A kerékpárlopásról

„Életem során már három biciklimet lopták el, és egyik sem került elő, a rendőrség egyszer sem fogta el a tolvajt. A legjobban a harmadik eset fájt, mert egy, a keresetemhez képest drága mountain bike-ot loptak el tőlem. Hosszú ideig kellett takarékoskodnom, hogy összegyűljön az ára. Amikor feljelentést tettem a rendőrségen, az volt a benyomásom, hogy a nyomozót nem érdekli az ügy, és legszívesebben nekem is azt tanácsolná, hogy felejtsem el az egészet. Többször is rákérdezett, hogy valóban feljelentést kívánok-e tenni, figyelmeztetett, hogy az ellopott kerékpárok csak elvétve kerülnek elő. Miért nem lelkesek a rendőrök, ha el kell fogniuk a bűnöst? Hogyan rendelkezik a törvény a kerékpártolvajok büntetéséről?”

– Ukrajna Alkotmánya kimondja, hogy a tulajdonjog sérthetetlen, ennek ellenére életünk folyamán szinte valamennyiünket meglopnak így vagy úgy. Különösen akkor fájdalmas a lopás, ha valamiért a szívünkhöz nőtt az eltulajdonított vagyontárgy, vagy ha jelentős anyagi értéket képviselt. Hát még amikor az árát nehéz munkával, lemondással kellett előteremteni!

Egy rövid kitérővel kezdeném a válaszomat. A Büntető törvénykönyv (Btk.) 289. cikkelye tárgyalja a közlekedési eszközök jogtalan birtokbavételét, egyszerűbben fogalmazva: az ellopásukat. A tényállás büntetési tétele alaphelyzetben sem csekély: háromtól öt évig terjedő szabadságkorlátozás vagy szabadságvesztés. Ha ezt a cselekményt személyek egy csoportja ismételten vagy előzetes összeesküvés alapján követi el, vagy ha erőszakkal párosul, még ha nem is veszélyezteti a károsult életét, egészségét, vagy ha helyiségbe, tárolóba való behatolással vagy a biztonsági berendezések működésébe való beavatkozásra alkalmas elektronikus eszközökkel hajtják végre, vagy ha a közlekedési eszköz értéke a nem adózó minimális jövedelem 100–250-szeresének felel meg, szigorodik a büntetés: öttől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, amelyhez mellékbüntetésként vagyonelkobzás is kiszabható. Ennél is szigorúbb a büntetés, ha a bűncselekményt bűnszervezet hajtja végre, vagy ha az elkövetés során az emberi életet és egészséget veszélyeztető erőszak alkalmazására kerül sor, vagy ha a közlekedési eszköz értéke meghaladja a nem adózó minimális jövedelem 250-szeresét.

Csakhogy a Btk. 289. cikkelyéhez fűzött megjegyzés értelmében közlekedési eszközön a személygépkocsik és traktorok minden típusát, valamint az egyéb önjáró járműveket, a villamosokat és trolibuszokat, valamint a motorkerékpárokat „és más mechanikus közlekedési eszközöket” kell értenünk. A Közúti Közlekedés Szabályai (ukrán rövidítése: PDR) 1.10-es pontjának meghatározása értelmében viszont mechanikus közlekedési eszköznek a motor által hajtott jármű minősül. Következésképpen: a kerékpár nem minősül mechanikus közlekedési eszköznek, és nem vonatkoznak rá a Btk. 289. cikkelyének rendelkezései.

Bárminek tekinti is a jog a kerékpárt, cáfolhatatlan tény, hogy el lehet lopni. Más tulajdonának „titokban” történő ellopásával a Btk. 185. cikkelye foglalkozik, s a nem adózó minimális jövedelem (17 hrivnya) 1000–3000-szeresének megfelelő bírsággal, 80–240 óra közmunkával vagy két évig terjedő javítómunkával vagy hat hónapig terjedő elzárással vagy öt évig terjedő szabadságkorlátozással büntethető. Mint látható, büntetésként szóba sem jön a szabadságvesztés. Ugyanezen cikkely 2. pontja értelmében a személyek csoportja által, ismételten vagy előzetes összeesküvés alapján elkövetett lopás háromtól hat hónapig terjedő elzárással vagy öt évig terjedő szabadságkorlátozással vagy azonos időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő. A 3. pont szerint a lakásba vagy más helyiségbe való behatolással elkövetett vagy a károsultnak jelentős kárt okozó lopás háromtól hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A 4. pont értelmében a nagy értékű lopás öttől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. És végül az 5. pont: a különösen nagy értékű vagy szervezett csoport által elkövetett lopás büntetési tétele hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés vagyonelkobzással.

Mint látható, a lopás megítélése szempontjából nagy jelentőséggel bír a bűncselekmény által okozott kár mértéke. A jelentős károkozást a károsult anyagi helyzetéből kiindulva ítélik meg, amennyiben az őt ért kár mértéke a polgárok nem adózó minimális jövedelme 100–250-szeresének felel meg. Megjegyzendő, hogy a szabálysértések vagy bűncselekmények minősítéséhez nem a fentebb említett 17 hrivnyás minimális jövedelmet, hanem a munkaképes személyek havi létminimuma adott év január 1-jén érvényes összegének 50%-át veszik alapul. Miután 2021-ben a létminimum 2270 hrivnya, annak fele pedig 1135 hrivnya, a 113 500 és 283 750 hrivnya közötti kárt tekintik jelentősnek. Nagy értékű lopásnak minősül, ha az okozott kár mértéke meghaladja a nem adózó minimális jövedelem 250-szeresét a bűncselekmény elkövetésének pillanatában. Különösen nagy értékű lopásnak minősül, ha értéke meghaladja a nem adózó minimális jövedelem 600-szorosát (681 000 hrivnyát).

Ha az elkövető „nyíltan”, például az utcán tulajdonítja el a kerékpárt, az a Btk. 186. cikkelye értelmében rablásnak minősül, ami a nem adózó minimális jövedelem 2000–4000-szeresének megfelelő bírsággal vagy 120–240 óra közhasznú munkával vagy két évig terjedő javítómunkával vagy hat hónap elzárással vagy négy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a rablás erőszakkal párosul (esetleg erőszakkal való fenyegetéssel), amely nem veszélyezteti a károsult életét vagy egészségét, vagy személyek egy csoportjának előzetes összeesküvése alapján követték el, négytől hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a rablás behatolással párosul, vagy jelentős kárt okoz a károsultnak, a büntetési tétel négytől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

A legszigorúbb büntetést abban az esetben helyezi kilátásba a Btk., ha a vagyon eltulajdonítása rablótámadásnak, banditizmusnak (розбій) minősül. A 187. cikkely meghatározása szerint a rablótámadás más vagyonának megszerzésére irányuló támadás, amely a sértett életét vagy egészségét veszélyeztető erőszakkal vagy ilyen erőszakkal való fenyegetéssel párosul. Ezt a tényállást háromtól hét évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a törvény. Súlyosbító körülmények esetén a büntetés a 15 évet is elérheti, ám miután Ukrajnában ekkora büntetést emberölésért sem mindig szabnak ki, nincs értelme vizsgálni ezt a lehetőséget biciklilopás vonatkozásában.

Megjegyzendő viszont, hogy a kerékpár eltulajdonítását az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv (Ajtk.) is büntetni rendeli. Az 51. cikkely tárgyalja a kis értékű lopást. Kis értékűnek minősül a lopás, ha az eltulajdonított vagyon értéke a bűncselekmény elkövetésekor nem haladja meg a nem adózó minimális jövedelem 0,2 részét (454 hrivnya). Az ilyen szabálysértést (nem minősül bűncselekménynek) a törvény a nem adózó minimális jövedelem 30–50-szeresének megfelelő bírsággal, 1–2 hónap javítómunkával vagy 10–15 nap elzárással rendeli büntetni.

Összefoglalva, a biciklilopás megítélése és az azért kiszabható büntetés súlya a kerékpár értékétől és az elkövetés módjától függ. Érthető, ha a rendőrök nem lelkesednek különösebben egy használt bicikli tolvajának üldözésétől, miután könnyen előfordulhat, hogy a cselekmény egyszerű szabálysértésnek minősül. Ráadásul a rendőrök kevesen vannak, a biciklitolvajok pedig többen. Célszerű megőrizni a kerékpár vásárlásakor kapott csekket, ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy az elkövető megússza tettét bírságolással.

Ebben a helyzetben a károsult egyetlen fegyvere a kitartás: győződjön meg róla, hogy feljelentését iktatták a rendőrségen az Előzetes vizsgálatok egységes nyilvántartásában, s annak nyomán megindult a nyomozás. A továbbiakban célszerű rendszeresen tudakozódni az ügyében eljáró rendőrnél a nyomozás állásáról, hogy jelezze, nem adta fel a reményt.

hk