbségét érintené hátrányosan, amit az is mutat, hogy Románia, Bulgária és Lengyelország is a magyarral megegyező álláspontot képvisel ebben az ügyben.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára üdvözölte a pártok egységes felsorakozását a nemzeti érdek mellett, egyúttal aláhúzta, Magyarország nem függeszti fel, sőt fokozza is azt a humanitárius és fejlesztési segítséget, amelyet Ukrajnának adott az elmúlt években, mivel a szóban forgó döntésről nem a támogatások érintettjei, hanem a „vak nagypolitika” tehet.

(MTI/ntk)

Kárpátalján vegyes reakciókat váltott ki a régió meghatározó ukrán politikusaiból a múlt kedden elfogadott, a kisebbségek nyelvén folyó tanítást jelentősen korlátozó új oktatási törvény.

Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója a Moskal.in.ua című hivatalos honlapján múlt pénteken megjelent közleményében arra kéri Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá az oktatási törvényt, mert az ellentmond a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának és a nemzeti kisebbségekről szóló ukrán törvénynek. Rámutat, hogy a jogszabály több rendelkezése ellentmond az Ukrajna által Moldovával, Romániával és Magyarországgal kötött kétoldalú megállapodásoknak, amelyek kötelezik Ukrajnát a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak biztosítására. A kormányzó úgy véli, védeni kell az ukrán nyelvet, de nem a nemzetiségi kisebbségek nyelveinek korlátozásával.

A megyevezető közleménye végén név szerint felsorolta, hogy az ukrán parlament tíz kárpátaljai képviselője hogyan szavazott az oktatási törvény elfogadásakor. A listából kitűnik, hogy egyedül Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke voksolt a jogszabály ellen, míg Robert Horvat, Valerij Packan, Ivan Baloga, Ivan Kruljko és Vaszil Petyovka igennel szavaztak, Viktor Baloga tartózkodott, Valerij Luncsenko és Mihajlo Lanyo nem szavaztak, Pavlo Baloga pedig nem volt jelen.

A kárpátaljai ukrán politikusok jellemzően nem kommentálták az új oktatási törvény elfogadását, Viktor Baloga, a megye egyik legbefolyásosabbnak tartott politikusa ugyanakkor bírálta Szijjártó Pétert a jogszabállyal kapcsolatos megnyilvánulásáért. 

A megyei ukrán politikai erők közül egyedüliként a Szpravedliviszty (Igazságosság) párt Kárpátalja megyei szervezete ítélte el a nemzetiségek javaslatait figyelmen kívül hagyó új ukrán oktatási törvény elfogadását.

„Úgy véljük, ezzel megsértették a nemzetiségi kisebbségek alkotmányos jogait, a világ országaiban elfogadott gyakorlattól eltérően nem bocsátották társadalmi vitára egy ilyen fontos konceptuális jogszabály tervezetét, megsértettek számos, Ukrajna és a szomszédos államok közötti megállapodást. Ennek kapcsán az egyes európai uniós tagországokhoz és az EU egészéhez fűződő viszony jelentős romlására számítunk” – olvasható a pártszervezet nyilatkozatában, amelyet Volodimir Csubirko, a Szpravedliviszty Kárpátalja megyei vezetője, a Kárpátaljai Megyei Tanács volt elnöke Facebook-oldalán tett közzé hétfőn.

A Valentin Nalivajcsenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) korábbi elnöke által vezetett ellenzéki párt kárpátaljai szervezete szerint „a meggondolatlan törvényalkotási kezdeményezés felelőssége a Legfelső Tanácsra és Petro Porosenko elnökre hárul, ha aláírja a törvényt”.

A Kárpátalja Megyei Tanács lapunk megjelenésével egy időben, csütörtökön soron kívüli ülést tart, amelynek napirendjén egyetlen pontként a Legfelső Tanács által a múlt héten elfogadott oktatási törvény nemzetiségi kisebbségekre nézve diszkriminatív 7. cikkelyének megvitatása szerepel.

(MTI/zzz)