Jár-e szabadságpénz a szülési szabadság után felmondó anyának?

2018. március 17., 09:57

„Anyuka vagyok, akinek hamarosan lejár a szülési szabadsága. Állami munkahelyen dolgozom, de mivel nagyon kevés a fizetés, úgy döntöttem, felmondok. A minap azt olvastam, hogy Magyarországon a hasonló helyzetben lévő munkavállalónak visszamenőleg felszámolják a szabadságát az elmúlt évekért, és a havi fizetésnek megfelelően meg is kapja érte a pénzt. Érdekelne, hogy nálunk van-e ilyen lehetőség, kérhetem-e, hogy visszamenőleg számolják fel nekem az adómentes szabadságpénzt?”

– Ukrajnában a terhességi és szülési szabadság a szülés előtti 70, illetve a gyermek megszületését követő 56 – egynél több gyermek születése, illetve szülési komplikáció esetén 70 –, összesen tehát 126, de legfeljebb 140 naptári napot jelent. Ilyenkor a munkavállaló kérheti, hogy az őt megillető rendes éves fizetett szabadságát részben vagy teljes egészében a szülési szabadsághoz kapcsolódóan – azt megelőzően, vagy azt követően – adják ki. A munkaadónak hasonló esetben nem áll jogában elutasítani a munkavállaló kérését, s azt sem vizsgálhatja, hogy mennyi ideje dolgozik ez a személy az adott vállalatnál vagy intézménynél, illetve mikor kerülne rá sor az előzetesen összeállított éves szabadságolási rendnek megfelelően. A rendes éves szabadságnak a szülési szabadság előtt fel nem használt részét utóbb, akár a gyermeknevelési szabadság után munkába állva is felhasználhatja a munkavállaló.

A szülési szabadságon lévő munkavállaló felmondása esetén, vagy amennyiben a felmondásra a szülési szabadság után kerül sor, a Munkatörvénykönyv 83. cikkelye értelmében a munkaadó köteles kompenzációt fizetni a számára a fel nem használt rendes éves szabadság után. Amennyiben a munkavállalót kiskorú, illetve nagykorú, de rokkant, gondozást igénylő gyermeke után kiegészítő szabadság illeti meg, a munkaadónak az ezután járó kompenzációt is ki kell fizetnie. Ugyanakkor a 18 évesnél fiatalabb munkavállalók esetében nem váltható ki a szabadság teljes ideje pénzbeli kompenzációval. A rendes éves szabadság után járó szabadságpénz abban az esetben is megilleti a munkavállalót, ha a munkaadója több évi hátralékot halmozott fel vele szemben ezen a téren.

Sok függhet attól, hogy mit ért a levélíró állami munkahely alatt. Eltérő szabályozás vonatkozik ugyanis a köztisztviselőkre és az állami tulajdonú-fenntartású, de köztisztviselői jogállást nem biztosító intézmények munkavállalóira. A köztisztviselőket az állami szolgálatban töltött éveik számától függően a rendes fizetett szabadságon felül pótlólagos, legfeljebb évi 15 nap időtartamú, ugyancsak fizetett szabadság illeti meg. Felmondás esetén a köztisztviselők jogosultak akár több évre visszamenőleg is megkapni az őket megillető, de fel nem használt pótlólagos szabadság után járó kompenzációt.

A szabadságpénz ugyanúgy adó- és járulékköteles, mint minden egyéb munkahelyi juttatás, ám a levonásokat nem ön, hanem a munkáltatója köteles intézni.

hk