Farsangi "csúcs" a főiskolán
Jótékonysági bál a diákok megsegítéséért
Jótékonysági bált rendezett Beregszászban múlt pénteken a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusa és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a tanintézmény diákjainak megsegítésére.
Hogy milyen nagy szükség van az egész kárpátaljai magyar közösséget megmozgató társasági eseményekre, azt a mostani alkalom még jóval a bál napja előtt bizonyította. Először is, a rendezvény már hetekkel korábban beszédtéma volt Kárpátalja-szerte, továbbá az sem mellékes, hogy alkalmat szolgáltatott a nőknek a ruhavásárlásra, a frizurakészítésre és szükség esetén kevésbé lelkes élettársaik mozgósítására a biztos siker érdekében.
A bál kezdete, azaz hat óra előtt néhány perccel már minden és mindenki készen állt a nagy esemény lebonyolítására. A beregszászi főiskola Kossuth téri épületének földszintjén, a külön erre az alkalomra kialakított sminkszobában, ahol a hölgyek készültek jelenésükre, a fodrászok elvégezték az utolsó simításokat Orosz Ildikónak, a tanintézmény elnökének frizuráján is, aki ezután csatlakozhatott az előcsarnokban a vendégek fogadására felvonult Bacskai József beregszászi főkonzulhoz és Soós Kálmánhoz, a főiskola rektorához. Az egykori törvényszéki palota impozáns lépcsősorán egyre-másra vonultak fel a vendégek – politikusok, vállalkozók, értelmiségiek és még egyházfiak is. A hivatalos program kezdetére várva a szemlélődő megállapíthatta, hogy miután érthető okokból a nagyestélyi és a szmoking nem volt kötelező, a ruhafelhozatal meglehetősen vegyesre sikeredett. A hölgyeknél a folyosói pletyka szerint Bécsben vásárolt, leheletfinom selyemből varrt nagyestélyitől, extravagáns kisestélyiken és koktélruhákon át, egészen a Kárpátalján hagyományosabb szoknya-blúz összeállításokig és kétrészes kosztümökig minden elképzelhető variáció és stílusirányzat fellelhető volt, néhány hajkölteménytől eltekintve meglehetősen visszafogott frizurákkal és meglepően kevés ékszerrel kiegészítve. A férfiaknál a szmoking és a csokornyakkendő teljes hiánya tűnt fel, de azért az erősebb nem képviselői is kirittyentették magukat, amennyiben világosabb utcai öltönyeiket zömében az ünnepélyesebb feketére vagy sötétebb színűre cserélték.
Valamivel fél hét után a második emeleti Esztergom teremben összegyűlt mintegy 400 vendég előtt Bacskai József főkonzul és Soós Kálmán rektor nyitotta meg a bált. Az alkalomhoz illően rövid és frappáns köszöntőjükben mindketten annak fontosságát hangsúlyozták, hogy a szervezők által tavaly Torkos csütörtök néven első alkalommal és szép sikerrel meghirdetett közös farsangi mulatság után ez alkalommal is oly sokan tisztelték meg jelenlétükkel a rendezvényt, s reményüknek adtak hangot, hogy a felhőtlen szórakozás közben minél több adomány gyűlik majd össze a magyar értelmiség következő generációja, a továbbtanulni vágyó kárpátaljai magyar fiatalok számára. A beszédek után ünnepi műsort láthatott a közönség, amelyben fellépett többek között a Mezővári Művészeti Iskola népi gyermekzenekara, a járás művészeti iskoláinak tanáraiból verbuvált népi zenekar, harmonikaegyüttes és szimfonikus zenekar, valamint Nagy Anikó, az ungvári Magyar Melódiák együttes szólóénekese. A népdalokból, örökzöld dallamokból és operettrészletekből összeállított műsor fénypontja kétségtelenül az a pillanat volt, amikor Nagy Anikó és Halász László, a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal kulturális osztályának vezetője közösen adta elő Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjének egyik kettősét.
A nagy tetszéssel fogadott műsor után Bacskai Béla tiszaszalókai nagyvőfély, a bál műsorvezetője, avagy hoppmestere, büfévacsorára invitálta a megjelenteket a földszinti Törökugrató terembe, ahol Bacskai József pohárköszöntője után a nagyérdemű közönség kedvére csemegézhetett a bőségesen megrakott hidegtálakból, válogathatott az ínycsiklandózó sütemények között. Külön említést érdemel az italválaszték. A minőségi röviditalok tekintélyes kínálata mellett nagyszerű tokaji borokat kóstolhattunk, s más magyar borászatok palackozott borait is megízlelhettük. Az eszegetéshez Császár István és együttese szolgáltatott kellemes szalonzenét.
– Különösen fontos alkalmak az ilyenek a kárpátaljai magyarság számára, hiszen a szórakozás mellett lehetőséget biztosítanak a találkozásra, ügyes-bajos dolgaink megbeszélésére – mondta el lapunknak Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese, a KMKSZ alelnöke. – Annak idején sokan nem hitték, hogy Beregszászban valaha magyar konzulátus nyílhat, a Fidesz-kormány idején azonban megtörtént, s a külképviselet azóta fő feladatainak ellátása mellett igyekszik részt venni a helyi magyarság kulturális életében, mint ezen bál esetében is, amelyhez ők biztosították az ételt és az italt. Ezért köszönettel tartozunk nekik. Az is fontos, hogy megújulhatott a beregszászi Rákóczi-főiskola épülete, amely így csodálatos helyszínéül szolgálhat ennek a bálnak.
Miután mindenki csillapította éhét, Bacskai Béla vőfélybotjával nagyot koppantva lakodalomba hívta a közönséget az első emeleti Gross Arnold terembe, ahol a Hidi Anita vezette nagydobronyi Hímes Néptánccsoport nagydobronyi lakodalmas szokásokat elevenített fel. Az előadás természetesen menyasszonytánccal végződött, s a közönségnek szinte kötelező volt felkérnie a hősiesen kitartó "menyasszonyt" egy fordulóra, hiszen a táncért befolyt teljes összeg a főiskola rászoruló diákjainak lett felajánlva. Érdekes volt megfigyelni, hogy a hölgyek sokkal bátrabban forgatták a menyasszonyt, mint az urak, akik közül többen amondók voltak, hogy szívesen fizetnének azért, hogy ne kelljen táncolniuk. Erre meg is volt a lehetőségük, miután Bacskai József főkonzul és Orosz Ildikó főiskolai elnök személyesen hordozták körül a pénzes tálat és az urnákat a táncot csak szemlélő vendégek között. Fáradozásuknak meg is lett az eredménye, hiszen a tálban és a körbehordott urnákban 6078 hrivnya és 16 ezer forint gyűlt össze.
A tánc után a nagyvőfély vacsorához hívta a táncban megfáradt "násznépet" és a bámészkodókat, akik jó étvággyal fogyasztottak a feltálalt magyaros sertéspörköltből, a csirkemellpaprikásból és a beregi töltött káposztából. A vacsorához Pál Emese főiskolai hallgató zongorajátéka adta a zenei "körítést".
A vacsora igen gyorsan jókedvű táncmulatságba csapott át, amelyhez a Halász László vezette FGH szalonzenekar szolgáltatta a zenét. A hangulat hőfokát jelzi többek között, hogy Bacskai főkonzul úr táncba vitte Nagy Anikó művésznőt, s Herczog György, a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Központ vezetője is ropta a táncot a Hímes Néptánccsoport egyik fiatal táncosával.
Az sem unatkozhatott azonban, akinek nem lételeme a tánc, hiszen az átlagos hétköznapokon komoly tudományos konferenciáknak és megbeszéléseknek helyt adó Győr teremből erre az alkalomra játékbarlangot alakítottak ki, ahol biliárd- és kártyaasztal, rulett és sakktábla várta a bálozókat.
Aki az est során koffeinszintjét kávéval, nikotinszintjét cigarettával, szivarral igyekezett fenntartani, illetve – a szervezők megfogalmazása szerint – a vírussal szemben egészségét nemesebb tömény itallal kívánta védeni, ellátogathatott az első emeleti Vác teremben kényelmes fotelekkel berendezett Pipatóriumba, s nyitva állt hajnalig a főiskola Ham-lett büféje is.
Éjfél felé járt az idő, amikor sor került a tombola nyereményeinek sorsolására. A számos felajánlásnak köszönhetően szinte mindenki nyert valamit azok közül, akik sorsjegyet vásároltak. A sorsolás során először az írószerek és a könyvnyeremények találtak gazdára. A sors fintora, hogy Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektorhelyettese, saját könyvének egy példányát vihette haza. Kétségtelenül jobban jártak, akik ezen az estén a játékok, a csemegekosár és a több tucat palacknyi minőségi bor valamelyikét nyerték. Az est fénypontjaként képzőművészeti alkotásokat és festményeket sorsoltak ki, melyeket alkotóik ajánlottak fel erre a célra. A fődíjat, Micska Zoltán 500 dollárra felértékelt festményét a beregszászi Fring Erzsébet nyerte. A tombolajegyek árából befolyt 8424 hrivnyát, 5500 forintot és 10 eurót ugyancsak a diákok megsegítésére fordítják.
hk