További tiltakozások megyeszerte

Mindenütt útlezárások

Július 28-án, hétfőn a beregszászi járási Nagyberegre megérkezett a Beregszászi Hadkiegészítő Parancsnokság egyik tisztje, aki tizenegy katonai behívót szeretett volna kézbesíteni a község területén. Megkérte a helyi katonai nyilvántartóként dolgozó hölgyet, hogy a címek és személyek megtalálását könnyítendő kísérje el a faluba, hogy személyesen átadhassa a behívókat. De a nagyberegi kesztyűgyárban dolgozó hölgyek megtámadták az üzem közelében a két kézbesítőt és a náluk lévő – nagyberegi, beregújfalui és remetei férfiaknak szánt – katonai behívókat mind darabokra tépték, így egyet sem sikerült a három községben kézbesíteni – mondta el lapunknak Orosz Márta, Nagybereg polgármesterasszonya. Este a falu asszonyai, lányai lezárták az utat a község Beregszász felőli végén, ahol jelen volt a polgármester asszony is, aki elmondta: „Ez egy önszerveződés. Mi, asszonyok nem engedhetjük meg, hogy elvigyék a fiainkat egy olyan háborúba, amelynek számunkra semmi értelme nincsen, egy olyan háborúba, ahol csak megölik az embereket. Mi, vagyis a községháza nem fogunk katonai behívókat kézbesíteni.”

A nagyberegi tüntetők közül az egyik asszony tudósítónknak elmondta, hogy öt hónapja van a „terrorellenes” hadműveletek helyszínén a fia, aki 30 éves családapa. Telefonon keresztül hívták be Beregszászba a hadkiegészítő parancsnokságra, ahonnan már csak két órára engedték haza, hogy elbúcsúzzon a családjától, azóta, öt hónapja nem látták, bár mobiltelefonon mindennap beszélnek vele. Szerinte Kelet-Ukrajnában tengernyi baj van, amiből csak cseppeket tudunk mi itt, Kárpátalján. A beregi asszonyoknak saját tapasztalata alapján azt javasolta, ne engedjék férjüket, fiukat a háborúba, inkább vállalják az ezzel járó kockázatot.

Beregújfaluban a község bejáratánál gyűltek össze a felháborodott asszonyok és lányok, itt akadtak olyanok is, akiknek vasvilla is volt a kezükben. Tudósítónk kérdésére válaszolva elmondták, hogy ha valaki behívót próbál kézbesíteni a községben, azt meg fogják támadni, ahogy ezt a beregi kesztyűgyárban dolgozók is tették, akik közül többen beregújfalui asszonyok voltak. Egy férfit sem engednek ki a faluból, mondta mindenki egybehangzóan. Sokan nehezményezték, hogy miközben a beregújfalui férfiakat akarják háborúba vinni, addig az ottani életerős fiatalemberek Kárpátalján nyaralnak az állam pénzén.

Sütő Lajos, Beregújfalu polgármestere elmondta: „A mai nap elterjedt a híre, hogy Kígyósra és Nagyberegre behívókat vittek, ennek az eredményeként gyűltek össze a községbe vezető úton a beregújfalui lányok és asszonyok. Kértük a férfi lakosokat, hogy ne jöjjenek ide, az esetleges provokációkat elkerülendő. Elhatároztuk, hogy a beregújfalui fiainkat, az apákat nem engedjük elvinni. Mindenféle szóbeszéd kering, amire nem biztos, hogy nekünk reagálnunk kell, mert nem tudjuk, hogy van-e alapjuk. A lényeg az, hogy a községi tanácson behívó jelen pillanatban nincs, ez annak köszönhető, hogy a nagyberegi kesztyűgyárban dolgozó asszonyaink harciasan léptek fel. Nem tudom, hogy a széttépett behívók közül hányat akartak Beregújfaluba hozni, de szerencsére nem ért ide egy sem. Hagyjanak minket békén. Az itt élő embereknek megvan a maguk problémája. Én teljes mértékben egyetértek azzal a tiltakozással, ami most itt zajlik.”

Kígyóson közel száz asszony zárta le a községen át vezető főutat, akik táblákkal a kezükben tiltakoztak a behívások ellen. A község polgármesterétől megtudtuk, hogy négy behívót vittek a faluba, mindegyiket 18 éves, rendes sorkatonai szolgálat előtt álló fiatalembereknek.

Olyan híresztelés terjedt el a községben, hogy ezeket a fiatalembereket most kényszerrel fogják elvinni, ezért kezdődött az útlezárás, tiltakozásként, amelyben legalább 100 asszony vett részt.

Július 29-én kedden a beregszászi hadkiegészítő parancsnokság előtt gyűltek össze a tiltakozó asszonyok. Oleh Parada alezredes, beregszászi járási hadkiegészítő parancsnok munkatársaival együtt kiállt az épület elé, majd kijelentette, hogy Beregszászból eddig csak önkénteseket vittek háborús területre – ez heves indulatokat váltott ki a tömegből, követelték hogy hozzanak ki az épületből egy behívott katonát. Az asszonyok azt kiabálták: „Menjen háborúzni Parada!”

Babják Zoltán, a város polgármestere a tömeg elé állva kijelentette: „Én azzal, ami most történik, egyetértek. De a Legfelsőbb Tanácsban elfogadtak egy mozgósítási törvényt. Ezt csak a megyei kormányzó, és a megyei hadkiegészítő parancsnok tudja megváltoztatni, vagy arra, amit én levélben kértem tőle, hogy a behívott férfiakat ne vigyék Kárpátalján kívülre.

Ekkor a tömeg félbeszakította „Nem hiszünk nektek!” „Hazugság!” kiabálással, majd amikor már a polgármester folytatni tudta, arra kérte a polgárokat, hogy az útlezárások csak részlegesek legyenek, mert a kenyérnek és az üzemanyagnak el kell jutnia a városba.

Az asszonyok követelték, hogy a polgármester segítsen megszervezni a behívások megakadályozását. A tiltakozásra a környező falvakból egyre több nő érkezett buszokkal, a spontán megmozdulás egyre inkább szervezett jelleget öltött.

Badó Zsolt