A gazdák többsége ma még kivár
A gazdák többsége ma még kivár, igyekszik megbecsülni, miként kerülheti el a gazdasági válság káros hatásait - mondja állandó tanácsadónk, Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodó, akit a termelők helyzetéről, az aktuális mezőgazdasági tennivalókról kérdeztünk.
- Mire számítanak a gazdák?
- A zöldségtermelők többsége már betakarította a még a táblákon vagy a fólia alatt hagyott termés maradékát is, megkezdődtek az előkészületek a következő évre. Sajnos a gazdák jobbára csak a találgatás szintjén tudnak tervezni, hiszen megjósolhatatlan, milyen hatása lesz a kibontakozóban lévő gazdasági válságnak. A zöldségtermesztők által használt input anyagok többsége, például a műtrágyák, fóliák, csepegtetőszalagok importból származnak, azokat a hazai ipar nem állítja elő, ezért a hrivnya gyengülése a dollárhoz képest jelentősen megdrágította ezeket a nélkülözhetetlen eszközöket. Az sem tudható, hogy a csökkenő kereslet letöri-e az árakat, avagy a dollár magas árfolyamszintje emelkedést idéz elő. Aki teheti, jelenleg inkább kivár.
A mi szempontunkból örömteli hírnek mondható, hogy az elfogadható szint közelébe süllyedt a fém ára, minek következtében a zöldségtermesztő körzetekben fellendült a fóliaépítési kedv. A gazdák nyilvánvalóan nem plazmatévét vásárolnak a megtakarításaikból, hanem igyekeznek előremenekülni egy újabb fóliaház építésével vagy fűtési rendszer kialakításával. Még ha nem is értük el a gazdasági válság mélypontját, mindenki abban reménykedik, hogy előbb-utóbb azért csak megindul a növekedés. Ez azonban inkább csak a jövő zenéje, most azt kellene eldönteni, hogy mit és mennyit termeljünk jövőre. Tavaly tél végén-kora tavasszal például a szó szoros értelmében elárasztotta a helyi piacokat az olcsó külföldi paradicsom, amely mindvégig alacsonyan tartotta az árakat. A dollár drágulása miatt talán építhetünk arra, hogy jövőre kevesebb lesz a dömpingáron szállított paradicsom az ukrán piacokon, s jobb árat érhetnek el a helyi termelők. Rossz előjel viszont, hogy a konzervgyárak nemigen sietnek szerződést kötni a termelőkkel
. Úgy hallani, anyagi nehézségeik vannak, s nyilván ők sem lehetnek biztosak a jövő évi keresletet illetően. Így azonban az uborkatermesztők egy része nem tudja, mire számíthat. Egyelőre tehát csak annyi a bizonyos, hogy állami szabályozásra bizonyosan nem számíthatunk.
- Akad-e még tennivaló a gazdaságban ilyenkor?
- A szabadföldi zöldségtermesztés szempontjából ugyan holt idénynek számít a mostani, azonban most van itt az ideje a szerszámok, gépek karbantartásának, a vetőmagok és a műtrágyák beszerzésének, egyszóval folytatódnak az előkészületek a következő gazdasági évre.
A gazdasági válság ritka örömteli következményeinek egyike, hogy - vélhetően értékesítési nehézségek miatt - számottevően, mintegy 25-30 százalékkal esett az ammónium-nitrát ára. Sajnos a kombinált műtrágyák változatlanul túl drágák.
Azok számára, akik eddig még nem érkeztek elvégezni, most van itt az ideje a fóliasátrak kitisztításának. Mint arról legutóbb már szóltunk, itt az alkalom, hogy bevizsgáltassuk a sokéves fóliával borított sátrak talajának sótartalmát, s amennyiben túl magas a koncentráció, jelentős vízmennyiség kiszivattyúzásával - négyzetméterenként legalább 100-150 liter vízre van szükség - jól átmossuk a talajt.
A sóval együtt azonban fontos összetevők is kimosódnak a talajból, így például a nitrogén, a kalcium, a magnézium, a kén. Javallott ezeknek az elemeknek a visszapótlása. A szétterített szerves trágyához, még ha lúgos is a talajunk, ajánlatos hozzáadni négyzetméterenként 10 dkg mészport, s elkerülendő a szikesedést 15 dkg gipszet is szórjunk mellé. A fólia alatti alaptrágyázáshoz feltétlenül valamilyen savanyú trágyát használjunk, mivel mifelénk általában magas a víz nátriumtartalma, s emiatt erősen szikesedik a talaj.
- Most van itt az ideje a különféle magtakaró és palántaszaporító földek előkészítésének is. Ön mit ajánl?
- Nagyon jó recept a következő: 40 százalék felláptőzeg, 40 százalék földdé érett trágya, 20 százalék homok. Lehetőség szerint használjunk folyami homokot, nem jó az apró szemű, könnyen iszaposodó fajta. Ehhez adjunk még köbméterenként 3-4 kilogramm mészport és kb. 2 kg szuperfoszfátot. Íme egy másik recept: 90 százalék síkláptőzeg, 10 százalék folyami homok, köbméterenként 4 kg mészpor, 3 kg szuperfoszfát. Ehhez adhatunk még valamilyen tartós hatású műtrágyát is, mint amilyen például a Plantozan, vagy a nálunk is kapható Humix, amelyből egy köbméterre 1,7 kg kell.
- Mi a különbség a palántanevelő közeg szempontjából a felláptőzeg és a síkláptőzeg között?
- Mindkettő alkalmas a szóban forgó palántaszaporító földkeverékek elkészítésére. A különbség a két fajta között abban áll, hogy az általában barna, világosbarna árnyalatú felláptőzeg visszanedvesíthető, nem poros, nagyon jó a porozitása, míg a fekete síkláptőzeg poros és nem nedvesíthető vissza, ha a tápkocka egyszer kiszáradt. Ebből következik, hogy lehetőség szerint felláptőzeget célszerű használni.
pszv