A magyar–ukrán miniszteri találkozó médiavisszhangja
Visszafogott hangnemben, a már-már megszokottá vált Budapesttel szembeni vádakat szinte teljesen mellőzve számolt be az ukrán média Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter, valamint Lilija Hrinevics oktatási miniszter múlt pénteki kárpátaljai találkozójáról, melynek központi témája az új ukrán oktatási törvénynek a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákat hátrányosan érintő nyelvi cikkelye volt. A médiát azonban alapvetően nem a magyar nyelvű oktatás helyzetének alakulása érdekelte a megbeszélés kapcsán.
Az írott és elektronikus sajtó persze az oktatás felett sem siklott el. A Szabadság Rádió például idézi Lilija Hrinevics oktatási minisztert, aki a kétoldalú konzultáció kapcsán arról beszélt, hogy a költségvetésben idén 46 millió hrivnyát különítettek el a kisebbségek nyelvén oktató iskolák ukránnyelv-szaktantermeire. „Az ukránnyelv-tanárok megalázottaknak érezték magukat a nemzeti kisebbségek nyelvein oktató iskolákban. Éppen ezért mi most a Miniszteri Kabinettel forrásokat utaltunk ki ukránnyelv-kabinetek berendezésére az ilyen iskolákban. Emellett ezeknek a pedagógusoknak ösztönzésül pótlékot állapítottunk meg, a legnagyobbat, ami létezik, amely akár a 30%-ot is elérheti” – mondta a tárcavezető.
A Jevropejszka Pravda azzal vezeti fel írását, hogy „A magyar kormány már nem követeli Ukrajnától az oktatási törvény nyelvi normájának jelenlegi változatáról való feltétel nélküli lemondást.” Az írásból ítélve a lap abból vonta le a fenti következtetést, hogy Szijjártó Péter „nem követelte Az oktatásról c. törvény 7. cikkelyének megsemmisítését vagy felfüggesztését”, ehelyett „most Magyarország a velencei bizottsági ajánlások két kulcsfontosságú pontjának végrehajtását hangsúlyozza”.
A Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változata arról a Kijev számára érzékeny témáról közölt írást a két ország külügyminisztereinek és oktatásért felelős tárcavezetőinek alsószlatinai találkozója kapcsán, hogy Magyarország továbbra sem támogatja a NATO–Ukrajna viszonyt. A portál azon kevés kiadvány egyike, amely idézi ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter külügyminiszter szavait, aki újságírói kérdésre válaszolva a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón félreérthetetlenül fogalmazott: „A magyar kormány döntése egyértelmű, a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtásáig nem tudjuk támogatni a NATO–Ukrajna bizottsági ülés összehívását, viszont (…) nincs kifogásunk azon javaslat ellen, hogy a NATO júliusi csúcstalálkozóján Brüsszelben kerüljön sor egy fekete-tengeri biztonságról szóló ülésre, amelyre Ukrajna és Georgia elnökét is meghívják.”
Az 1+1 tévécsatorna vasárnap este közölte a magyar külgazdasági és külügyminiszterrel az alsószlatinai konzultációt követően készült interjút. Ebben az újságírónak arra a provokatív felvetésére, miszerint a magyar kormány Moszkvát támogatja azzal, hogy „nyelvi”, „iskolai” problémákat feszeget, miközben Ukrajna háborúban áll Oroszországgal, Szijjártó Péter hasonló nyíltsággal és közvetlenséggel válaszolt: „Magyarország odaadóan támogatja Ukrajna területi egységét és szuverenitását. De az önök háborúja nem szolgálhat mentségül arra, miért sértik meg a magyarok jogait. Mi értjük, hogy az önök elnöke, az önök kormánya szeretne megszabadulni Oroszországnak a nyelven, az iskolákon keresztül gyakorolt befolyásától, de kérdezem én: mi hogy kerülünk ide? Ha önök Oroszországgal harcolnak, miért bántanak bennünket? Ha önök Oroszországgal küzdenek, miért veszik el a magyarok jogait?”
A riporter érdeklődésére, hogy szándékában áll-e Magyarországnak „levágni” Ukrajna területének egy részét, a magyar külgazdasági és külügyminiszter sértőnek nevezte, hogy vannak ukránok, akik Magyarországot szeparatista szándékokkal vádolják. „Önöknél háború van, de hagyják békén a magyarokat. Nekem úgy tűnik, nagyon rossz, hogy önök vádolják vagy bántják a magyarokat, mert háborúznak Oroszországgal” – jelentette ki.
A külügyminiszter rámutatott, a kárpátaljai magyarok ellen irányul, hogy elveszik a jogaikat az oktatási törvénnyel, vizsgálatot folytatnak ellenük a titkosszolgálat által, „olyan bolondságokkal vádolják őket, hogy mi elvesszük vagy levágjuk a terület egy részét”.
„Nem értem, miért csinálják ezt az országgal, amely a leghangosabb támogatója volt az önök vízummentességének az Európai Unióval! Az országgal, amely a leghangosabb támogatójuk volt az Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodást illetően. Az országgal, amely nagyon boldog lenne visszatérni ahhoz a politikához, ha az ukrán vezetés nem sértette volna meg a kisebbségek jogait” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Összeállította: zzz
