A szívneurózis (szomatoform vegetatív diszfunkciók szív és vérkeringési funkcionális panaszokkal)

Az egyik rokonomnál szívneurózist állapítottak meg. Érdekelne, mi idézheti elő ezt a kórt, s miképpen lehet meggyógyítani? – telefonált be szerkesztőségünkbe egy nagypaládi olvasónk. Kérdéseit dr. Orosz Ivánhoz, a Nagyszőlősi Járási Kórház kardiológiai osztályának főorvosához továbbítottuk.

– A szívneurózist jelzik azok a kórképek, amikor a panaszok és tünetek kimutatható szervi elváltozások nélkül olyan szervi vagy szervrendszeri megbetegedésre – jelen esetben a szív és a vérkeringési rendszer megbetegedésére – utalnak, mely részben vagy egészében a vegetatív idegrendszer befolyása alatt áll – indítja beszélgetésünket a szakorvos. – A szív és a vérkeringési rendszer funkcionális panaszai: mellkasi szorító fájdalom, heves, szapora szívdobogás, fulladás, az aritmiás szívműködés érzése. A szívneurózisban szenvedő beteg anamnézisében több, fent említett tünet is szerepelhet, ám a testi panaszok hátterében nem mutathatók ki szervi megbetegedések. Jellemző, hogy a páciens állandóan aggodalmaskodik egy súlyos kór lehetősége miatt, s az orvos ismételt magyarázatai és nyugtató szavai hatására sem enyhül az aggodalmaskodás. A kór többnyire krónikus, hullámzó lefolyású – a panaszok időnként enyhülnek, majd újból erősödni kezdenek, és sok esetben stressz, valamint életviteli problémák, munkahelyi, illetve megélhetési nehézségek okozzák a betegséget. Megjegyzendő: a páciensek többsége fiatal, gyenge idegzetű nő.

– Milyen konkrét szimptómák jelzik, hogy a betegnek szívneurózisa van?

– Az általános panaszok közé tartozik a fáradékonyság, a tenyérizzadás, a rohamokban jelentkező arcpirulás. A szívműködés zavaraira utal a mellkasban jelentkező kellemetlen érzés, az esetek egy részében mellkasi szorító fájdalom, a fojtogató légszomj, a nyugalmi állapotban jelentkező nehéz légzés, a heves szívdobogás, a labilis, mikor magassá, mikor alacsonnyá váló vérnyomás, s a beteg úgy érzi, rendszertelenül ver a szíve. Az idegrendszer meghibásodására pedig a kézremegés, az alvászavar, a betegség miatti állandó panaszkodás, az idegfeszültség, a rossz közérzet, a hangulati hullámzás utal, emellett a páciens nem egy esetben úgy érzi, mintha ájulás környékezné, s aggódó kifejezés ül ki az arcára.

– Mit kell tenni a betegnek, hogy visszanyerje egészségét?

– Először is forduljon a családorvoshoz, aki szakorvosokhoz utalja, mert az a legfontosabb, hogy kiderítsük, szervi elváltozás vagy idegi probléma áll-e a kóros tünetek hátterében. Mi, kardiológusok elvégeztetjük a páciens vérvizsgálatát, EKG-vizsgálatát, meghallgatjuk a szívverését, elvégeztetjük a szív ultrahangos vizsgálatát, terhelési próbának vetjük alá, kiderítve, hogy a fizikai erőkifejtés milyen hatással van a szívműködésre, s mellkasi röntgenfelvételt készíttetünk róla. Ha szükséges, biokémiai analíziseket végeztetünk, megvizsgáltatva a veséjét, a máját. Az endokrinológussal is konzultálunk, mert bizonyos esetekben a pajzsmirigy megbetegedései is heves szívdobogást, szapora szívverést válthatnak ki. S ha bizonyítást nyert, hogy semmilyen szervi elváltozás nem áll a kór hátterében, idegorvossal konzultálunk a gyógyulás érdekében. A neurológus nyugtatókat, antidepresszánsokat ír fel a betegnek, elbeszélget vele, hogy jobban el bírja viselni az élet nehézségeit. A kardiológus pedig metabolikus gyógyszerekkel (például Riboxinnal, Mildronattal, különböző szívcseppekkel) segíti elő, hogy megszűnjön a szívfájás, a mellkasi nyomás érzése, valamint a többi szívpanasz. Ajánlott az ellazulást elősegítő masszázs, a fizikoterápia, a fitoterápia, az akupunktúra. B-, illetve E-vitaminnal kell erősíteni a szervezetet. A betegnek a kezelés folyamán a családorvos felügyelete alatt kell maradnia. A terápia általában 2-3 hónapig tart, egyes páciensek esetében viszont hosszabb ideig, 1-2 évig is elhúzódhat, de teljesen ki lehet gyógyulni a szívneurózisból, s nagyban hozzájárul a kór megszűnéséhez, ha rendeződnek a beteg életét megkeserítő, a munkával, a létfenntartással kapcsolatos gondok.

Lajos Mihály