Érvényteleníthető-e a beteg nővér végrendelete?
„Még a kilencvenes években privatizáltuk a nővéremmel együtt azt a lakást, amelyben együtt éltünk egészen a közelmúltban bekövetkezett haláláig. A temetés után nem sokkal megtudtam, hogy testvérem a halála előtt végrendeletet készített, amelyben mindenét elvált férjére hagyta. Köztudott volt azonban, hogy a nővérem már hosszú ideje krónikus mentális rendellenességben, vaszkuláris demenciában szenvedett, magam ápoltam éveken át. Amikor meghalt, nem kérvényeztem a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnél az örökség elfogadását, miután az ügyvédi irodában úgy tájékoztattak, hogy mivel a testvérem halálának pillanatában egy háztartásban éltem vele, erre nincs szükség. A nővérem volt férje viszont elfogadta az örökséget, amiről az igazolást is megkapta, s most azzal fenyeget, hogy elkerget a lakásból, bár az félig az enyém. Szeretném tudni, jól tettem-e annak idején, hogy nem kérvényeztem az örökség elfogadását, és számíthatok-e rá, hogy sikerül elérni a végrendelet megsemmisítését, ha most a bírósághoz fordulok?”
– Önt helyesen tájékoztatták annak idején az ügyvédi irodában, vagyis mivel az örökhagyó halálának pillanatában egy háztartásban élt vele, önnek nem volt kötelező írásban jelezni a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnél, hogy elfogadja az örökséget.
Mivel testvére már a halálát megelőzően beteg volt, s így nem lehetett tisztában döntései következményeivel, ezért a végrendelete, illetve az ennek alapján az örökséghez való jogról a volt férjének kiadott igazolás megsemmisíthető, ha a bíróság előtt bizonyítani tudja az örökhagyó egészségi állapotára vonatkozó állításait. Hasonló ügyekben az elhunyt életében felállított orvosi diagnózis minősül perdöntő bizonyítéknak, de a tanúvallomások is fontosak lehetnek, s adott esetben orvosszakértői vélemény is kérhető.
Ami a jogszabályokat illeti, a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 225. cikkelye kimondja, hogy a sértett fél megtámadhatja a bíróság előtt az olyan cselekvőképes természetes személy jogi következménnyel járó cselekedetét, aki az adott pillanatban nem volt tisztában döntései következményeivel és/vagy nem volt ura cselekedeteinek. A Ptk. 1257. cikkelyének 1. pontja értelmében az arra nem jogosult személy által írt végrendelet semmisnek minősül. Ugyanezen cikkely 5. pontja úgy rendelkezik, hogy az örökléstől egy érvénytelen végrendelet által megfosztott örökös jogot nyer a hagyatékra a törvény szerinti öröklés szabályai alapján.
A törvény szerinti öröklés rendjét a Ptk. 1261–1265. cikkelyei határozzák meg. Az 1261. cikkely értelmében az örökösök első körét az elhunytat túlélő házastársa, gyermekei és szülei alkotják. Az 1262. cikkely kimondja, hogy az örökösök második köréhez a testvérek és a nagyszülők tartoznak. Így amennyiben a bíróság megsemmisíti a nővére végrendeletét, s az örökhagyónak nem élnek a szülei, nincs házastársa és gyermeke, önt, s – amennyiben élnek – a közös testvéreiket illeti meg a teljes hagyaték. Az elvált férj ugyanakkor nem jogosult részesedni a hagyatékból.
A fentiek alapján azt javasolnám, hogy keresse fel az ügyvédjét és vitassák meg a kérdést, mert jó eséllyel várhatja, hogy a bíróság önnek kedvező döntést hoz ebben az örökösödési ügyben, amennyiben úgy határoz, hogy keresetet nyújt be a végrendelet megsemmisítését kérve, s bizonyítani tudja nővére betegségét.
hk
