Az Ukrajna–EU csúcstalálkozó „eredménye”

2018. július 10., 09:25 , 912. szám

Az oktatási törvény és a nemzeti kisebbségek jogai is bekerültek a június 9-i Ukrajna–Európai Unió csúcstalálkozó közös nyilatkozatába, amely emellett a korrupció elleni küzdelem és a reformok folytatásának fontosságára is felhívja a figyelmet.

A korábbiakhoz mérten szerényebb terjedelmű dokumentum egy egész bekezdést szán a kisebbségek jogainak az oktatási törvény kapcsán.

„Ami Ukrajna Az oktatásról c. törvényét illeti, egyetértettünk abban, hogy biztosítani kell a nemzeti kisebbségek képviselőinek meglévő jogaik tiszteletben tartását az ENSZ és az Európa Tanács egyezményeiben és a kapcsolódó jegyzőkönyvekben foglaltak szerint; biztosítani kell a kisebbségekhez tartozó személyek megkülönböztetés-mentességét és a sokféleség tiszteletben tartását. Rendkívül fontos továbbá, hogy teljes mértékben hajtsák végre a Velencei Bizottság 902/2017. számú következtetéseiben szereplő ajánlásokat a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek képviselőivel folytatott lényegi párbeszéd alapján, beleértve az átmeneti időszakot 2023-ig meghosszabbító és a magániskolákat (az oktatás nyelvi normáinak) hatálya alól kivonó jogi szabályozást” – olvasható a Petro Porosenko, Ukrajna elnöke, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jan-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke által aláírt közös nyilatkozatban.

Az ukrán sajtó összességében Ukrajna sikereként könyveli el a nyilatkozatot – persze a kisebbségek jogaira és az oktatásra vonatkozó két mondatot távolról sem mindenki tekinti győzelemnek. A Jevropejszka Pravda a szóban forgó szövegrésszel kapcsolatban megjegyzi, hogy az utólag, Magyarország követelésére került bele a nyilatkozatba. A cikket jegyző szerkesztő, Szerhij Szidorenko ugyanakkor realistán hozzáteszi: „szerencsére” Magyarország ezúttal beérte ennyivel, hiszen például a NATO-ban „Budapest egyszerűen blokkolta a nyilatkozatot Ukrajnáról”.

Ukrajna és az EU vezetői külön hangsúlyozták a nyilatkozatban, hogy tovább kell erősíteni a kulcsfontosságú korrupcióellenes intézmények szükséges függetlenségét és teljes hatékonyságát. A dokumentum sürgeti a korrupcióellenes bíróságról a közelmúltban elfogadott törvény mielőbbi módosítását, amely kiterjesztené a bíróság joghatóságát az első fokú bíróságok határozatai elleni fellebbezésekre is.

Az aláírók – nyilván szintén európai nyomásra – emlékeztetnek, hogy a vízumliberalizációs cselekvési terv nemcsak korrupcióellenes szakaszt tartalmazott. Így Ukrajna és az EU vezetői a közös nyilatkozatban „újra megerősítették a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben való együttműködésre, az integrált határigazgatás fejlesztésére és a bevált gyakorlatok cseréjére vállalt kötelezettségüket”.

Sokakat meglepett, hogy az elmúlt időszak helyenként botrányos történései ellenére a dokumentum egyetlen mondattal intézte el az ukrajnai médiahely­zetet: „Újra megerősítettük a média pluralizmusa iránti elkötelezettségünket.”

Az egyetlen területnek, ahol gyakorlatilag mindent elért az ukrán fél, amit a nyilatkozattól remélhetett, az orosz–ukrán konfliktus volt. A felek ismét határozottan elítélték Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának megsértését Oroszország fegyveres erői által (Acts of aggression by the Russian armed forces since February 2014), valamint a Krím félsziget és Szevasztopol bekebelezését. Támogatásukról biztosították a „normandiai négyek”, az EBESZ és a háromoldalú kontaktcsoport erőfeszítéseit a béke megteremtésére Kelet-Ukrajnában, s megerősítették, hogy a rendezést változatlanul a minszki megállapodásban rögzített elvek mentén képzelik el. Kifejezték eltökéltségüket az agresszor Oroszország ellen bevezetett szankciók fenntartására, emellett támogatást ajánlottak fel a háború sújtotta Donyec-medence lakosságának, illetve a harci cselekmények okozta károk helyreállítására – amint ezt a helyzet lehetővé teszi. A felek egyben felszólították Oroszországot, hogy vállaljon felelősséget az MH17-es repülőjárat lelövéséért, illetve működjék közre a tragédia felelőseinek megállapításában.

A Jevropejszka Pravda emlékeztet, hogy a június 9-i volt Ukrajna és az Európai Unió vezetőinek 20. találkozója. Petro Porosenko szempontjából az eseménynek különös jelentőséget kölcsönzött, hogy a mostani volt az utolsó csúcstalálkozó az elnökválasztás előtt, amelyre 2019 márciusában kerül sor. Tekintettel erre, valószínűsíthető, hogy bár Ukrajna számára sikerként könyvelhető el a közös nyilatkozat tartalma, amely visszafogottan ugyan, de összességében pozitívan ítéli meg az országban zajló folyamatokat, a választásokra készülő elnök nem „kapott” olyan egyértelműen biztató dokumentumot Brüsszelben, amely minden kétséget kizáróan igazolná a kijevi kormányzati politika sikerét, újabb perspektívát vázolna fel az ország számára, s így felhasználható volna a választási kampányban.

A Bankovaján előzetesen arra számítottak, hogy az Európai Unió valamilyen formában jelzést küld Ukrajnának az uniós integráció folytatására vonatkozóan, s el is követtek minden tőlük telhetőt, hogy ez bekövetkezzék – írja a Jevropejszka Pravda. Petro Porosenko például tavaly szeptemberben a parlamentben elmondott beszédében új stratégiát hirdetett meg. Ebben többek között az állt, hogy Ukrajna négy „szövetségre” számít az EU-val: energetikaira, az egységes digitális piac megteremtésére, vámunióra és a shengeni övezettel való társulásra. Most egyértelművé vált, hogy Európa minderre nem hajlandó. Ehelyett azt ajánlották Ukrajnának Brüsszelben, hogy a választási kampány idején is folytassa a megkezdett reformokat, illetve teljesítse mindazt, amit az Európai Unióval kötött társulási szerződésben vállalt.

ntk