Badalóban is megemlékeztek az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról

Számos más kárpátaljai helyszín mellett Badalóban is megemlékeztek a 171 évvel ezelőtti eseményekről és hősökről.

Március 15-én délelőtt 10 órakor a badalói református templomban istentisztelettel vette kezdetét a rendezvény, amelyen Sápi Zsolt lelkész a Zsoltárok könyve 25. részének a 6–15. verseit olvasta fel, majd az igehirdetésében így fogalmazott: „1848-ban a magyarság önmaga fölé emelkedett, azonban saját nemzeti mivoltunkat nem emelhetjük Isten jósága és szeretete fölé, mert Isten mindig megtartott bennünket, és mindig kiáll az ember szabadsága és boldogulása mellett.”

Az eseményen tiszteletét tette Kulcsár Ferenc beregszászi magyar konzul, Csoma Zoltán, Szatmárcseke polgármestere és a település küldöttsége, Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, ukrajnai magyar parlamenti képviselő, Kádár Szilvia, Rácz János és Jakab Lajos, a KMKSZ Halábori, Tiszacsomai és Badalói Alapszervezeteinek elnökei, illetve Szalai Imre, Badaló polgármestere.

A nemzeti imádságunk eléneklését követően először Jakab Lajos köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében kiemelte, hogy a több mint másfél évszázada történt eseményeknek a mai kor embere számára is nagyon fontos üzenete van, hiszen egykoron Arany János ezt írta Petőfi Sándornak: „Az fog élni, aki küzd.” Ez az idézet ma hatalmas jelentőséggel bír, ugyanis napjainkban a kárpátaljai magyarság is küzd, hisz élni akar – folytatta. Viszont nekünk ebben a küzdelemben van egy hűséges szövetségesünk: Magyarország nemzeti kormánya, amely az elmúlt években mindig kiállt mellettünk, és bizonyította azt a tényt, mely szerint minden magyar felelős minden magyarért – mondta a szónok.

Brenzovics László ünnepi beszédében elmondta, hogy az 1848-as márciusi események, valamint Petőfi versei és a piros-fehér-zöld zászló máig a nemzeti öntudatunk középpontját alkotják. A szabadságról az elnök úr így fogalmazott: „a magyar szabadság” azt jelenti, hogy vegyük kezünkbe a saját sorsunkat, jövőnket, és azt, hogy meg tudjuk tartani és továbbadni magyarságunkat, nyelvünket, kultúránkat, vallásunkat a következő nemzedékeknek. Majd hozzátette: „Ukrajnában 2014 óta folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy olyan intézkedéseket igyekeznek hozni ellenünk, amelyek lehetőségeinket, oktatási rendszerünket csorbítani, nyelvünk használatát szűkíteni, sőt felszámolni kívánják. A magunk részéről viszont soha nem fogjuk feladni a nyelvünket, kultúránkat, vallásunkat. Az ukrán politikusoknak pedig azt szeretnénk üzenni, hogy az a nagy ember, az a nagy nemzet, aki és amely állja a szavát” – fogalmazott.

Ezután Petőfi Sándor Nemzeti dala hangzott el Jakab Tamás elő­adásában, majd Kulcsár Ferenc felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi üzenetét.

Ezt követően Csoma Zoltán beszédében ismertette Badaló testvértelepülési kapcsolatának történetét, majd elmondta, hogy a márciusi ifjak hitet tettek arról, illetve hittek abban, hogy a magyaroknak joguk van a nemzeti függetlenséghez, az önállósághoz, a szabadsághoz, a szuverenitáshoz, amelyek ma is aktuális elvárások.

Szalai Imre így fogalmazott: „A szabadságnak állítólag nincs nemzetisége, mégis minden országban a világon, ahol magyarok élnek, március 15-e a »magyar szabadság« napja. Amikor feltűzzük a kokárdát, akkor azt büszkeséggel tesszük. Nem magunkra vagyunk büszkék, hanem magyarságunkra, hazaszeretetünkre és azokra az őseinkre, akik szembe mertek szállni az elnyomó rendszerrel akkor és ott. Március 15-e üzenete, hogy hazánk és nemzetünk érdekében összefogva, együttes erővel, egymást segítve haladjunk előre.”

Az ünnepség a Szózat eléneklésével és Petőfi Sándor emléktáblájának megkoszorúzásával zárult.

 Dankai Péter