Június 4. a magyar történelem egyik gyásznapja
85 évvel ezelőtt írták alá a trianoni békediktátumot
A első világháborúból vesztesen kikerülő országokról, közöttük az Osztrák-Magyar Monarchia sorsáról döntő Párizs környéki béketárgyalások során Magyarországot példátlan módon feldarabolták, korábbi területének háromnegyed része (72 %), lakosságának kétharmada (64 %) került az ország körül létrehozott kis nemzetállamok fennhatósága alá, ahol szomorú sors, jogfosztottság várt a magyar nemzetiségű emberekre.
Párizsban a béketárgyalásokon Magyarországot képviselő delegáció vezetői Apponyi Albert gróf, Bethlen István gróf és Teleki Pál gróf, miután látták, hogy egy Magyarországot szinte megsemmisítő, a történelmi és az etnikai szempontokat is figyelmen kívül hagyó békét akarnak a nagyhatalmak rájuk kényszeríteni, lemondtak. Ezt követően 1920. június 4-én a versailles-i kis Trianon-kastélyban Benárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche Lázár Alfréd írták alá magyar részről a diktátumot szentesítő dokumentumot.
A tárgyalások során Millerand, a "békekonferencia" elnöke levelet intézett a magyar delegációhoz, amelyben arról tájékoztatta őket, hogy a határok legkirívóbb igazságtalanságait majd orvosolni fogják, és a Csehszlovákiához csatolt ruténföld autonómiát kap, maga dönthet sorsának irányítása felől. Már tudjuk, hogy ezekből az ígéretekből semmi nem valósult meg!
A trianoni békeszerződés, hogy éket verjen a magyar és osztrák nemzet közé, és hogy ne maradjon olyan szomszédos ország, amely ne kapott volna Magyarország területéből, Nyugat-Magyarországot Ausztriának ítélte, de a terület 1921 végéig magyar fennhatóság alatt maradt. Az osztrákok megkísérelték a terület megszállását, de mindenütt magyar csapatok ellenállása fogadta őket. Bethlen István miniszterelnök visszautasította az illetéktelen cseh beavatkozást, azután Olaszország közvetítését kérte. 1921. október 12-én Velencében aláírták az osztrák-magyar megegyezést. Ennek értelmében Nyugat-Magyarország egy része az osztrákoké lett, Sopronban és környékén azonban népszavazást rendeltek el.
1921. december 14-én a népszavazáson fölényesen győzött a Magyarországhoz való hűség gondolata, az akkor többségében németek által lakott városban. Ezért is szokták mondani, hogy Sopron a leghűségesebb magyar város. Sajnos a többi Magyarországtól elcsatolt terület lakosságát sem akkor, sem azóta nem kérdezte meg senki arról, mit gondolnak a határok Trianon következtében történő megváltoztatásáról. Mi, kárpátaljaiak sem kaptunk az egykori és mostani ígéretek ellenére máig autonómiát.
Összegezve a fentieket: a határon túli magyarság "létrejöttét" eredményező szerződés aláírásával kezdődtek máig fennmaradt legsúlyosabb sérelmeink, generációkat tett az így kialakult helyzet reménytelenné, jogfosztottá, míg másokat elüldöztek szülőföldjükről, tehát joggal mondhatjuk: június 4. a magyarság legsötétebb gyásznapja.
Badó Zsolt
