Továbbra is kevés az óvodai férőhely

2018. október 13., 14:18 , 925. szám

Kárpátalján 595 különböző tulajdonformájú óvoda működik, ezeket 48 660 gyerek látogatja. A 3–5 évesek 90%-a jár óvodába, míg az 5 év fölöttiek 100%-a. Továbbra is problémát jelent a helyhiány, főleg a városokban. Itt is javulás tapasztalható: míg tavaly Ungváron 100 helyre 130 jelentkező volt, jelenleg ez a szám 113. Ezenkívül óriási káderhiány tapasztalható megyénkben. Csak Ungváron 21 megüresedett óvónői állás betöltésére keresik a megfelelő személyt a városi tanács hivatalos honlapja szerint.

A közelmúltban egy ungvári lakostól kaptunk levelet, melyben felvázol egy problémát, amely állítása szerint már nem először esik meg a négygyermekes anyukával. V. Viktória magyarként szerette volna gyermekeit magyar tannyelvű óvodai csoportba íratni.

Levelében többek között leírja, hogy gyermeke októberben tölti be 4. életévét. Korábbi tapasztalatból már kéthónaposan beíratta a körzetben lévő óvoda magyar csoportjába, mivel előző gyermekük beíratásakor is hasonló problémák adódtak. Évente ellenőrizte, megvan-e a helyük. Tavaly óvodakezdéskor azt a választ kapta az óvoda vezetőségétől, hogy szeptember 1-jétől még nem járhat a gyermek óvodába, ugyanis nem töltötte be a 3. életévét (1,5 hónap híján). Így vártak még egy évet.

Idén újra hasonló akadályokba ütköztek. Az új vezető a meglévő magyar csoport mellett egy második magyar csoportot nyitott, de a szülői értekezleten kiderült, hogy korosztály szerint vannak szétosztva a gyermekek a két magyar csoportban. Gyermeke 1,5 hónap miatt a kisebbik korosztályba volt besorolva, vagyis nem abba a csoportba, ahová jóval korábban beíratta. Ezzel nem is lenne gond, belenyugodtak. Viszont, mint kiderült, sem az óvónő, sem a dadus nem beszéli a magyar nyelvet, állítólag megtanulják. Ez rettentően dühítő, hiszen akkor milyen alapon nevezik magyar csoportnak ezt a csoportot? Talán mert 3-4 magyar gyermek jár oda? Csak statisztika vagy a magyarországi támogatások miatt? A körülmények is hagynak kívánnivalót maguk után – írja az anyuka, majd amikor ezt szóvá tette, azt a választ kapta, hogy majd a szülők felújítják közös pénzből, illetve majd kérnek támogatást a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségtől (KMKSZ), hiszen ez is magyar csoport.

Felkerestük a levélben szereplő Ungvári 8. Számú Harangocska (Dzvinocsok) Óvodát, ahol az intézmény vezetője, Oleh Pahulics készségesen rendelkezésünkre állt, végigvezetett az épületben és az udvaron. Többek között elmondta, hogy tavasszal került az óvoda élére, megismerkedett a helyzettel, és azt tapasztalta, hogy hatalmas igény mutatkozik a magyar tannyelvű csoport iránt. Az egyetlen magyar csoportban 34 gyermek volt, 7 gyerek befejezte az óvodát, 27 maradt. Ez még így is sok, főleg, hogy ez a leginkább látogatott és vegyes korcsoport. Egyébként az államilag megállapított norma 15–20 gyerek.

– S annak ellenére, hogy korábban nem terveztük második magyar csoport megnyitását, úgy döntöttem, nyitunk még egyet. Természetesen számos problémával találtuk magunkat szemben. A legnagyobb gondot a káderhiány jelentette. Nyár elején megegyeztünk két óvónővel, akik a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán szereztek diplomát, és vártunk rájuk. Mindketten az Ungvári járásban élnek. A lányok időközben jelezték, hogy külföldön vállaltak munkát. Azonnali megoldásra volt szükség. Minden ismeretségemet bevetettem, hogy legyen kivel elindítani a csoportot. Volt olyan jelentkező, aki színmagyar, de nincs pedagógiai végzettsége. A törvény szerint őt nem alkalmazhatom, így megpróbálkoztunk egy „kiskapuval”: második diploma esetén elegendő lett volna, ha legalább elkezdi az illető a tanulmányait Munkácson vagy Beregszászban, de lekéstük a felvételi határidőt.

A két óvónő és a dadus az iskolához való felkészítéshez szükséges szinten nem beszélik a nyelvet, de alapszinten igen. Gyakorlatilag a foglalkozások 50%-a magyar nyelven történik. Azt a feladatot kapták, hogy maximálisan javítsák a magyar nyelvismeretüket. Egyébként az óvodavezető, akinek a felesége magyar, az új magyar csoportba íratta be a gyerekét, amely a földszinten kapott helyet, az elsőhöz hasonlóan egy helyiségben. Kaptak játékokat és anyagot a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségtől (KMPSZ). A két csoport együttműködik, sőt, volt olyan elképzelés, hogy átjárhatóság legyen a két csoport között, ezt több oknál fogva nem sikerült kivitelezni.

Az óvodavezető hosszú távon úgy tervezi, magyar korcsoportokat alakít ki, de ez egyelőre lehetetlen, mivel nincs elegendő szakember a 3 csoport működtetéséhez. Fájónak nevezte, hogy az állam koldusbért fizet beosztottjai felelősségteljes munkájáért. Nyitott az együttműködésre mindenkivel, ha az az óvoda fejlesztését célozza.

Megkérdeztük Kulin Juditot, a KMPSZ Ungvári Alapszervezetének elnökét, aki elmondta, valóban káderhiánnyal küzdenek a megyeszékhelyen, és még az sem orvosolja a helyzetet, hogy Ungvár ilyen tekintetben szórványnak számít, és fizetéskiegészítést kapnak az itt dolgozó magyar óvónők. Véleménye szerint érdemes lenne a szülőknek a város más óvodáiban érdeklődni, például a 6. számúban, ahol három magyar tannyelvű csoport működik.

Egyébként a magyar kormány 2016 decemberében, illetve 2017-ben jóváhagyta a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, melynek két ütemében 38,5 milliárd forintból újítják meg az óvodai rendszert Kárpát-medence-szerte. A támogatási összegből felújítások történtek, eszközbeszerzés, valamint módszertani fejlesztés valósult meg a 100 kárpátaljai állami kézben lévő magyar óvodában. A második körben olyan helyeken vásároltak ingatlanokat, ahol igény volt az óvodai nevelésre. A pedagógusszövetség mellett a református, a római és a görögkatolikus egyházak is csatlakoztak a programhoz.

Grezsa István, Kárpát-medencei óvodafejlesztési programért felelős miniszteri biztos több alkalommal reményét fejezte ki, hogy „a felújított óvodák falait sikerül hitből fakadó lelkülettel megtölteni, és mellé olyan pedagógiai minőséget és színvonalat rendelni, amely nem csak a magyar nemzetiségű gyermekeket vonzza be ezekbe az intézményekbe”.

Nos, mindezek ellenére még mindig sok szülő nem tudja beíratni elsőre a gyerekét magyar óvodai csoportba. De remélhető, hogy aki jelentkezett, az előbb-utóbb sorra kerül.

Rehó Viktória