Gerinc

Alighogy lezajlott a magyarországi választások első fordulója, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) máris gratulált a Fidesznek a "kiváló választási szerepléshez". Gajdos István pártelnök az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, "bíznak abban, hogy ennek eredményeként tovább erősödnek és hatékonyabbá válnak az anyaország és az ukrajnai magyarság kapcsolatai". A gesztus legalábbis elgondolkodtató. Talán az UMDSZ eddig nem tartotta elég hatékonyaknak a magyar-magyar kapcsolatokat? A Fidesztől remélnék Gajdos Istvánék azt, amit nyolc éven át hiába vártak a szocialistáktól? Az embernek az a benyomása támadhat, mintha az UMDSZ 2002-ben, amikor az MSZP-SZDSZ-koalíció leváltotta a Fidesz-MDF-kormányt, mély ellenzékbe vonult volna, s nem a szocialista-liberális kormányzattal együtt tombolták volna végig az elmúlt nyolc esztendőt.

De aki nem szenved a politikusi körökben oly gyakori krónikus feledékenységben, annak emlékeznie kell az elmúlt évek történéseire. Például 2002-re, amikor szinte még meg sem alakult az új magyar kormány, az UMDSZ vezető testületei azonban már javában tárgyalták, miként lehetne szétverni, pontosabban a saját szájuk íze szerint átszabni a határon túli magyarság támogatására létrehozott pályázati rendszert, s magát a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) is. A Kárpáti Igaz Szó (KISZó) május 4-i számában az UMDSZ Kárpátaljai Regionális Tanácsának üléséről beszámolva írja, hogy "A testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy a pályázati rendszer, az alkuratóriumok működése ugyancsak megérett a korrekcióra, a megreformálásra." Ma ezek a mondatok egészen úgy hangzanak, mintha Gajdos István és társai nem lettek volna elégedettek a Fidesz korábbi tevékenységével.

Az MSZP-vel folytatott gyümölcsöző együttműködésük eredményeként ezt követően fokozatosan sikerült leépíteniük szinte mindent, amit a polgári erők korábban négy év munkájának eredményeként felépítettek a nemzetpolitika területén: megszűnt a Máért, a pedagógusok könyvvásárlási támogatása stb.

Az UMDSZ és a Fidesz kapcsolatában 2004 jelentette a következő csúcs- vagy inkább mélypontot, amikor a magyar ellenzéki párt két prominens személyisége, Kövér László és Németh Zsolt budapesti sajtótájékoztatójukon a beregszászi magyar főiskola ellen indított támadás ellen emelték fel szavukat. Szerintük az ügy hátterében Gajdos István és az UMDSZ állhatott.

"Az UMDSZ, akárcsak eddig, az elkövetkezőkben is elutasít minden konfrontációhoz vezető, a kárpátaljai magyarság megosztását, a közvélemény félrevezetését célzó provokatív megnyilvánulást, hangozzék el akár Kárpátalján, akár Ukrajna határain kívül. Ebből kifolyólag ugyancsak elutasítja a Fidesz -Magyar Polgári Párt prominens vezetőinek UMDSZ-ellenes, minden tárgyi bizonyítékot nélkülöző vádjait" - tudatta az UMDSZ közleménye országgal és világgal, hogy a Fidesz vezetői szerintük nem mondtak igazat. Sőt! Gajdos István néhány nappal később nagy nyilvánosság előtt érdeksérelmet okozó rágalmazás vétsége miatt beperelte a Fidesz vezető politikusait. Kár, hogy a magyar Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ez ügyben tartott zárt ülésén elhangzottakat titkosították, így nem tudhatjuk meg, hogy mire hivatkozva tette fel azon az ominózus budapesti sajtótájékoztatón Kövér László, a bizottság fideszes elnöke többek között azt a kérdést, miszerint "Igaz-e, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok többször jelezték, hogy Gajdos István személyével kapcsolatban komoly nemzetbiztonsági aggályok merültek fel?" Annyi bizonyos, Gajdos peréből ezek után nem lett semmi.

Aztán eljött 2006, a következő magyarországi parlamenti választások éve, ahol a magyar szocialisták a közvélemény félrevezetésével győzni tudtak. Az UMDSZ még ekkor is kitartott az MSZP mellett. Óvatos duhajként persze nyíltan nem támadták a Fideszt, de örömüket alig tudták leplezni. "A magyarországi választások második fordulójában nem történt meg a Fidesz és szimpatizánsai által óhajtott csoda. Nem válhat valóra Mikola István egyik elhibázott kampánymondata sem, miszerint nyernek, majd állampolgárságot adnak a több millió határon túli magyarnak, s az ő voksaikkal mindent eldöntenek az elkövetkező húsz évben. Szerencsére az elmúlt választási időszakban ez volt az egyetlen komoly(talan) határon túli magyarságot érintő kampányelem" - írta a KISZó 2006. április 27-i számának jegyzetírója a második forduló eredményeit értékelve. "Minden bizonnyal, legalábbis a realitás logikája ezt diktálja, a Fidesz-holdudvarhoz tartozó határon túli szervezetek és politikusok is más alapokra helyezik eddigi, a szocialista-liberális kormány iránti már-már ellenséges magatartásukat. Hazai vizekre evezve: elsősorban a KMKSZ lesz kénytelen újraértékelni a magyar kormányzattal szembeni magatartását. Az elmúlt négy évben tapasztalt nem éppen egészséges viszonyulásán elsősorban a kárpátaljai magyarság érdekében kell változtatnia a kulturális szövetség vezérkarának. Elvégre, meglehetősen abszurd dolog, ha egy, a kisebbségekért tevékenykedő érdekvédelmi szövetség határozottan ellenzéki szerepben tetszeleg a hivatalos Budapesttel szemben. A vereség tudatában Kovács Miklósék fideszes barátainak sincs már jogalapjuk további elzárkózást kérni a KMKSZ-től. Engedni és együttműködni szükséges. Ismét, immár sokadszorra is bebizonyosodott, kizárólag ez vezethet eredményre, ezt látta be a választás éjszakáján Orbán Viktor is" - tette hozzá a szerző. Azzal az UMDSZ az MSZP szárnyán megkezdte újabb négyéves ámokfutását a magyar-magyar kapcsolatok terén, amely az addigi támogatási rendszer teljes szétverésével járt.

Jellemző, hogy miközben Magyarországon egyre hangosabbak voltak a kormány körüli botrányok, az UMDSZ egészen ez év április 11-ig, a választások első fordulójának napjáig semmi kivetnivalót nem talált az MSZP politikájában. Másnap viszont, április 12-én Gajdos István arra ébredhetett, hogy itt az ideje megfeledkezni a kormánypártból marginális politikai erővé degradálódott, teljesen hitelét vesztett szocialistákról, nyolc év minden igazságtalanságáról és hazugságáról, s tenni egy barátkozó gesztust a Fidesz felé. Reméljük, csak az UMDSZ-ben tombol a feledékenység vírusa.

zzz