Porosenko visszavonta az állampolgársági törvényt módosító indítványt (Frissítve)

2018. május 16., 19:53 , 905. szám

Petro Porosenko ukrán elnök a napokban visszahívta azt a parlamentnek áprilisban benyújtott törvénymódosító indítványt, amely az ukrán állampolgárság megszüntetését helyezte volna kilátásba mindazok esetében, akik az ukrán mellett további állampolgársággal is rendelkeznek, illetve akik élnek egy másik állampolgárság biztosította jogaikkal. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy az elnök környezetében végérvényesen lemondtak-e a kettős állampolgárság szankcionálásáról.

A Legfelső Tanács hivatalos weboldalán olvasható bejegyzés értelmében az ominózus elnöki indítványt május 16-án hívták vissza, tehát alig egy hónappal azután, hogy április 19-én benyújtották. Sajtóhírek szerint a tervezetet azzal a szándékkal dolgozták ki, hogy szankcionálják mindazokat a krími volt ukrán, jelen helyzet szerint orosz állampolgárokat, akik részt vettek az oroszországi választásokon, illetve más módon működtek együtt a megszállókkal. Ám mindjárt kitűnt, hogy elfogadása esetén a törvény Ukrajna valamennyi kettős vagy többes állampolgársággal rendelkező lakosára vonatkozott volna, köztük a kárpátaljai magyarokat is ukrán állampolgárságuk megszüntetésével fenyegetve.

A tervezet értelmében alapul szolgált volna az ukrán állampolgárság megszüntetéséhez, ha valaki 18. életévének betöltése után önként felvette egy másik ország állampolgárságát, illetve élt a külföldi állampolgárság által biztosított választó- vagy egyéb jogával, esetleg teljesítette a külföldi állampolgárságból fakadó kötelezettségeit, amit alátámasztanak az adott ország állami vagy helyi önkormányzati szerveinek publikus nyilvántartásaiban, dokumentumaiban vagy hivatalos kiadványaiban és weboldalain szereplő adatok. Az államhatár átlépése egy másik ország útlevelével szintén eredményezhette volna az ukrán állampolgárság elvesztését, ha ezt rögzíti a határőrszolgálat vagy más ukrán állami szerv.

A tervezetet egybehangzóan elítélték a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek, számos bírálat érte belföldön és külföldön egyaránt. Utóbb kiderült, a krími tatárok képviselői sem értettek egyet maradéktalanul az elképzeléssel.

A Szabadság Rádió még április 25-én idézte Eszkender Barijevet, a krími tatárok legfőbb döntéshozó testületének, a Medzslisznek a tagját, aki elismerte, hogy a törvénytervezet számos, eddig rendezetlen kérdést igyekszik szabályozni a Krím megszállásával kapcsolatban, például védi mindazokat a krímieket, akik a hatóságok nyomására kénytelenek voltak felvenni az orosz állampolgárságot. Ám hozzátette, a dokumentum nem veszi figyelembe, hogy sokan a krímiek közül akaratuk ellenére, kényszer hatására kerültek olyan helyzetbe, amely miatt az elnöki törvénytervezet értelmében a jövőben megfoszthatnák őket ukrán állampolgárságuktól. Példaként említette a kötelező sorkatonai szolgálatot az orosz hadseregben, emlékeztetve, hogy az oroszországi törvények értelmében a szolgálat alóli kibújásért elítélhetik a fiatalokat.

Barijev elmondta azt is, biztos benne, hogy ő maga és a felesége is szerepelnek a választási névjegyzékben a Krímen – holott nem vették át az orosz személyi igazolványt –, mivel Moszkva 2014-ben automatikusan megadta az orosz állampolgárságot a félsziget minden lakójának. Ez a gyakorlat sok esetben ellentmondásos helyzetekhez vezethet a választások kapcsán – figyelmeztetett az aktivista.

Május 18-án a Medzslisz vezetőivel találkozva Petro Porosenko elnök arról biztosított, hogy átdolgozásra visszahívta az állampolgársági törvényt módosító indítványát, s kifejtette, két törvényben kívánják szabályozni a kérdéskört. Az egyik jogszabály rendelkezik majd az ukrán állampolgárságról és annak fokozott védelméről, és egy önálló dokumentum foglalkozna a kollaboránsokkal, azaz mindazokkal, akik az orosz rendőrségnél, a titkosszolgálatoknál és az egyéb „törvénytelen hatóságoknál” helyezkedtek el.

Az elnök ugyanakkor nem szólt arról, hogy az ukrán állampolgárság védelmét erősíteni hivatott, átdolgozott rendelkezések miként érintik majd az ország két vagy több állampolgársággal rendelkező, de nem krími illetőségű lakóit. Egyelőre tehát nem zárható ki, hogy az állampolgársági törvény módosítását, szigorítását célzó indítvány új változata szintén büntetni rendeli majd azokat, akik az ukrán mellett egy másik ország útlevelével is rendelkeznek.

(zzz)