Honismeret

Feketepatak története

Feketepatak 16 km-re fekszik Nagyszőlőstől, Salánk és Verbőc között terül el. Közigazgatásilag Verbőchöz tartozik. A honfoglalás során a falu környékét Tuhutum (Töhötöm) vezér törzse foglalta el, s ennek egyik ága, a Farkas Igmánd nemzetség ütött itt tanyát.

Tovább »

Csehszlovák kolonizáció Kárpátalján

(Folytatás az előző számunkból)

A magyar etnikai terület fokozatos elszlávosításával a földreform szinte valamennyi közreműködője számolt. Ivan Daxner, a Szlovenszkói Telepítési Szövetkezet elnöke 1924-ben egy tudományos alapossággal megírt terjedelmes dolgozatban ismertette a magyarság gazdasági meggyengítésére, a telepes falvak hálózatának kiépítésére és a magyar etnikai sáv feldarabolására kidolgozott elképzeléseit.Tovább »

Csehszlovák kolonizáció Kárpátalján

Az első világháborút lezáró igazságtalan béketárgyalások következtében a történelmi Magyarországból kiszakított területeket csatolták négy környező országhoz. Kárpátalja végleges bekebelezését az 1919. szeptember 10-én aláírt Saint-Germain-i egyezmény szentesítette, majd pedig az 1920. június 4-én Versaillesben, a kis Trianon-palotában kötött szerződés erősítette meg.Tovább »

Barkaszó története

A település Munkácstól 25 kilométerre, délnyugati irányban fekszik. Társközsége a tőle kb. két kilométerre fekvő Szernye. Barkaszót több mint 700 évvel ezelőtt alapították. Neve a magyar berek és aszó szavakból alakult ki.

Tovább »

Az ONCSA

1940-ben bontakozott ki Magyarországon az a mozgalom, mely a nagycsaládosok életét volt hivatott megkönnyíteni: ez volt az Országos Nép- és Családvédelmi Alap, röviden ONCSA.

Tovább »

Kőrösmező története

Kőrösmező a Kárpátok tövében, a Bliznica (1883), a Hoverla (2061) és a Pietrosz (2022) hegycsúcsok közötti völgykatlanban, a Fekete-Tisza és a Lazescsina folyók találkozásánál, nem messze a Tatár-hágótól, Rahótól 35 kilométerre északkeletre fekszik.

Tovább »

Királyháza története

A település helyén már a korai paleolitikumban letelepedett az ősember. Az Árpád-házi királyok közül V. Istvánnak kedvelt vadászterülete volt a környék, ezért elrendelte, hogy a dombok egyikén "királyi házat" - Domus regalist - építsenek.

Tovább »

A Hangya

A 20. század első felében Magyarországon a kereskedelem egyik meghatározó tényezője a Hangya Termelő-, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet (továbbiakban Hangya) volt, mely a termelőt a fogyasztóval összekötő kapocs szerepét töltötte be.

Tovább »

"A dicső fejedelem haló porai közénk térjenek vissza"

Bereg vármegye már 1893 októberében, a munkácsi börtön múzeummá való átalakítása kapcsán feliratot intézett a képviselőházhoz. Ebben az iratban kérték a kormányt, hogy a munkácsi várban egy felső-magyarországi történelmi múzeumot létesítsenek és II. Rákóczi Ferenc hazahozandó hamvait ott helyezzék el. Tovább »

1886 - Honismereti barangoló a Latorca-parti városban

Thomán István zongoramuvész, zeneszerzo és zongoratanár vidékünk szomszédságában, a Zemplén megyei Homonnán született 1862-ben. Zenei tanulmányait szülovárosában és Kassán kezdte, majd Budapesten folytatta.

Tovább »