Új magyar nagykövet érkezik Kijevbe

Az Országgyűlés külügyi bizottsága huszonnégy nagykövetjelöltet hallgatott meg az elmúlt napokban, többségükben külügyi tapasztalatokkal rendelkező, a legmagasabb szakmai elvárásoknak is megfelelő jelöltekről van szó – mondta Németh Zsolt, a bizottság elnöke kedden az Info Rádió Aréna című műsorában.

Úgy vélte, négyévente, a kormányalakítások idején jellemző, hogy az átlagosnál nagyobb a „nagykövetváltási igény”. Most a bizottságban huszonnégy jelöltet hallgattak meg, és szinte minden esetben rendes váltásról volt szó – közölte. Megjegyezte: csak egy-két esetben hívtak haza idő előtt nagykövetet, és ez a döntés a külügyminiszter felelőssége.

A bizottság elnöke beszélt arról is, hogy a diplomácia normarendszere szerint csak azt követően válik nyilvánossá, ki képviseli Magyarországot az egyes országokban, hogy a fogadó ország jóváhagyja a kinevezésüket. Ugyanakkor azt elmondta, hogy nagyarányú váltás lesz Latin-Amerikában, ahol egy kivételével új vezetője lesz minden állomáshelynek. Az arab világban is több váltás lesz, miként a Nyugat-Balkánon is, hiszen új nagykövet kerül Szerbiába, Bosznia-Hercegovinába és Albániába. Új nagykövet lesz Moszkvában és Kijevben is, a nyugat-európai országok közül pedig Portugáliában, Hollandiában, valamint Spanyolországban – sorolta.

Németh Zsolt megjegyezte: még van húsz olyan állomáshely, ahol idén feltehetően rendes, azaz nem idő előtti váltás lesz, ezekre a posztokra ősszel hallgatják meg a jelölteket.

Arról is beszélt, hogy meglátása szerint nincs olyan területe a magyar külpolitikának, amelyben tartalmi változás állt volna be. Bár ez nem zárja ki, hogy lesz ilyen, a hangsúlyok egyelőre változatlanok. A változások – az erős külgazdasági hangsúly és a nyitás a világ régiói felé – illeszkednek a külpolitika eddigi irányába – jegyezte meg.

Azzal kapcsolatban, mi lehet a jelentősége annak, ha Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter megkapja a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős EU-biztosi posztot, Németh Zsolt kifejtette: nagyon komoly lehetőség lenne, ha Magyarország kapná ezt a közvetítői szerepet az unió és a külső országok között, Magyarország ezzel a lehetőséggel nagyon jól sáfárkodna.

A külügyi bizottság vezetője végül az ukrán válsággal kapcsolatban azt mondta, Magyarország érdeke az erős, sikeres, szuverén ukrán állam. A magyar álláspont kiindulópontját e tekintetben a kárpátaljai magyarok képezik. Egyúttal képesnek kell lennünk Oroszországgal olyan kapcsolatot ápolni, amely Magyarország mozgásterét megtartja, ezért a szankciós politikában is kiegyensúlyozott álláspontot kell képviselnie az országnak – fejtette ki. Hozzáfűzte: előbb-utóbb megállapodásnak kell létrejönnie Ukrajna és Oroszország, valamint Európa és Oroszország között.

(MTI/Kárpátalja)