Megsemmisíthető a színlelt szerződés?

2018. szeptember 8., 10:22 , 920. szám

„Öreg ismerősömnek azt tanácsolták, hogy ne eltartási szerződést kössön az őt ápoló fiatal házaspárral – akik egyébként a távoli rokonai –, hanem ajándékozási szerződéssel hagyja rájuk a házát, mert állítólag csak így biztosítható, hogy utólag, azaz a bácsi halála után, a többi rokon ne támadja meg az eltartási szerződést. Utóbb kiderült, hogy a fiataloknak eszük ágában sincs maradéktalanul betartani az általuk vállaltakat, ezért a bácsi most szeretné felbontani az ajándékozási szerződést azzal az indoklással, hogy ő és az eltartását vállalók is csak tettették az ajándékozást. Van erre lehetőség?”

– A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 235. cikkelye értelmében akkor számít színleltnek egy jogi cselekmény vagy jogviszony (esetünkben az ajándékozási szerződés megkötése), ha azt a felek az általuk ténylegesen létrehozott jogviszony (eltartási megállapodás) elleplezésére hozták létre. A felek közötti jogviszonyt ilyenkor a ténylegesen létrehozott jogviszonyra vonatkozó rendelkezések minősítik és szabályozzák. A színlelt jogviszonyt ily módon az különbözteti meg a fiktív (kitalált, valós alap nélküli) jogviszonytól, hogy az előbbiből fakadnak jogok és kötelezettségek a felekre vonatkozóan, bár nem azok, amelyek a ténylegesen létrejött jogviszonyból következnének.

Az ilyen szerződést a bíróság csak akkor nyilváníthatja semmisnek, ha megállapítást nyer, hogy a színlelt, vagy a felek közötti ténylegesen létrejött jogviszony nem felel meg a jogviszonyok érvényességével szemben támasztott általános követelményeknek.

Az olvasó levelében szereplő idős úr tehát kérheti a bíróságtól, hogy ismerje el színleltnek az ajándékozási szerződést, miáltal a felek közötti jogviszonyt az eltartási szerződés feltételei határoznák meg. A felperesnek ilyenkor bizonyítania kell, hogy az általa színleletnek tartott szerződés valóban megköttetett; hogy a felek szándéka a színlelt jogviszonnyal egy attól eltérő jogviszony elleplezésére irányult, s a feleknek nem volt egyéb céljuk, mint a tényleges jogviszony elleplezése; hogy a felek tényleges jogai és kötelezettségei eltérnek azoktól, amelyek a színlelt jogviszonyból következnének.

hk