Kövér: Kiemelkedően jók a Kárpát-medencei magyar kapcsolatok

2018. február 14., 09:37 , 891. szám

Az Országgyűlés elnöke szerint a Kárpát-medencei magyar kapcsolatok – azaz a szorosan értelmezett nemzetpolitika – szempontjából összességében az elmúlt négy esztendő volt a legjobb és legsikeresebb, amely békeidőkben az utóbbi száz esztendőben a magyarságnak megadatott. Kövér László erről a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) múlt pénteki budapesti plenáris ülésén beszélt, amelyen részt vett Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke.

Kövér László hangsúlyozta, hogy 2014 és 2018 között megerősödött az alapvető politikai egyetértés a nemzetpolitikáról a felelős hazai és külhoni magyar politikai erők között, amelyhez egy, a korábbi időszakban tapasztaltnál jóval erősebb társadalmi támogatottság társult. A posztkommunizmus korszakát lelkileg és politikailag is lezárni képes magyarországi ellenzéki politikai erők – úgy tűnik – napjainkban hasonlóképpen erőforrást látnak a külhoni magyarságban, mint a kormánypártok – mondta.

Az Országgyűlés elnöke a politikai konszenzus formálódása kapcsán elismeréssel emlékeztetett arra, hogy 2014 és 2018 között nemcsak a magyarországi, hanem a külhoni magyar politikai erők között is kialakult egy új együttműködés. Rámutatott: mindezen biztató fejlemények természetesen nem képesek egyik pillanatról a másikra feloldani azt a bizalmatlanságot, amelyet az elmúlt 28 év nemzetpolitikai vitái és konfliktusai eredményeztek, s nem takarják el szem elől azt sem, hogy mind a mai napig létezik – mégpedig komolyan veendő támogatottsággal – olyan szélsőséges politikai erő Magyarországon, amely tartalmilag nyíltan vállalja a kommunizmus nemzetellenes politikai örökségét, tagadva a nemzeti összetartozás erkölcsi és politikai parancsát.

Hozzátette: ebben az időszakban jelentkezett és bontakozott ki egy új együttműködés Kelet-Közép-Európa országai között is, amelynek újszerűsége a résztvevő államok azon közös felismerésében gyökerezik, hogy „mi, ezen térség népei nem vagyunk senkinek – sem nyugati, sem keleti barátainknak – a cselédei”. Mint mondta, ezekben az országokban kezd tudatosodni, hogy közösen többre jutnak, mint külön-külön.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tanácskozáson kijelentette, a magyar kormány nemzetpolitikájában továbbra is az a meghatározó, hogy nem Budapestről kell megmondani, mi a jó a határon túli magyar közösségeknek, hanem nekik kell megmondani, milyen álláspontot képviseljen a kormány az érdekükben.

A tárcavezető a szomszédos országokkal ápolt viszonyt értékelve kifejtette: a magyar–szlovák kapcsolatok sosem voltak ilyen jók, kiegyensúlyozottak, mint jelenleg. Szerbiában pedig messze a legszélesebb jogokat biztosítják a magyar közösségnek, bár ez nem volt mindig így.

Románia tekintetében a külügyminiszter üdvözölte a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapítását, azt, hogy „egy korábban visszafordíthatatlannak hitt nemzetiségi ügyet” meg lehetett oldani, és gratulált a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) a kérdésben tett erőfeszítéseiért.

Úgy látja, Szlovénia és Horvátország esetében kiegyensúlyozott a kapcsolat, bár Horvátországgal vannak gazdasági viták.

A tárcavezető egyúttal az ukrán oktatási törvény ügyét hátba szúrásnak nevezte, emlékeztetve: Magyarország volt a legfontosabb támogatója Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek, de az oktatási törvény a kétoldalú és nemzetközi kötelezettségeket megsértve visszavágja a nemzeti kisebbségek jogait. Amíg ezt a helyzetet Ukrajna nem oldja fel, Magyarország minden nemzetközi aspirációját gátolja, és addig nincs megállapodás, amíg a kárpátaljai magyarok azt nem mondják, hogy számukra megfelelően rendeződött az ügy – hangsúlyozta.

A KMKF plenáris ülése zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. A dokumentumban a résztvevők egyöntetű támogatásról biztosítják a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés/Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést, amely a nemzeti kisebbségek védelme európai uniós keretének megteremtését kívánja elősegíteni.

A fórum kifejezi, hogy a magyar nemzetrészek szolidaritást vállalnak a jogsértést elszenvedő, oktatási intézményei megmaradásáért küzdő, hosszú hagyományokra visszatekintő anyanyelvű oktatási rendszeréhez ragaszkodó kárpátaljai magyarsággal. Felkéri a magyar kormányt, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel lépjen fel a Kárpát-medencei magyarság oktatási jogainak védelmében.

A KMKF elítéli azokat a törvényalkotási törekvéseket, amelyek az ukrajnai és európai normák durva megsértésével helyenként megfosztani akarják a kisebbségeket oktatási és nyelvhasználati jogaiktól, máshol pedig szűkítik a már meglévő kisebbségi jogokat. Szintén elítéli azokat a szélsőségesen nacionalista ukrajnai megnyilvánulásokat és magyarellenes propagandát, amelyek a nemzetiségi ellentétek szítását és a kisebbségi lakosság megfélemlítését célozzák.

(MTI/Kárpátalja)