Porosenko Marbellában nyaralt vagy az EU-ban tárgyalt?

2018. augusztus 15., 20:08 , 917. szám

Nem tudom, belegondoltak-e már, miért van az, hogy az ukrán elitnek minduntalan problémái adódnak, valahányszor kommunikálnia kell a „néppel”? Itt van például a szabadság kérdése. Látszólag nincs abban semmi furcsa, ha az ország első számú vezetője néhány napra pihenni megy, hiszen ez minden polgár törvény adta joga. Tudván, hogy Petro Porosenko elnök az ország egyik legtehetősebb embere, az is gyanítható, hogy nem a legközelebbi patakpartra ül ki a lábát áztatni egy üveg olcsó sör társaságában, ha kikapcsolódásra vágyik. Az üdüléseiből mégis rendre botrányszagú hírekben számolnak be.

Talán emlékeznek még rá, hogy múlt télen, nem sokkal szilveszter után az elnök úgy utazott el a Maldív-szigetekre „nyaralni”, hogy arról senkit nem tájékoztatott. Az elnök eltűnése felkeltette az újságírók érdeklődését, és utánajártak az esetnek. Kiderült, hogy Porosenko a családtagjaival üdülve egy hét leforgása alatt közel félmillió dollárt költött a trópusi szigetcsoport egyik szállodájában. Hetekig csámcsogott ezen a média és az ország.

Ismétlem, köztudott, hogy az elnökünk nem csóró, egy 2014 óta harcban álló országban azonban a félmillió dollár mindenképpen illetlenül nagy összeg. Így az sem csoda, ha a „csokigyáros” megpróbálta elleplezni, hogy kirúgott a hámból. Utólag megállapíthatjuk: nem sikerült neki. Keserű felismerés lehet, hogy hiába vagy gazdag, nem élhetsz korlátlanul a vagyonoddal, ha az országod nyomorog. De ez a gondolatmenet már túl messzire vezetne.

Miután az államfő távolról sem buta ember, azt gondolhattuk volna, hogy tanul az esetből, s a következő alkalommal különös hangsúlyt fektet az üdülési hely megválasztására, illetve a közvélemény megfelelő tájékoztatására. A nyári vakáció azonban talán még a télinél is rosszabbul sült el, ami a médiaszereplést illeti.

Történt, hogy július végén az államfő egy hétre eltűnt a nyilvánosság elől, s az unatkozó újságírók rutinból nekiláttak kinyomozni a hollétét. Rövidesen közölte is a sajtó, hogy alkotmányunk őre Spanyolországban nyaral. Valamivel később az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint Petro Porosenko személyesen hívta fel a TSZN újságíróját, aki éppen a nyaralásáról szóló anyagot készítette, hogy közölje, a hírekkel ellentétben soha nem nyaralt a spanyolországi Marbellában, hogy az egész egy ellene irányuló megrendelt és megtervezett lejárató akció. Fontosnak tartotta hozzátenni, nem tud róla, hol üdülnek a gyerekei, ami egyébként is az ő dolguk. Ugyanakkor az elnök nem válaszolt az újságíró érdeklődésére, hogy ha nem Marbellában, akkor mégis hol nyaralt, és miért vesztegelt az elnöki repülőgép egy héten át Bécsben? Ezzel aztán kárba is veszett minden erőfeszítése, hogy „tisztázza” magát.

Jelen helyzet szerint a TSZN feltételezi, hogy az elnök újabb bejelentés nélkül szabadságon lehetett. Miután az újságíróknak sikerült megtörniük az elnöki adminisztráció hallgatását, ott közölték, hogy Porosenko július 29. és augusztus 5. között magánlátogatáson az Európai Unióban tartózkodott, ahol egy sor találkozón vett részt. Ugyanakkor az államfő egyik lánya éppen ugyanebben az időben tett közzé fotókat spanyolországi üdüléséről, úgyhogy akit egyáltalán érdekelt a téma, az nem szabadulhatott a gondolattól, hogy a lány valószínűleg nem nyaralt egyedül.

Hosszan lehetne értekezni arról, miért nem tartják a Porosenkóhoz fogható, közszereplést vállaló hatalmasok az ország egyszerű népét érdemesnek arra, hogy nyíltan tájékoztassák őket mindarról, ami rájuk is tartozik. Meglehet, túlságosan is hozzászoktak, hogy a hatalmukért cserébe őket privilégiumok illetik meg, hogy ők a szó szoros értelmében élet és halál urai a nyomorúságos életüket tengető kisemberek között.

Az egyetlen, ami talán meg­győzheti gazdagjainkat ennek a vélekedésüknek a helytelenségéről, az a népszerűségi mutatójuk alakulása. Petro Porosenko például jelen helyzet szerint valahol az 5-6. helyen tanyázik az elnökjelöltek népszerűségi rangsorában, s ugyancsak megcsappant az esélye arra, hogy jövő tavasszal újraválasszák. Bizonyos, hogy se a Maldív-szigeteki kiruccanása, se a mostani „spanyol kaland” nem növelte a rajongói táborát. Csak remélhetjük, hogy előbb-utóbb ők, az élet urai is megértik, a közvélemény még náluk is hatalmasabb valami, és bár a hétköznapi embereket ezután sem fogják jobban tisztelni, a véleményüktől tartanak majd. Ez egy fontos lépés volna a demokrácia felé, talán a legfontosabb a törvénytisztelet meghonosítása után.

(ntk)