Kucsma szerint Minszkben „komoly lépéseket tettek” a békés rendezés felé
„Komoly lépéseket tettek” a felek a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezése felé a Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló kontaktcsoport és a szakadárok szerdai minszki tárgyalásán – jelentette ki csütörtökön Leonyid Kucsma volt ukrán államfő, Kijev képviselője az összekötő csoportban.
Az ukrán Szabadság Rádió tudósítása szerint Kucsma „konstruktívaknak” nevezte a szakadárok képviselőit a tanácskozáson. Részleteket azonban nem árult el arról, milyen konkrét eredményt értek el a felek a megbeszélésen.
A kontaktcsoportban Moszkvát képviselő Azamat Kulmuhametov a tárgyalás után úgy fogalmazott, hogy a találkozó „reményt adott a válság politikai rendezésére”.
Az EBESZ-t képviselő Heidi Tagliavini arról tájékoztatott, hogy szakértői munkacsoportokat alakítottak, amelyek feladata javaslatokat tenni a rendezési tervek megvalósítására. Közölte, hogy az első ilyen csoport május 19-én kezdi meg munkáját. További részleteket, beleértve a testületek összetételére vonatkozó információkat, nem közölt a svájci diplomata.
Korábbi hírek szerint a találkozó fő célja az volt, hogy négy munkacsoportot hozzanak létre a kelet-ukrajnai konfliktus politikai rendezéséről szóló, februárban aláírt minszki megállapodás főbb részeinek gyakorlatba ültetésére. Ezek a testületek az összekötő csoporton belül jönnének létre a biztonsági, a politikai és a gazdasági kérdésekben, valamint a humanitárius segélyezésben való teendők előkészítésére. Az alcsoportok munkáját az EBESZ fogja koordinálni, Kijevet a testületekben Volodimir Gorbulin, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) volt titkára, Jevhen Marcsuk volt védelmi miniszter, Irina Herascsenko, a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezésének kérdéseivel foglalkozó elnöki megbízott és Ihor Veremij gazdasági miniszterhelyettes képviseli.
A kontaktcsoportnak a mostani volt az első találkozója a szakadárokkal azóta, hogy február 12-én Minszkben aláírták azt a megállapodást, amelyet az ukrán, az orosz, a francia államfő és a német kancellár dolgozott ki szintén a fehérorosz fővárosban. A politikai rendezést célzó megállapodás tűzszünet életbe léptetését és a nehézfegyvereknek a frontvonal övezetéből való kivonását írta elő. A tűzszünet azonban nem valósult meg, megsértésével Kijev és a szakadárok egymást vádolják. Kijev szerint a szakadárok a nehézfegyvereket sem távolították el a kijelölt övezetből. Az utóbbi időszakban a hadműveleti parancsnokság naponta tesz jelentést tiltott nehézfegyverek bevetéséről az ukrán katonák állásai ellen. Az ukrán vezetés emellett Moszkvát azzal vádolja, hogy fegyverekkel és hadi eszközökkel látja el a szakadárokat, akiknek az oldalán orosz katonák is harcolnak. A Kreml tagadja, hogy lennének orosz katonák Kelet-Ukrajnában, csak azt ismeri el, hogy orosz állampolgárságú „önkéntesek” vesznek részt a fegyveres konfliktusban.
(MTI/Kárpátalja)
