Honismeret

Város a Nereszen aljában

A Máramarosi-medence földrajzi középpontjában, az ezer méteres magasságba tornyosuló, fenséges Nereszen-hegy aljában, a Tisza jobb partján terül el Técső városa, melynek 13 000 lakója közül 4000-en magyarnak vallják magukat, így ez a közösség a Felső-Tisza-vidék egyik jelentős magy

Tovább »

A Perényiek városa

Ahol a Tisza, maga mögött hagyva a Kárpátok hullámzó vonulatait, kilép a tágas Alföldre, a síkság fölé emelkedő, hatalmas Fekete-hegy nyugati lábainál terül el Nagyszőlős városa, melynek története nyolc hosszú évszázadot ível át.

Tovább »

Kurucok utódai

Még 1300-ban, az Árpád-kor alkonyán történt, hogy a Hontpázmány nemzetség Bihar megyéből keletre szakadt tagjai a máramarosi Visket – III. Endre királlyal – elcserélték az Ugocsa vármegyei Feketeardóért, Rakaszért és a még lakatlan Nyírtelekért, s az utóbbi terület nyugati végében megalapították Tiszaújlakot, melynek neve – Wylak (vagyis Újlak) formában – elsőként 1304-ben tűnik fel egy ősi okmány lapjain.Tovább »

A költőnő és a kuruc generális végső nyughelye

Az első magyar költőnőként számon tartott Petrőczy Kata Szidónia 1707-ben Nagyszebenből - egy császári tiszt kuruc fogságból való elengedése fejében - a császári börtönből megszabadulván, nagybetegen Husztra került. Itt, Máramarosban férjének még éltek rokonai.

Tovább »

Szemelvények Akli község múltjából és jelenéből

A régi Ugocsa vármegye délnyugati mocsaras részére települt falu neve először 1323-ban tűnt fel, hajdan Feketeardóval is határos volt. Legelső birtokosát Akly Jakab személyében ismerjük, aki 1323-ban a Káta nemzetségből származó János mester érdekében tanúskodott.

Tovább »

Barangolás Királyháza múltjában és jelenében

Királyháza a nevét arról a királyi házról (domus regalis) kapta, melynek falait a XIII. század második felében húzták fel a település területén emelkedő domb tetején, s jó ideig innen igazgatták az Ugocsa vármegyei királyi erdőuradalmat.

Tovább »

Alsókalocsa: ahol megállt, majd újra elindult az idő

Ha manapság úti célként szóba kerül az ökörmezői járási Alsókalocsa (Kolocsava), a legtöbben azzal intézik el a dolgot, hogy az a falu a világ végén van, vagy még azon is túl.

Tovább »

A huszti templom freskóiról

A huszti templom a 15. sz. első felében épült, de hozzáértő szakemberek felfedezni vélnek olyan falrészeket is , melyek legalább egy századdal korábbiak. Ennél még korábban is létezhetett Huszton templom, hiszen 1300-ban kezdi II. Endre a térséget benépesíteni, és ekkor keletkezett Huszt is. 1329-ben kapta városi rangját. Magyar és szász ajkú lakossága képezte az egyházközösséget. Tovább »

Itt éjszakázott a Szent Korona

Még az Ungvári Állami Egyetem hallgatójaként, nemegyszer autóbusszal utaztam haza a megyeszékhelyről szülőfalumba, s már akkor felfigyeltem az Ungvár és Munkács között fekvő nagyközség, Szerednye délnyugati végében emelkedő ősi várromra: ez egy öles falakkal bíró, jókora lakótorony fennmaradt alsó része, melyet három, mára jelentősen feltöltődött árok övez. De miről is mesél a mának az omladék?

Tovább »

Magyarok Gyertyánligeten

Autóbuszunk - elhagyva Nagybocskó szélső házait - nekiveselkedik a Sopurka-folyó mentén kanyargó országútnak, és a Szvidovec roppant hegytömbjéhez tartozó, mind magasabbra emelkedő, fenséges hegyek között robog a havasok aljában fekvő, mintegy három és fél ezer lelket számláló nagy falu, Gyertyánliget felé.Tovább »