Európai támogatással csökkentik a vészhelyzetet Aknaszlatinán (Frissítve)

2018. június 28., 17:31 , 911. szám

Erről volt szó azon a munkaértekezleten, amelyet múlt szerdán tartottak Ungváron. A nemzetközi összejövetel célja olyan stratégia kidolgozása, amelynek révén csökkenteni lehetne a több éve bezárt aknaszlatinai sóbánya okozta környezeti vészhelyzet kockázatait.

Mint ismeretes, a rendszeres pénzhiány veszélybe sodorta a sóbányák vízbetörés-védelmének a hatékonyságát. Aknaszlatina területén a lakóházakat is veszélyeztető bányaomlások keletkeztek, amelyek közvetlen kockázatot jelentettek a település lakosaira és infrastruktúrájára. Az állam katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánította Aknaszlatinát, hatósági döntésre beszüntették a sóbányák működését, több mint 300 családot terveztek kitelepíteni a 45 kilométernyire lévő Talaborfaluba. A lakosság nem fogadta el ezt a megoldást.

Néhány évvel ezelőtt jelentős sókoncentráció-növekedést mértek a Tisza magyarországi szakaszán, amit a termelésből kivont sóbányákból kiszivárgó sóoldat okozhatott. Ezért a Duna Régió Stratégiáért Felelős Miniszteri Biztosi Titkárság koordinálásában Ukrajna és Magyarország katasztrófavédelmi hatóságai közösen fordultak segítségért az Európai Bizottság illetékes biztosához a határon átnyúló hatású környezeti veszélyhelyzet átfogó feltárása és megoldási alternatívák kidolgozása érdekében.

Az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusa által mozgósított, 16 nemzetközi szakértőből álló misszió a magyar kormány közvetítésével még 2016-ban megtartotta első tényfeltáró misszióját Aknaszlatinán. A jelentések alapján kidolgoztak egy 2 évre szóló ImProDiReT projektet, melynek célja összeállítani egy olyan modern menedzsmentrendszert, amely a helyi közösségekkel és az illetékes szakmai szervezetekkel együttműködve lehetővé teszi a környezeti vészhelyzet kockázatainak csökkentését egész Kárpátalján, de a fő objektum az aknaszlatinai sóbányák területe.

Az idén márciusban beindult projektről a munkaértekezlet résztvevői sajtótájékoztatón számoltak be. Többek között szó volt arról, hogy a meglévő geolokációs adatok (GIS-adatok) felhasználásával ki kell dolgozni a potenciális kockázatok térképét a térségben, az aknaszlatinaiak biztonsága érdekében pedig közös kockázatértékelő rendszert kell kiépíteni és hatékony tájékoztatási kampányt kell folytatni a helyi lakosság körében.

Viktor Mikulin, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese elmondta, hogy ez az első munkaértekezlet a projekt keretén belül, amelynek a megvalósítását 75%-ban az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága finanszírozza a Kárpátaljai Megyei Tanáccsal és a megyei adminisztrációval közösen a Regionális Fejlesztési Központon keresztül.

– Ez új hozzáállást, új szakembereket jelent. Sajnos, az akna­szlatinai sóbányák állapota állami szintű problémájának megoldása időben elhúzódott, lassan valósul meg a környezeti vészhelyzet felszámolására irányuló állami program. Az EU intézményeivel folytatott együttműködés eredményeként komoly előrelépések történtek, a legjobb tudományos intézeteket vonták be a munkába. A megyei vezetés számára rendkívül fontos az emberek biztonsága – hangsúlyozta Viktor Mikulin.

A projekt vezetőhelyettese, a munkacsoport vezetője, Schirk Meyer közölte, hogy az Európai Bizottság szakembereinek két missziója (Magyarország kormánya és Ukrajna felkérésére) kidolgozta a beszámolót, amely javaslatokat tartalmaz. Ezek közül a legfontosabbak: a természeti csapások megakadályozása és a következmények felszámolása stratégiájának tökéletesítése. Véleménye szerint a globális előrelépésekhez tervvel kell rendelkezni, hogyan és hová jobb invesztálni, és meg kell hallgatni a helyi lakosságot.

– Összeállítottuk a javaslatokat és megértettük, hogy azok megvalósításához úgyszintén szükség lesz a segítségünkre. Ezért nyújtottuk be a projekttervezetet és elnyertük a Főigazgatóság (DG ECHO) támogatását. A mi feladatunk segíteni a helyi hatalmat és a közösséget az első lépésekben. A projekt végeredménye egy cselekvési terv lesz a befektetési projekttel együtt, amely a hozzáférhető adatok mély elemzésén alapszik – összegezte Schirk Meyer.

Edmunds Akitis, az Európai Bizottság Főigazgatóságának képviselője, konzultáns (Lettország) megjegyezte, hiszi, hogy ukrán, magyar és európai közös erőfeszítéssel, sikerül megoldani a problémát Aknaszlatinán. Úgyszintén hozzátette, hogy a projekt új lehetőségeket nyit a régió számára.

– A projekt bizonyítja, hogy képesek vagyunk eredményeket produkálni. Fontos, hogy ukrán és európai tudományos szervezetekkel működünk együtt. Ez csupán az első lépés – egészítette ki.

Sztela Sehunova, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia tagja, a geológiai tudományok doktora részletesen elemezte a sóbánya területén kialakult helyzetet.

– Sajnos, úgy alakult, hogy az ukrán tudomány elvesztette a szisztematikus vizsgálat végzésének lehetőségét a térségben, nincs folyamatos monitorozás. A szakemberek előző missziójának tevékenysége arra irányult, hogy felmérjék, hogyan indíthatjuk újra a vizsgálatokat, amelyek lehetővé teszik a régió fejlesztését és invesztíciók bevonását. Magas technológiájú platform bevonásával új adatokat kapunk az ökológiai helyzetről – emelte ki a tudós és megjegyezte, hogy jelenleg még megfigyelési furat sincs, amely a talajvíz szintjét mérné, s ezáltal lehetségessé válna a karsztmozgások előrejelzése.

A szakember úgyszintén elmondta, hogy a misszió jelentése alapján Ukrajna nem sértette meg a Tisza szennyezésére vonatkozó nemzetközi egyezményeket. Egyelőre nem került sós oldat a Tiszába, de a problémát sürgősen meg kell oldani, elsősorban a monitoringozási rendszer kiépítését illetően.

Vitalij Popovics, Kárpátalja Regionális Fejlesztési Ügynökségének vezetője megelégedéssel szögezte le, hogy ez az első olyan nagy volumenű projekt, amely lehetővé teszi az európai tapasztalat felhasználását a gyakorlatban.

– Felmértük, hogy a helyi önkormányzattól kezdve a védelmi minisztériumig mintegy 20 intézmény érdekelt a sóbánya kérdésének megoldásában.

A projekt megvalósításában részt vesz a Delfti Műszaki Egyetem (Hollandia) is. Abi Onenkan projektmenedzser asszisztens azt emelte ki, hogy valamennyi kockázatot tudományos szempontok szerint kell felmérni, s ehhez minél több hiteles információra van szükség. Intézményük hatalmas tapasztalatokkal rendelkezik az adatok feldolgozásában, így biztos abban, hogy képesek lesznek helyes döntést hozni.

Kocserha János, Aknaszlatina alpolgármestere lapunk megkeresésére elmondta, hogy az utóbbi időben stabilizálódott a helyzet.

– Most nem beszélhetünk omlásokról. A sóbányák megteltek vízzel, így a felszínen nem észlelhetőek földmozgások. 2011-ben született az a döntés, hogy át kell telepíteni a lakosságnak azt a részét, amely a földomlások miatt veszélyeztetve lehet. Megépült a fantomfalu, de az utóbbi években csend van körülötte. Az a néhány család, amely elköltözött, a mai napig ott maradt, de olyanok is akadtak, akik visszatértek. Mivel azok a házak, amelyek a veszélyeztetett zónába tartoznak, 7 év elteltével ugyanúgy állnak, ahogyan álltak, a korábbi évekhez hasonlóan továbbra sem akar senki költözni.

A projektet illetően megjegyezte: jó, hogy katasztrófavédelmi szempontok alapján kidolgozásra kerülnek azok a konkrét lépések, amelyek csökkenthetik a kockázatokat és koordinációs tervet biztosítanak az emberekre leselkedő veszély minimalizálására.

– Van egy pályázat, amelyet a Tisza ETT nyújtott be a határon átnyúló együttműködési program keretében négy ország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna részvételével. Ez lehetővé teszi az aknaszlatinai bányatérséget és a Tisza folyót érintő folyamatok együttes nyomon követését komplex monitoringrendszer kialakítása révén, valamint a terület revitalizációs tervének kidolgozását. Egy másik pályázatban a tervek között szerepelnek hírközlési-informatikai fejlesztések, valamint közös magyar–ukrán vízrajzi távmérő rendszer telepítése és tökéletesítése a Felső-Tisza-vidéket fenyegető további szennyeződés megelőzése érdekében – tájékoztatta lapunkat Kocserha János.

Nos, az elhangzottak alapján reméljük, nem csupán a sóbánya környezeti hatásait, a katasztrófahelyzetet és a környezetszennyezést sikerül megszüntetni, de lehetőség nyílik a speleoterápia (sóbánya-klímaközpont) és a kősókitermelés újraindítására is. Főleg, hogy nagy szükség lenne a sóbányára, hiszen az egyetlen működő sóbánya, az Artemszil a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktushoz közel található.

Rehó Viktória