Honismeret

A Ruszkai-Pálóci család és Nagydobrony a XIII–XV. században

Nagydobrony, akár a legtöbb kárpátaljai település, soha nem játszott kiemelkedő szerepet a magyar történelemben.

Tovább »

Pálinkafőzés a bronzkorban

Közismert tény, hogy a különböző növényi eredetű szeszes italok ősidők óta szervesen beépültek az emberiség kultúrájába. Kezdetben ezeket az italokat kultikus szertartások alkalmával vagy gyógyításra használták, és csak később váltak mindennapos élvezeti cikké.

Tovább »

Visk – 675 éves a szabad királyi koronaváros

1329. április 26-án Károly Róbert király, tekintettel arra, hogy Máramaros földjét terméketlen ősrengeteg erdőségek borítják, Visk, Huszt, Técső és Hosszúmező szász és magyar hospeseit (vendégtelepeseit) különféle jogokban és szabadságokban részesíti, majd 1352-ben Sziget is részesül ebben a kiváltságban. Ettől kezdve gyakran nevezik az írások ezeket a településeket "az Öt Koronaváros" néven. Tovább »

Nepomuki Szent János kultusza Kárpátalján

1393 márciusában IV. Ulászló király parancsára Prágában a Vlátva folyóba dobták Nepomuki Jánost, a királyné gyóntatóját. 336 évvel halála után XIII. Benedek pápa szentté avatta a mártír prágai kanonokot. A XVIII. sz. folyamán Nepomuki Szent János kultusza gyorsan terjedt az osztrák birodalomban, s elérte a mai Kárpátalja területét is. Tovább »

Munkácsy Mihály és Munkács

Közismert tény, hogy Munkácsy Mihály (1844. február 20.-1900. május 1.), a XIX. századi magyar és egyetemes realista festészet egyik legnagyobb alakja Munkácson született és itt élte le gyermekkorának egy részét.

Tovább »

Adalékok a Kárpátalja szó történetéhez

Kárpátaljai magyarnak valljuk magunkat. Fontosnak érezzük, hogy megismerjük a különböző idegen hatalmak által sokáig eltitkolt vagy meghamisított valódi múltunkat, és hogy a jelen feladatait felismerve tisztességesen szolgálja mindenki nemzetét azon a helyen, ahova a teremtő Isten rendelte. Többek között ez a záloga annak, hogy lesz jövője, lesz szellemi, lelki és anyagi felemelkedése itthon is e maroknyi kárpátaljai magyarságnak. Tovább »

Ungvár első írásos említése

Ungvár (hivatalosan Uzshorod) Kárpátalja egyik legősibb települése. Történelmi fontosságát elsősorban kedvező földrajzi fekvésének köszönheti, mégpedig az Uzsoki-hágóhoz vezető útvonal ellenőrzése révén.

Tovább »

A podheringi emlékoszlop rövid krónikája

Az 1848–49-es szabadságharcnak Kárpátalja területén a Munkács melletti Podheringen (Őrhegyalja) volt az egyetlen jelentős összecsapása.

Tovább »

A podheringi csata

Március 15-én az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeire és hőseire emlékezünk.

Tovább »

Elszállt a turul

A millennium közeledtével Magyarország méltó módon akarta megünnepelni a honfoglalást. A sokszínű elképzelésekből az egyik legeredetibb ötletet Thaly Kálmán országgyűlési képviselő, történész és irodalmár fogalmazta meg.

Tovább »