Életműdíjat kapott Kótyuk István
Arany János-díjasunk
Az MTA 179. közgyűlése első napján, 2009. május 4-én a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság és a Nyugati Magyar Tudományos Tanács együttes ülést tartott. Ennek keretében Pálinkás József, az MTA elnöke átadta az Arany János-díjakat és -érmeket.
A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság 2009-ben Arany János Életmű-díjat adományozott Kótyuk István egyetemi tanárnak sokoldalú munkásságáért, kutatói, műfordítói és oktatói tevékenységéért.
Kótyuk István idén január 11-én töltötte be 75. életévét. Egy Ung megyei kis magyar faluban, Ráton született 1934-ben. A helyi általános iskola befejezését követően a huszti tanítóképzőben szerzett elemi iskolai tanító oklevelet. Az 1950-es években Huszton indult, majd Ungvárra áthelyezett tanárképző főiskola magyar szakán folytatta tanulmányait, ám a főiskolát megszüntették, a diákok az Ungvári Állami Egyetemen tanulhattak tovább; a magyar szakos hallgatók - köztük Kótyuk István is - az orosz nyelv és irodalom szakon.
Az egyetem befejezését követően a megyei rádió magyar szerkesztőségében, majd a tankönyvkiadóban dolgozott. Hamarosan meghívást kapott, hogy az Ungvári Állami Egyetemen 1963-ban megnyílt magyar nyelv és irodalom tanszék oktatója legyen. Itt dolgozott 1993-ig, nyugdíjba vonulásáig. Ám nem sokáig hódolhatott "főállásban" kedvelt hobbijának, a kertészkedésnek, mert 1997-től a Beregszászban létrejött II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára lett, s máig is mondattant oktat a jövendő magyar szakos hallgatóinak.
Ma szinte egyetlen magyar szakos tanár sincs, akit ne Kótyuk István vezetett volna be a szintaxis rejtelmeibe. Sőt: közvetve bár, de évtizedek óta valamennyi kárpátaljai magyar a tanítványának vallhatja magát, hiszen Kótyuk tanár úr több tucatnyi magyar nyelvtankönyv szerzője, szerkesztője, az anyanyelvi tantervek összeállítója, illetve történelem-, földrajztankönyvek fordítójaként is ismert és elismert. A kárpátaljai magyar anyanyelvi oktatásban, a régió magyar nyelvű felsőoktatásának kialakításában, színvonalának meghatározásában elévülhetetlen érdemei vannak.
Tudományos kutatómunkáját a magyar-ukrán nyelvi kontaktusok kutatásának szentelte. 1973-ban védte meg kandidátusi disszertációját Az ungi magyar nyelvjárások ukrán jövevényszavai címmel. Hogy közel négy évtizeddel ezelőtti kutatási eredményei ma sem avultak el, jelzi, hogy értekezése 2007-ben a Nyíregyházi Főiskola jóvoltából ismét megjelent.
Dialektológiai kutatásait Lőrincze Lajos-emlékéremmel ismerték el, műfordításaiért is több elismerésben részesült.
Kótyuk István élete során több területen alkotott maradandót: kutatásai, műfordításai, lexikológiai, lexikográfiai munkássága, oktatói tevékenysége egyaránt kiemelkedő. (Kárpátalja/mta.hu)