Mi a teendő a gyermekláthatás akadályozása esetén?
„Fiam már több mint egy éve elvált. A gyereket az anyának ítélték, de látogathatja az apát is: van bírósági határozat arról, hogy a szünidőben, hétvégén az apánál lehet a gyerek. A fiam rendesen fizeti a tartásdíjat, ennek ellenére az anyuka nem engedi az apának és nekünk, az apai nagyszülőknek, hogy találkozzunk a gyerekkel – még felhívni sem tudjuk, mert letiltotta a telefonszámukat. Milyen jogi lehetőségeink vannak, hogy elérjük a gyermek láthatását?
– Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a Családi törvénykönyv (Cstk.) 153. cikkelye garantálja a családjától külön élő apa számára a jogot, hogy akadálytalanul érintkezzék gyermekével, részt vegyen a nevelésében – kivéve azokat az eseteket természetesen, amikor maga a törvény korlátozza ezt a jogot. Ugyanakkor a Cstk. 157. cikkelyének 3. pontja értelmében az a szülő, akivel a gyermek él – esetünkben az anya –, nem tilthatja meg a másik szülőnek, vagyis az apának, az ön fiának, hogy gyakorolja a 153. cikkelyben rögzített jogait – legfeljebb azokban az esetekben, amikor ez az érintkezés bizonyítottan árt a gyermek normális fejlődésének, ám hogy így van-e vagy sem, azt szintén kizárólag a bíróság hivatott megítélni a szakvélemények alapján.
Amennyiben az apa akadályba ütközik a gyermekláthatást illetően, nem biztos, hogy az a legjobb megoldás, ha mindjárt a hatóságokhoz fordul. Az ilyen viták óhatatlanul kihatnak a gyermekre, általában őt viseli meg a legjobban, ha az apa és az anya között nincs egyetértés. A lényeg: igyekezzenek meggyőzni az édesanyát, hogy olyan megoldást válasszon, amely megkíméli a gyermeket a megrázkódtatásoktól, amelyekkel egy esetleges újabb eljárás vagy per járhat. Csak amennyiben minden egyéb lehetőséget kimerítettek, akkor érdemes hivatalos útra terelni az ügyet.
Ha a szép szó nem segít, előbb forduljon a gyámügyi hatósághoz az apa. Nekik jogukban áll felkeresni a családot és tájékozódni a gyermek helyzetéről, tisztázni, miért nem teljesíti az anya a bírósági határozatban foglaltakat. Pusztán a hatósági személyek megjelenése is elegendőnek bizonyulhat ahhoz, hogy jobb belátásra, a bíróság határozatának betartására bírják a makacskodó szülőt.
Amennyiben a helyzet a gyámhatóság beavatkozásának hatására sem rendeződik – vagy ha a gyámhatóság megtagadja a közbenjárást az ügyben –, nincs más megoldás, ismét a bírósághoz kell fordulni és kérni, hogy a bírósági határozat alapján adjanak ki végrehajtási dokumentumot. A végrehajtási dokumentum birtokában azután kezdeményezni kell az állami végrehajtó szolgálatnál a végrehajtási eljárás megindítását. Ha megindult az eljárás, az apa kérvényezheti az ügyben eljáró végrehajtónál, hogy keressék fel együtt a gyermek lakóhelyét, ahol a végrehajtó szükség esetén jegyzőkönyvet vehet fel arról, hogy az anya nem engedi be az apát a lakásba, vagy egyéb módon akadályozza a gyermekláthatásra vonatkozó bírósági határozat végrehajtását. Az apának fel kell készülnie rá, hogy a kielégítő bizonyítás céljából ajánlott több ízben megismételni az ilyen látogatásokat a végrehajtóval, s mindannyiszor jegyzőkönyvezni, ha az anya megtagadta a láthatást. Nem árt, ha ezeknek a „látogatásoknak” tanúi is vannak.
Idővel az apa kezdeményezheti, hogy az állami végrehajtó tegyen feljelentést a bűnüldöző szerveknél a bírósági határozat végrehajtásának szándékos elmulasztása miatt a Büntetőtörvénykönyv 382. cikkelye alapján. Az apa a végrehajtó jegyzőkönyveinek birtokában feljelentést tehet az ügyészségen is.
A hasonló esetekben előfordul, hogy az a szülő, akivel a gyermek él, eltitkolja a másik szülő elől a lakcímüket. Ilyenkor a másik szülőnek jogában áll kikérni a gyermeke lakóhelyére vonatkozó információt bármely gyermeknevelési, oktatási, egészségügyi vagy egyéb intézménytől, amely rendelkezik azzal. Ezeknek az intézményeknek ugyanakkor ilyen esetekben nincs joguk megtagadni a kért információ kiadását.
A törvény szigorúan ítéli meg annak a szülőnek a magatartását, aki akadályozza a másik szülő részvételét a gyermek nevelésében, ha a bíróság már rendelkezett a láthatás feltételeiről. A Cstk. 159. cikkelyének 4. pontja értelmében a bíróság ilyenkor a gyermektől külön élő szülő keresete nyomán akár úgy is határozhat, hogy neki adja át a gyermek nevelésének jogát. A Cstk. 159. cikkelyének 5. pontja pedig kötelezi a bíróság határozatának végrehajtása alól kibújó szülőt, hogy térítse meg a gyermektől külön élő szülőnek okozott anyagi és erkölcsi kárt.
Megjegyzendő azonban, hogy amennyiben az apa rá akarja venni a bíróságot, engedélyezze, hogy a jövőben a gyermek az anyja helyett vele éljen, minden kétséget kizáróan – többek között az említett végrehajtói jegyzőkönyvekkel alátámasztva – kell bizonyítania, hogy az anya akadályozza őt a gyermekkel való érintkezésben. Ezenkívül arról is meg kell győzni a bírót, hogy az apa biztosítani tudja gyermeke számára a megfelelő életkörülményeket és nevelést.
hk