XII. Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferencia

„Egy lehetőség a Kárpát-medencei tudományos vérkeringésbe való bekapcsolódáshoz”

2018. május 23., 11:26 , 905. szám

Május 18-án a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szervezésében sikeresen lezajlott a XII. Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferencia, amelynek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) adott otthont.

Az eseményt Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány („GENIUS” JA) irodaigazgatója nyitotta meg, aki a „haza bölcsét”, Deák Ferencet idézte, aki szerint:  „A legsúlyosabb körülmények között sem szabad kételkedni korunk szebb jövőjében. De ahhoz, hogy reményeink megvalósuljanak, kevés csak akarni. Tenni kell. Tanulni és művelni a tudományok minden szakát és ágát.”

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével dr. Illés Boglárka, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Család- és Ifjúságpolitikáért Felelős Államtitkárság ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkára, Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul, Kuti László ungvári magyar első beosztott konzul, dr. Horváth Ákos, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnökségi tagja, a fizika és matematika szekció zsűritagja, dr. Palasik Mária történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltár Tudományos és Közművelődési Kapcsolatok Osztályának osztályvezetője, a társadalomtudományi szekció zsűritagja, Molnár Anita, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltár Ügyfélszolgálati Osztályának vezetője, dr. Sallai József, a Nyíregyházi Egyetem nyugalmazott docense, a történelemtudományi szekció zsűritagja, Sin József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, dr. Fodor Gyula, a II. RF KMF rektorhelyettese, a Beregszászi Járási Tanács képviselője, dr. Csernicskó István, a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács alelnöke, Kutassy Ilona, a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár Beregszászi Fióklevéltárának igazgatóhelyettese, dr. Füzesi Oktávia, a Munkácsi Állami Egyetem Humán-pedagógiai Karának dékánja, Kosztur András, a Momentum Doctorandus elnöke, dr. Váradi Natália, a „GENIUS” JA irodaigazgatója, a konferencia szakmai szervezője.

A vendégek és a zsűri bemutatása után dr. Illés Boglárka köszöntötte a jelenlévőket, aki beszédét egy Carl Gustav Jung-idézettel kezdte: „Létezésem értelme az, hogy az élet kérdést tett föl nekem. Vagy fordítva: én magam vagyok a kérdés, amelyet a világhoz intéztek, és föl kell mutatnom a magam válaszát, különben csupán a világ válaszára hagyatkozhatom. Ez a személy fölötti életfeladat.” A helyettes államtitkár szerint a konferencia résztvevői már fel tudták mutatni a maguk válaszát, amit megtehetnek a mindennapokban, a közéletben, de jelen esetben a tudományban. Fontos ezen válasz felmutatása, hiszen a tudományhoz vezető út egy nehézségekkel teli hosszú szakasz, melynek megtételéhez kitartásra, a kudarctűrés képességére, koncentrációra van szükség. S ezért fontos a diákköri konferencia is, mert azok a fiatalok, akik megtalálták a saját válaszukat, be tudják azt mutatni, valamint bizonyosságot tudnak tenni róla. „Mi úgy gondoljuk, hogy ez a tudás és a bizonyosság minden nemzet boldogulásához elengedhetetlen, és ez egy óriási nemzeti kincs” – mondta Illés Boglárka, aki köszöntőjéhez hozzátette, hogy 2015 óta létezik a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj, amelyen keresztül nemcsak az anyaországban, hanem a külhonban élő fiatalok számára is segítséget tudnak nyújtani több területen.

Szilágyi Mátyás főkonzul köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a magyar tudósok és a magyar Nobel-díjasok száma arányaiban nagyon magas, s ezt a XIX–XX. század fordulóján többen is hangoztatták és keresték rá a magyarázatot. A legtöbben a századforduló magyar középiskolai rendszerében és a kreativitásra ösztönző tanárok munkájában látták a siker forrását, azonban sokan a magyar nyelv logikus felépítésében vélték felfedezni a jelenség magyarázatát. Mindezek mellett létezik egy ugyancsak érdekes megfogalmazás is: a magyar tudományosság sikereinek magyarázata legnagyobbrészt az oktatásban rejlik, amelynek a tudományos diákköri mozgalom az egyik alapvető és meghatározó eleme. Ez már egy hetvenéves múltra visszatekintő mozgalom, amely a felsőoktatás terén zajló tehetséggondozás leghatékonyabb formája Magyarországon. A főkonzul szerint mérföldkőnek számít a 2013-ban létrehozott Tudományos Diákkörök Határok Nélkül (HTDK) program, amelynek feladata segíteni a határon túli felsőoktatásban tanuló magyar anyanyelvű diákok tehetséggondozását és csatlakozásukat a magyarországi tudományos diákköri mozgalomba.

Kuti László konzul beszédében kifejtette, hogy a magyar találékonyság nem ismer sem mesterséges, sem pedig természetes határokat, s bizonyítéka ennek ez a konferencia is, „amelynek – tette hozzá a konzul – elsődleges célja a magyar nyelven történő szakmai önképzés és kapcsolattartás ösztönzése”.

A II. RF KMF nevében Fodor Gyula köszöntötte a jelenlévőket. A rektorhelyettes szerint attól eltekintve, hogy a nap végére különböző helyezéseket fognak a résztvevők kapni, mindenki nyertes, aki vállalta, hogy bemutatja kutatási eredményeit a szakmai zsűri előtt. Egyrészt győztes azért, mert lehetőséget kap az önkifejezésre, másrészt azért, mert szakmai tanácsokat, visszajelzéseket kap hozzáértő szakemberektől.

„Úgy gondolom, hogy ma egy olyan világban élünk, ahol ki lehet jelenteni, hogy létezik a sokoldalúan képzett tudományos munkatárs, a szakember, aki több diplomával is rendelkezik” – fejtette ki Sin József. Felhívta továbbá a figyelmet az olvasás fontosságára, hiszen az olvasás kulcsfontosságú tényezője a sikeres ember életének.

Horváth Ákos a magyar tudományosság egy regionális ünnepének nevezte a Kárpátalján megrendezett diákköri konferenciát, amely erősíti a magyarul gondolkodó emberek közötti kapcsolatot.

Az ünnepélyes megnyitó keretében köszöntötte a résztvevőket még Palasik Mária, Kutassy Ilona, Füzesi Oktávia, Sallai József és Csernicskó István, akik mindannyian sikeres és eredményes tanácskozást kívántak a fiatal kutatóknak.

Váradi Natália újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a konferencián való részvételre 2017 júliusától 2018 áprilisáig volt lehetőség jelentkezni, s ez idő alatt 42 fő nyújtotta be jelentkezését, akik szerették volna bemutatni eddigi kutatási eredményeiket a szakértő zsűri előtt. A jelentkezők munkáit 50 opponens bírálta, akik 40 előadó munkáját – akik 6 különböző Kárpát-medencei felsőoktatási intézmény hallgatói – találta érdemesnek bemutatni a konferencián összesen 28 zsűritag előtt. A zsűriben 12 kárpátaljai, valamint 16 Kárpát-medencei felsőoktatási intézményből, levéltárból vagy kutatóintézetből érkezett szakember kapott helyet. A konferencia hét különböző szekcióra oszlott: biológia és kémia, orvos- és egészségtudományi, földtudományi és turizmus, fizika és matematika, társadalomtudományi, történelemtudományi, illetve filológia szekciók. A konferencia végén a zsűrinek lehetősége van kiválasztani azokat a kárpátaljai diákokat, akiket továbbjuttatnak az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára, ami egyet jelent azzal, hogy bekapcsolódhatnak a Kárpát-medencei tudományos vérkeringésbe.

A tanácskozások végeztével mindenkinek lehetősége nyílt megtekinteni a főiskola átriumában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának Recsk, a magyar Gulág című vándorkiállítását.

Az esemény az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, a Nemzeti Tehetség Program, a Magyar Kormány, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.

Báder Alexandra