A lépcsőház hasznosításáról
„Néhány lakó leválasztotta a lépcsőházunk előterének egy részét, amolyan biciklitárolót alakítottak ki. Nekünk nem is szóltak. Azóta szinte lehetetlen felvinni a lépcsőn egy nagyobb bútordarabot. Ráadásul nem kapott minden lakó kulcsot a tárolóhoz, csak a »kiválasztottak« használhatják. Mit lehet tenni, hogy megszűnjön ez az állapot?”
– A tulajdonjog érvényesítésének sajátosságairól többlakásos épületben című jogszabály (Закон України „Про особливості здійснення права власності у багатоквартирному будинку” – a továbbiakban Törvény) 1. cikkelyének 6. pontja a többlakásos épület lakóinak közös tulajdonaként határozza meg a közösen használt helyiségeket (beleértve a kiszolgálóhelyiségeket is); az épület teherhordó és térelválasztó konstrukcióit; azokat a mechanikus, villamos, víz- és csatornázási, valamint egyéb berendezéseket az épületen belül és azon kívül, amelyek egynél több lakás vagy nem lakáscélú helyiséget szolgálnak ki; a többlakásos épület telkén álló, a társtulajdonosok szükségleteinek kielégítésére szolgáló épületeket és építményeket; valamint az épülethez tartozó földterületet.
A Törvény 4. cikkelye szerint a lakás és nem lakáscélú helyiségek tulajdonosai a többlakásos ház közös tulajdonának társtulajdonosai. Az 5. cikkely kimondja, hogy a többlakásos épület közös tulajdona a társtulajdonosok közös osztatlan tulajdona. Ugyanezen cikkely értelmében ez a közös tulajdon nem osztható fel a társtulajdonosok között, s a társtulajdonosok nem jogosultak arra, hogy számukra saját természetbeni részt jelöljenek ki a többlakásos épület közös tulajdonából.
A Törvény 6. cikkelyének 2. pontja, valamint A többlakásos ház társtulajdonosainak egyesüléséről szóló törvény 14. cikkelye is egyértelműen fogalmaz: a társtulajdonos jogainak érvényesítése nem sértheti a többi tulajdonos jogait.
A fentiekből következik, hogy nem lehet önkényesen saját részt elkülöníteni a lépcsőházból.
A közös terület egy részének leválasztásáról, például kerékpártároló kialakítása céljából, amelyet minden lakó jogosult használni, a lakógyűlés határozhat. A Törvény 10. cikkelyének 6. pontja értelmében a lakóközösség gyűlésének határozata – néhány kivételes kérdéstől eltekintve – akkor tekinthető érvényesnek, ha a szavazásban részt vett a társtulajdonosok több mint fele, s azok, akik igennel szavaztak, együttesen a lakás- és nem lakáscélú helyiségek alapterületének több mint 75%-át birtokolják. A társtulajdonosok egyesülése (OSZBB) alapszabályában ettől eltérő módon is rendelkezhet a szavazásról.
Ha nem vett részt a lakógyűlésen, amelyen döntöttek a kerékpártároló kialakításáról, jogában áll kikérni a gyűlés jegyzőkönyvét az OSZBB vezetőjétől, és meggyőződni róla, milyen eredményt hozott a szavazás. Ha a voksolás nem felelt meg az OSZBB alapszabályának, vagy kérése ellenére sem biztosítanak hozzáférést az ön számára a kerékpártárolóhoz, jogában áll a bírósághoz fordulni.
hk
