A lakásából kizárt társtulajdonosról
„Ketten örököltük a testvéremmel anyánk lakását. A húgom, aki együtt lakott az anyánkkal, mindjárt szólt, nincs annyi pénze, hogy kifizesse a lakás rám eső részének az árát. Mondtam, nem baj, úgyis oda akarok költözni, mert a városban kaptam munkát. Csakhogy a testvérem nem akarja, hogy odaköltözzek. Még a zárakat is kicseréltette a bejárati ajtón. Azt mondta, nem fog engem bejelenteni a lakásba. Törvényes, hogy megakadályozza a beköltözésemet? Mit tegyek?”
– A válasz egyértelmű: húgának nincs joga megakadályozni az odaköltözését.
A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 321. cikkelye kimondja, hogy a tulajdonjog sérthetetlen, senkit sem lehet törvényellenesen megfosztani e jogától vagy korlátozni a gyakorlásában.
A Ptk. 383. cikkelye értelmében a lakhely tulajdonosának jogában áll azt a maga és hozzátartozói lakhelyeként használni.
Ezenkívül a Lakástörvénykönyv 9. cikkelye szerint bárkit kiutasítani a lakásából vagy korlátozni a lakás használatában kizárólag a törvényben meghatározott okokból és módon lehet.
Ami azt illeti, hogy a lakás egyik tulajdonosa nem hajlandó bejelenteni a másikat, megjegyzendő, hogy a lakhelybejelentés hiánya semmilyen módon nem korlátozza a tulajdonos jogát, hogy rendelkezzék a tulajdonával, vagy belátása szerint használja azt.
Amikor egy lakásnak két tulajdonosa van, mindkettőjüknek jogukban áll kicserélni az ajtózárakat. Ugyanakkor a zárakat kicserélő tulajdonosnak adnia kell egy-egy példányt az új kulcsokból tulajdonostársának is, hogy az szabadon bejuthasson a lakásba. Ellenkező esetben törvénytelenül jár el.
Ha tehát zárva találja a lakás ajtaját, és senki nem nyit ajtót, önnek jogában áll lakatost hívni. Amennyiben felmutatja a személyi igazolványát és a dokumentumot, amely igazolja, hogy ön a lakás jogos tulajdonosa, a szakember ki fogja nyitni az ajtót. Ne feledje azonban, hogy miután új zárakat szereltetett fel, át kell adnia azok kulcsait a húgának, a társtulajdonosnak.
Ha a húga rendszeresen nem engedi be a lakásba, célszerű hívni a rendőrséget, amely rögzíti, hogy önt akadályozzák a lakás használatában. Amennyiben a tulajdonos a rendőrség kérésére sem nyit ajtót, és nem adja át a kulcsok egy-egy példányát önnek, a rendőrség kikérdezi a tanúkat, és jegyzőkönyvet vesz fel.
Erre a jegyzőkönyvre a jövőben még szüksége lehet. Először is ahhoz, hogy szabálysértési eljárás induljon a húgával szemben, mivel az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv 173-2-es cikkelye értelmében az állampolgár megfosztása lakhatási jogától pénzbírsággal, közmunkával vagy elzárással büntetendő. Ha a szabálysértési eljárás nem segít, marad a bíróság.
Akkor sincs más megoldás, mint a bírósághoz fordulni, ha azt tapasztalja, hogy a lépcsőházat őrzik, ajtaját zárják (kaputelefon, riasztó van felszerelve), vagyis még a lakásajtóhoz sem tud eljutni. A rendőrséget azonban mindenképpen érdemes kihívni, hogy dokumentálja (jegyzőkönyvezze) a beköltözés akadályozását.
Ezek után következik el az ideje a bírósági keresetlevél összeállításának. A Ptk. 391. cikkelye értelmében az ingatlan tulajdonosának jogában áll követelni az akadályok megszüntetését, amelyek korlátozzák tulajdona használatában, az azzal való szabad rendelkezésben. Ehhez azonban össze kell gyűjtenie a bizonyítékokat, amelyek alátámasztják, hogy önt akadályozzák a beköltözésben.
A Legfelsőbb Bíróság határozata értelmében (Постановa Пленуму ВССУ № 5 від 07. 02. 2014 року «Про судову практику у справах захисту права власності та інших речових прав», 33. pont) „az Ukrajna Polgári törvénykönyve 391., 396. cikkelyeiben foglaltak szerint a birtokvesztéssel nem járó jogsértések megszüntetése iránti igény abban az esetben elégítendő ki, ha a felperes bizonyítja, hogy ő a tulajdonos, illetve ő a vagyonnal rendelkező (vagyoni joggal rendelkező) személy törvény vagy szerződés alapján, és az alperes elidegenítéssel nem járó cselekedete sérti a tulajdonhoz vagy a törvényes birtokláshoz való jogát. Az ilyen követelés abban az esetben is kielégítendő, ha a felperes bizonyítja, fennáll a tényleges veszélye annak, hogy az alperes megsérti a tulajdonjogát vagy a jogszerű birtoklását. Ennek során a bíróságoknak figyelembe kell venniük minden olyan bizonyítékot, amely alapján normális körülmények között az ilyen kockázat fennállására lehet következtetni.”
A bírói gyakorlat alapján a bíróság a következő bizonyítékokat veheti figyelembe annak megállapítása során, hogy valóban akadályozzák-e a társtulajdonos beköltözését a lakásba:
• a bűnüldöző szervek által készített jegyzőkönyv;
• a rendőrségen tett feljelentés;
• tanúvallomások;
• a tulajdonosnak a társtulajdonoshoz intézett írásbeli kérelme, melyben a beköltözést akadályozó tényezők elhárítását, a kulcsok átadását és a lakáshoz való ingyenes hozzáférést kéri.
Előfordul, hogy a felperes megnyeri a pert, a társtulajdonos mégsem engedi be őt a lakásba. Ilyenkor A végrehajtási eljárásról szóló törvény 67. cikkelye értelmében az állami végrehajtó a jogszabály 26. cikkelyének 6. pontjában megállapított határidő (általában 10 nap) lejártát követő munkanapon ellenőrzi a jogosult beköltöztetéséről szóló határozat végrehajtását a kötelezett által.
Ha a tulajdonos nem hajtja végre önként a tulajdonostárs beköltözéséről szóló határozatban foglaltakat, az állami végrehajtó kényszervégrehajtáshoz folyamodhat. A kényszervégrehajtás esetünkben annyit tesz, hogy a végrehajtó biztosítja a jogosultnak a végrehajtási okiratban megjelölt helyiségekbe való akadálytalan bejutását és ott-tartózkodását. Vagyis elrendelheti a zárak, ajtók feltörését stb., ami ily módon immár teljesen jogszerű lesz.
hk
