Részletek a törökországi béketárgyalásról
Annak ellenére, hogy több magasrangú tisztviselő is szkeptikusan nyilatkozott az isztambuli ukrán–orosz béketárgyalásokat illetően, a megbeszélés pozitív fejleményekkel ért véget.
Ukrajna azt javasolja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai csatlakozzanak a Nemzetközi Biztonsági Biztosítási Szerződéshez, mely hasonlítana a NATO alapító szerződésének kollektív védelemről szóló 5. cikkéhez.
A részletekről David Arahamija, a Nép szolgája párt frakcióvezetője számolt be.
„Hivatalos javaslattal, egy kidolgozott formátummal álltunk elő Ukrajna új biztonsági garanciájának rendszeréről. Kihangsúlyozom azonban, hogy mi egyáltalán nem írunk alá semmit, csupán mint tárgyalófelek adjuk át javaslatainkat az orosz félnek. Ragaszkodunk ahhoz, hogy ez egy nemzetközi szerződés legyen, amelyet minden garanciavállaló aláír, s melyet ratifikálnak is annak érdekében, hogy ne ismétlődjön meg a Budapesti memorandum hibája” – közölte.
Hozzátette, hogy a szerződés hasonlítana a NATO alapító szerződésének kollektív védelemről szóló 5. cikkéhez, s támadás esetén a garanciavállaló tagok három napot kapnának arra, hogy döntést hozzanak a segítséget illetően. A tervek szerint a felek katonákkal, fegyverrel, katonai felszereléssel, repüléstilalmi zónával is segíthetnék Ukrajnát szükség esetén.
„Kiket is látunk a garanciavállalók között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait. Ide tartozik Nagy-Britannia, Kína és Oroszország is, erről majd külön beszámolunk, azonban az USA, Franciaország, Törökország, Németország, Kanada, Olaszország, Lengyelország és Izrael közte lenne” – mondta el.
Hozzátette, ez egy tájékoztató jellegű lista, a megállapodásnak nyitottnak kell lennie arra az esetre, ha más országok is jeleznék csatlakozási szándékukat.
Arahamija kifejtette: már folynak a tárgyalások azokkal az országokkal, amelyek Ukrajna biztonságának potenciális garanciái lennének, és néhányan már megadták előzetes beleegyezésüket.
Közölte ugyanakkor, hogy az ORDLO (Donyeck és Luhanszk megyék ideiglenesen megszállt területei), a Krím és Szevasztopol kérdése továbbra is megoldatlan ezzel az esetleges jövőbeni megállapodással, „azokon a területeken átmenetileg nem működnek a nemzetközi biztonsági garanciák, így a kezesek ténylegesen aktiválhatják ezeket a garanciákat”.
Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója elmondta, hogy a Biztonsági Szerződésről referendumon döntenének majd, s ennek eredményét belefoglalnák az alkotmányba. Ami a Krím-félszigetet és Szevasztopolt illeti, azt a javaslatot tették, hogy erről a felek az elkövetkezendő 15 évben diplomáciai úton tárgyaljanak majd, s ezalatt az idő alatt tilos lenne bármilyen katonai művelet a kérdést illetően. A kelet-ukrajnai megszállt területek kérdéséről Volodimir Zelenszki ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen tárgyalna majd.
A tárgyalást megelőzően Recep Tayyip Erdogan török elnök beszédet mondott a delegációknak, és kijelentette, hogy a találkozón elért előrehaladás lehetővé teszi a következő lépést, az elnöki szintű tárgyalást is.
(VV/karpat.in.ua)
