A szakadárok beelegyeztek a Donyec-medencei választások elhalasztásába

A Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok vezetői kedden beleegyeztek abba, hogy a jövő évre halasszák a helyhatósági választásokat a Donyec-medencében.

Ezt Denisz Pusilin és Vladiszlav Dejneho, az önkényesen kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” (DNR), illetve „Luhanszki Népköztársaság” (LNR) képviselői jelentették be Minszkben kiadott közös közleményükben, a két szakadár terület első számú vezetőinek, Olekszandr Zaharcsenkónak és Ihor Plotnickijnak az utasítására hivatkozva. A közleményt a DAN donyecki szakadár hírügynökség hozta nyilvánosságra.

A szakadár képviselők ugyanakkor a dokumentumban leszögezték, hogy ez idő alatt Kijevnek teljesítenie kell minden kötelezettségét, amelyet a minszki megállapodásokban vállalt. Erre hivatkozva követelik, hogy a Donyec-medence kapjon különleges jogállást, biztosítsanak büntetlenséget a két kelet-ukrajnai megyében történt események résztvevőinek, valamint a kijevi parlament új, a szakadárokkal egyeztetett szövegű alkotmánymódosítást fogadjon el.

A javaslat a Donyec-medencei választások jövő évre történő elhalasztásáról a normandiai négyek, azaz Franciaország, Németország, Ukrajna és Oroszország múlt pénteki párizsi csúcstalálkozóján született. A találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a választásokat a ukrán törvényeknek és a nemzetközi normáknak megfelelően kell a Donyec-medencében lebonyolítani.

Az önkormányzati választásokat eredetileg a donyecki szakadár területen október 18-án, a Luhanszk megyein pedig november 1-jén készültek megtartani.

Petro Porosenko elnök és több magas szintű ukrán tisztségviselő a párizsi csúcs után kijelentette, hogy addig lehetetlen jogszerű és demokratikus választásokat rendezni a szakadárok által uralt kelet-ukrajnai területeken, amíg orosz katonák vannak ott jelen. Ezért a választások megrendezésének előfeltételének tekintik azt, hogy Oroszország vonja ki csapatait Ukrajna területéről.

Az Alkotmány módosítását előzetesen, azaz első olvasatban is viharos körülmények között fogadta el a parlament augusztus 31-én. A szavazás után a törvényhozás épülete előtt a módosítást ellenző, radikális nacionalista tüntetők összecsaptak a parlamentet védő rendőrökkel és nemzeti gárdistákkal. Az összetűzésnek halálos áldozatai is voltak.

Az elfogadott alkotmánymódosításban állítólag nincs szó arról, hogy a Donyec-medence bármilyen különleges státust kapna. A lényege, hogy az országban decentralizációt hajtanak végre, azaz Ukrajna-szerte mindenütt kiterjesztik a helyi közösségek önrendelkezési jogait. Elemzők szerint az előzmények fényében aligha fogadna el a közeljövőben a kijevi parlament – ahol mellesleg az Alkotmány végleges módosításához minősített kétharmados többség, azaz több mint 300 szavazat kell – egy olyan alkotmánymódosítási javaslatot, amely bármilyen különleges státust nyújtana a szakadár területeknek.

A DAN hírügynökség szerint a „Luhanszki Népköztársaság” azt javasolta, hogy 2016. február 21-re halasszák a helyhatósági választásokat, amivel a donyecki szakadárok is egyetértenek.

A fehérorosz fővárosban jelenleg ülésezik a kelet-ukrajnai válság rendezésére létrehozott – Moszkva, Kijev és az EBESZ képviselőiből álló – összekötő csoport. Pusilin és Dejneho közleményében megemlítette, hogy a választások elhalasztásával kapcsolatban hozott döntés előtt tanulmányozták Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök október 2-i nyilatkozatait és ajánlásait, valamint Minszkben konzultáltak Oroszország és az EBESZ képviselőivel.

(MTI/Kárpátalja)