A fő profil továbbra is a lángos...

Az életnek - és a munkának - mennie kell tovább

2007. november 30., 09:00 , 359. szám

Tiszaújlakon, a Beregszász -Nagyszőlős főútvonal mentén immár két évtizede üzemel a Príma kávézó, melynek egykori tulajdonosával, a kisvállalkozása mellett a politikával is aktívan foglalkozó néhai Futó Sándorral - mint üzletemberrel, illetve mint járási tanácsi képviselővel és a KMKSZ megyei ellenőrző bizottságának tagjával - többször is riportot készítettem az elmúlt évek folyamán, s engem is megdöbbentett tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála. Vajon hónapokkal a trauma után mennyire állt ismét talpra a család, illetve a kisvállalat, s akad-e rokon, aki továbbviszi az üzlet vezetését?

Nagyon hiányzik az édesapám... - mondja könnyes szemmel az elhunyt lánya, Baloghné Futó Andrea. - A kisebbik gyermekem, a kétéves Dániel még fel sem tudja fogni, hogy az őt annyira szerető nagyapja meghalt, ma is emlékszik az együtt megtett sétákra, a sok fénykép is visszaidézi az alakját, s nekünk, felnőtteknek is rettenetesen nehéz feldolgoznunk a halálesetet. Sokan vigasztalnak, biztatnak, hogy el kell fogadnunk a történteket, de aki nem élte át hozzátartozója ilyen gyors, hirtelen elhunytát, az nem tudhatja, mit élünk át. Igaz, a haláleset előtt kórházban kezelték az édesapámat, s utána pihennie kellett volna, de hát lételeme volt a munka, a bolt, s ott is halt meg, a pult mellett...

Hogy egy kicsit visszatekintsünk a múltba, Futó Sándor már 1987-ben kiváltotta az iparengedélyt, s kezdetben kenyeret sütöttek a saját maguk által megépített kemencében, ám később több pékség is nyílt a környéken, így az erősödő konkurencia mellett már nem volt kifizetődő kenyérsütéssel foglalkozniuk, a lángossütés vált a fő profiljukká. Annak idején, amikor még üzemelt a viszonylag közel eső fafeldolgozó kombinát, s annak a munkásai is betértek a kávézóba, naponta 100-150 lángos vándorolt a vendégek gyomrába, jelenleg viszont úgy napi harminc darabot fogyasztanak el az asztalok és a pultok mellett. S bár az utóbbi időben már hot-dogot és hamburgert is készítenek, továbbra is a lángos maradt a "sztár". A kávézó üzemeltetésén kívül, öt-hat éve belevágtak a gépkocsialkatrészek, a gépolajok, majd mintegy öt évvel ezelőtt a kerékpárok árusításába, az utóbbi időben pedig már használt hűtőszekrényeket, tévékészülékeket is lehet tőlük vásárolni.

A múlt télen került sor a legutóbbi bővítésre - emlékezik vissza beszélgetőtársam. - És szükség is volt, van az áruválaszték bővítésére, hogy ha valamit kér a vevő, ne kelljen kimondanunk a "nincs" szót. Emellett a profilunk kiszélesítése is haszonnal járt, hisz' mikor az élelmiszerek, mikor a műszaki cikkek fogynak jobban, s lendítik fel a forgalmat... Amúgy a nagyszőlősi piacon, a városi magánvállalkozóknál, nagyobbrészt pedig a járási központ raktáráruházaiban szerezzük be az árukészletünket, illetve az élelmiszer-alapanyagokat. Korábban az édesapám a saját furgonunkkal fuvarozta haza a megvásárolt dolgokat, ám később szerződést kötött a különböző nagyszőlősi beszállítókkal, akik házhoz hozzák az árukat, így ők is profitálnak a dologból, és mi is jól járunk. Már az édesapám is csak ritkán ment el maga beszerezni a különböző áruféleségeket, s az üzletet átvevő férjem, Árpád is hasonlóképpen jár el. Csak mivel az árubeszerzést haláláig az apám szervezte, a férjemnek nehéz volt kitapasztalnia, honnan és mit érdemes beszereznie. Ami pedig a jövőt illeti, úgy igyekszünk nevelni a gyermekeinket, hogy valamelyikük majd továbbvigye a családi vállalkozást. Nem szeretném, ha semmivé válna az, amit az édesapám húsz év alatt felépített...

A vállalkozás mellett - mint már fentebb szó esett róla - Futó Sándor, a KMKSZ aktív tagjaként a helyi politikába is bekapcsolódott, ám a közéleti szerepvállalás hagyományát csak a fia, Zsolt viszi tovább, aki a háztartási cikkek, gépek eladása mellett ("civilben" ő is kereskedő) a Gorkij utca képviselőjeként tevékenykedik a nagyközségi tanácsban.

Végezetül pedig ezúton is szeretnék köszönetet mondani a szomszédjainknak, a barátainknak a támogatásukért, a segítségükért, amivel a legnehezebb időszakban a segítségünkre siettek...

Az élet pedig megy tovább...

Lajos Mihály