Krími Platform: 46 ország a félsziget visszaszerzéséért

Kijevben hétfőn, a függetlenség napjának előestéjén rendezték meg a Krími Platform elnevezésű nemzetközi fórum nyitó csúcsértekezletét.

A konferencián 46 ország, illetve nemzetközi szervezet képviselője vett részt, köztük 14 állam- és kormányfő, valamint az Európai Tanács elnöke. Az esemény elején Jamala krími tatár énekesnő énekelte el 1944 című dalát, amely a krími tatárok 1944-es kitelepítéséről szól, és amellyel korábban első helyezést ért el az Eurovíziós Dalfesztiválon. Ezt követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Dmitro Razumkov parlamenti elnök és Denisz Smihal miniszterelnök tartott beszédet, majd a meghívottak felszólalása következett.

Volodimir Zelenszkij beszédében kijelentette, a kezdeményezés végső célja az Oroszország által 2014 óta megszállva tartott Krím félsziget felszabadítása.

Az államfő szavai szerint a Platform résztvevőinek közös erőfeszítéssel rá kell kényszeríteniük Oroszországot, hogy üljön tárgyalóasztalhoz a Krím Ukrajna fennhatósága alá történő visszatérésének megvitatására.

„Ukrajna és én, személy szerint is, mindent megteszünk Krím visszaszolgáltatása érdekében, hogy a Krím Ukrajnával együtt Európa részévé váljon. Ehhez minden lehetséges politikai, jogi, elsősorban diplomáciai eszközt felhasználunk” – hangoztatta Zelenszkij, akit az MTI idéz.

Az ukrán államfő kifejtette: a Platform elsődleges fontosságúnak tekinti azon nemzetközi politikai álláspontok erősítését, amelyek nem ismerik el a Krím státuszának megváltozását, valamint a terület elcsatolása miatt hozott szankciók megerősítését. Emellett fontosnak mondta az emberi jogok védelmét, a biztonságot, a szabad hajózás szavatolását a Fekete- és az Azovi-tenger térségében, valamint a megszállás környezeti és gazdasági következményeinek leküzdését.

Kijelentette: Ukrajna elismeri, hogy egyedül sohasem lesz képes visszaszerezni Krímet, ezért ehhez partnerei hatékony támogatására van szüksége, valódi tettekre részükről.

„A magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért mi pontosan tudjuk, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója” – jelentette ki beszédében Áder János köztársasági elnök.

Az államfő hangsúlyozta, hogy Magyarország a „rokon fájdalom” miatt és a nemzetközi jog iránti elkötelezettség okán is határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása, az ország területi integritása mellett.

Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy „ha egy állam – nemzetközi kötelezettségeit semmibe véve – kiszorítja az iskolákból egy nemzeti közösség anyanyelvét, ha az anyanyelv közéleti használatát korlátozza, ha az anyanyelvüket használókat bírságokkal és büntetésekkel fenyegeti, az nemcsak a kisebbségek jogainak súlyos csorbítása, nemcsak nem méltó egy demokratikus elkötelezettségű országhoz, de a többségi nemzetnek sem válik hasznára”.

„Minket, magyarokat gyakran neveznek a szabadság nemzetének. Több mint ezeresztendős történelmünk során többször megtapasztalhattuk, milyen az, amikor egy nagyhatalom ránehezedik a szomszédjára, és sem fenyegetéstől, sem fegyveres erőszaktól nem riad vissza, hogy ránk erőszakolja az akaratát. Ez történt az Oszmán és a Habsburg Birodalom idején, és ez történt 1956-ban is, amikor a magyar nép megpróbált kiszabadulni a kommunista világbirodalom szorításából” – fejtette ki Áder János.

Kijelentette: a magyaroknak is van történelmi tapasztalatuk arról, hogy idegen hatalmak önkényesen átrajzolják egy éppen akkor nehéz helyzetbe került állam határait. „Magyarországtól az első világháború után addigi területének és lakosságának kétharmadát szakították el. Az ekkor kisebbségi sorsra jutott magyarság évszázados sérelme, hogy a lakóhelyét megszerző államok elvették tőle ősi iskoláit, és mindent megtettek, hogy elsorvasszák az anyanyelvén történő oktatást” – emlékeztetett.

A kelet-ukrajnai válságra rátérve leszögezte, hogy „nincs alternatívája a békés rendezésnek”. „Elismerjük az erőfeszítéseket, amelyeket ukrán részről tettek annak érdekében, hogy végre előre lehessen lépni a konfliktus feloldásában. De látjuk azt is, hogy még sok állhatatosságra, következetességre, mindenekfelett pedig türelemre lesz szükség a Krím félsziget ügyének megnyugtató rendezéséhez” – vélekedett a köztársasági elnök.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elsők között ismerte el legnagyobb szomszédja, Ukrajna függetlenségét, és gratulált annak harmincadik évfordulójához.

„Őszintén kívánjuk, hogy ez a számunkra oly fontos állam immár békében és stabilitásban fejlődhessen tovább. Azt szeretnénk, hogy Ukrajna biztos és vonzó jövőképet kínáljon valamennyi polgárának, és hogy a magyar nemzeti közösség is otthon érezhesse magát az országban. E célok eléréséhez változatlanul készek vagyunk megadni minden segítséget” – emelte ki Áder János.

A Krími Platform többi felszólalója is támogatásáról biztosította Ukrajnát a Krím hovatartozásának kérdésében. Az Európai Unió változatlanul nem ismeri el a Krím Oroszország általi jogellenes annexióját – szögezte le Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszter – akit az Egyesült Államok elnöke bízott meg a részvétellel a konferencián – biztosított afelől, hogy országa fenntartja a büntetőintézkedéseket Oroszországgal szemben mindaddig, amíg tart a Krím jogellenes annexiója és a fegyveres agresszió a Donyec-medencében.

Andrzej Duda lengyel elnök a Krím militarizálására és az ott zajló háborús propagandára hívta fel a figyelmet. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerint a Krím fölötti ukrán fennhatóság visszaszerzésének a diplomácia az egyetlen módja.

A Krím önkényes orosz megszállásának el nem ismeréséről biztosított országa nevében Peter Altmeier német gazdasági miniszter is, kijelentve, hogy Németország nem engedi „fehér folttá” változtatni a félszigetet. Wendy Morton, Nagy-Britannia európai szomszédságpolitikáért felelős minisztere pedig azt hangsúlyozta, hogy a Krím helyzetén csakis a nemzetközi közösség közös erőfeszítéseivel lehet változtatni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök záróbeszédében meghívta Oroszországot, hogy csatlakozzon a Krími Platformhoz. „Ígérem, hogy Krím megszállását elítélő (a csúcstalálkozót záró) nyilatkozatban mindig szerepelni fog egy sor Oroszország képviselőjének aláírására. Valószínűleg ez az aláírás a Krími Platform utolsó, jaltai ülésén lesz” – tette hozzá.

(zzz/MTI)