Kanyaróhelyzet: védőoltással megelőzhető
Az Ukrán Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az országban megnőtt a kanyarósok száma. A fertőzés júniusban kezdett ugrásszerűen terjedni: 473 ember kapta el a kórt, ami gyakorlatilag megduplázta az év eleje óta nyilvántartott mutatót, január 1-je óta 962 esetet regisztráltak. Hat hónap alatt a szomszédos Ivano-Frankivszk megyében 520 fertőzést mutattak ki, Odessza megyében 344-et, Ternopilban 48-at, Dnyipropetrovszkban 11-et, Vinnyicában 9-et, Csernyivciben 8-at. Az Odesszai Megyei Gyermekkórházban két gyermek (2 és 3 éves) belehalt a kanyaró okozta szövődménybe, ők nem voltak beoltva. Kárpátalján utoljára 2012-ben volt kanyarójárvány, akkor 1835 beteget kezeltek. A járványügyi szakemberek szerint a kór 5-6 évente üti fel a fejét, tehát idén – megfelelő védettség híján – várható a megjelenése megyénkben. Annál is inkább, hogy a szomszédos Romániában riasztó a kanyaróhelyzet.
Dr. Bíró Erzsébetet, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal egészségügyi főosztályának igazgatóhelyettesét kérdeztük a betegségről és a megelőzési lehetőségekről.
– A kanyaró infekciós gyermekbetegség, de felnőttek is elkaphatják. Általában maga a betegség nem veszélyes, csak a szövődmények. A kanyaró az a fajta fertőzés, amely terjedését lehet szabályozni, sőt teljesen meg is lehet gátolni, ún. szabályozható infekció. Ha magas az oltások szintje, akkor gyakorlatilag nem jelenik meg. Magyarországon az elmúlt években a jól működő kötelező védőoltási rendszernek köszönhetően a lakosság 97 százaléka volt kanyaró ellen beoltva, és nem fordult elő megbetegedés, csupán egy-két behurcolt eset. Sajnos, a közelmúltban ott is több alkalommal igazolták a betegséget a román határ melletti területeken. Amikor Romániában fellángolt a járvány, és volt 17 halálos eset is, Magyarországon a szomszédos megyékben azonnal meghozták a szükséges intézkedéseket: megvizsgálták, melyik korosztály nem kapott ismétlő oltást és elsősorban azokat az embereket oltották be, valamint az érintett egészségügyi dolgozókat. Így sikerült elejét venni egy járvány kialakulásának.
– Mi a helyzet Ukrajnában?
– Sajnálatos módon Ukrajnában több mint 3 éve nagyon rendszertelen a régiók vakcinaellátottsága. Az egészségügyi minisztérium feladata lenne közbeszerzés útján az egész ország számára megvásárolni a vakcinákat, nemcsak a kanyaró ellenit, hanem a többi védőoltással megelőzhető betegség ellenieket is. 2014-ben még volt valamilyen tartalékunk korábbról, akkor oltottuk a gyerekeket. Országos szinten katasztrofális a helyzet, a kanyaró elleni szérum éves szükségletének csak a 27%-a biztosított és a többi oltást illetően sincs meg a 100%-os ellátottság.
2017-ben 6 hónap alatt 17 ezer kanyaró elleni vakcina állt rendelkezésünkre, ebből 12 ezret az állami költségvetésből kaptunk és 5 ezer dózis vakcinát Magyarországról. Ez a magyar kormány által felajánlott humanitárius segély első szállítmánya. Magyarország segítsége a legjobbkor jött Kárpátaljának, s remélem, hogy a hamarosan megérkező további 15 ezer dózis oltóanyaggal meg tudjuk oldani a gyerekek kanyaró elleni védelmét, megelőzve ezzel a fertőzés terjedését. Hiszen a kanyaró ellen nem csupán egy alkalommal, 1 éves korban kell beoltani a gyereket, 6 éves korban történik a revakcináció, az ismétlő oltás. Csak így marad stabil a gyerekek immunitása.
– Az oltóanyag minőségéről mit lehet tudni?
– A vakcina, amit kaptunk, a morbilli (kanyaró)-mumps-rubeola elleni komplex oltóanyag – Priorix, francia gyártmányú megbízható szer. Európában általánosan kötelező oltóanyag, Ukrajnában is bejegyzett vakcina, közbeszerzés útján is ezt vásárolják országos szinten, nem egy harmadik világból származó vitatható szerről van szó.
– Ezek szerint javasolja az oltást?
– Természetesen. Annál is inkább, hogy Kárpátalján érdekes tendencia figyelhető meg: év elejétől 10 esetben mutatták ki a fertőzést (a betegek közül 6 kiskorú), februárban 1, márciusban 2, májusban 1, viszont júniusban 6 kanyarós fertőzés volt. Láthatjuk, hogy emelkedett a megbetegedések száma. Kimutatható, hogy ehhez köze van a szomszédos régiónak, mivel a Rahói, a Huszti, a Técsői és a Nagyszőlősi járásokban fordult elő a kanyarófertőzés.
Ilyen esetben minden szülőben meg kellene szólalnia egy vészcsengőnek, és más gyerekére is gondolni kell, hiszen amikor más vidékekre utazunk, behozhatjuk a betegséget, mások egészségét is kockáztathatjuk. Kárpátalján valamennyi oltási helyen van kanyaró elleni vakcina. Ám a sajnálatos tapasztalat az, hogy a szülők elég passzívak az oltásokat illetően. Az 1-2 év közötti gyerekek csupán 24,1% oltott kanyaró ellen. A 6 éves korban szükséges ismételt oltást pedig csak 5,8% kapta meg.
Szeretném emlékeztetni a szülőket, hogy felelősek gyermekeik egészségéért és életéért. Óvjuk meg gyermekeinket legalább azoktól a betegségektől, amelyek megelőzhetőek.
Rehó Viktória