Davos: A Nyugat kiegyezne, Ukrajna nem enged?

A minap véget ért davosi Világgazdasági Fórum bőven szolgált elgondolkodtató véleményekkel az ukrán–orosz háborúról és a rendezés, a béketeremtés lehetőségeiről.

Egy majdnem elfeledett arc a múltból

Általános feltűnést, Kijevben egyértelmű nemtetszést váltott ki Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, aki szerint Ukrajnának területet kellene átengednie Oroszországnak a háború befejezéséhez. A The Washington Post című amerikai lap beszámolója szerint Kissinger azzal érvelt, hogy az Egyesült Államoknak és a nyugati országoknak nem szabadna Oroszország szégyenteljes vereségére törekedniük Ukrajnában, mert ez ronthatja Európa hosszú távú stabilitását.

Kissinger hangsúlyozta: a nyugati országoknak tudatában kell lenniük, hogy Oroszország mennyire fontos Európának, nem szabad, hogy „a pillanat hevében elragadtassák magukat”. A volt külügyminiszter emellett arra bátorította a Nyugatot, hogy bírja rá Ukrajnát a tárgyalásokra a status quo ante, vagyis a háborút megelőző állapot helyreállítása alapján.

„A tárgyalásoknak az elkövetkező két hónapban kell megindulniuk, mielőtt olyan zűrzavar és feszültség keletkezne, amellyel már nehéz lenne megbirkózni. Ideális esetben a választóvonalnak a status quo ante helyzethez való visszatérésnek kell lennie” – idézte a 99 éves politikust az MTI.

A The Washington Post emlékeztet, a Kissinger által hivatkozott status quo ante annak az állapotnak a helyreállítását jelentené, amelyben Oroszország ellenőrizte a Krím félszigetet és informálisan fennhatóságot gyakorolt a kelet-ukrajnai donyecki és luhanszki szakadár területek felett.

Kissinger, aki az államok gyakorlati céljait erkölcsi és elvi megfontolások elé helyező reálpolitikai megközelítés híve, arra szólította fel az európai vezetőket, hogy ne veszítsék szem elől Oroszország helyét Európában, mivel azt kockáztatnák, hogy Moszkva tartós szövetséget köt Kínával.

„Remélem, az ukránok a hősiességükhöz fogható bölcsességről tesznek majd tanúbizonyságot” – mondta.

„Ukrajnának esélye van a győzelemre”

A Kissingerétől eltérő véleményt fogalmazott meg a világelit egy másik ismert matuzsáleme, a 91 éves Soros György, akiről a Financial Times néhány éve megállapította, hogy az egyetlen ember, aki magánszemélyként saját külpolitikát épít.

Az üzletember az ukrajnai konfliktust a nyílt és a felemelkedő – orosz és kínai – zárt társadalmak átfogó küzdelmeként állította be.

„Az invázió a harmadik világháború kezdete és civilizációnk vége lehet” – olvasható Soros beszédének közzétett szövegében, amelyet az MTI idéz.

„A legjobb és talán egyedüli módja civilizációnk megőrzésének, ha minél előbb legyőzzük Putyint. Ez a lényeg” – hangoztatta Soros György.

Szerinte Putyin, aki azt mondta, hogy a különleges katonai művelet jól halad és megvalósítja kitűzött céljait, mostanra kudarcként értékeli az inváziót, és tűzszüneti tárgyalásra készül.

„A fegyvernyugvás azonban megvalósíthatatlan, mert nem szabad benne megbízni. Minél gyengébb lesz Putyin, annál kiszámíthatatlanabbá válik” – vélekedett Soros György.

Az üzletember beszélt arról is, az Európai Uniónak meg kell értenie, hogy Putyin egyszerűen leállíthatja az európai szükségletek 40 százalékát fedező orosz földgázszállításokat, „míg ez még fájdalmat képes okozni”.

„Nem tudom megjósolni a végét, de Ukrajnának esélye van a győzelemre” – tette hozzá.

A háború befejezéséről

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki video-összeköttetésen keresztül szólt a fórum résztvevőihez, bírálta a Nyugatot az egység hiánya miatt, szemrehányást tett Magyarországnak az Oroszország elleni hatodik szankciócsomag blokkolásáért, s azt mondta, Putyin továbbra is háborúzik, mert a környezete eltitkolja előle a valós helyzetet.

Az ukrán államfő a háború befejezésének lehetőségeiről is beszélt.

„Ami azt illeti, hogy mikor ér véget ez a háború, az szerintem bizonyos dolgoktól függ. Mindenekelőtt a felek vágyától, az egyesült Nyugat fegyverzettel kapcsolatos vágyaitól, Ukrajna pénzügyi szilárdságától, az egyesült Nyugat azon vágyától, hogy ne féljen harcolni az Oroszországi Föderációval különböző módokon […] ebben a hibrid háborúban” – mondta Zelenszkij, akit a korrespondent.net idéz.

A háború befejezésének diplomáciai útja az elnök szerint csak az orosz csapatoknak az invázió előtti vonalakig történő visszavonása után válik járhatóvá. Ukrajna természetesen igényt tart a korábban megszállt területeire is, tette egyértelművé.

Közölte ugyanakkor, hogy Oroszország részéről nem tapasztalja a törekvést a tárgyalásokra.

„Tisztában vagyunk vele, hogy a háborúnak van katonai része, és utána mindenképpen a békefolyamat és a tárgyalóasztal következik, s biztos, hogy béke lesz. A kérdés az, hogy Ukrajna kivel fog tárgyalni, Oroszország melyik elnökével. Ez szintén Oroszország jelenlegi elnökének kívánságától függ” – hangsúlyozta Zelenszkij.

Zelenszkij szerint azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök nincs tisztában azzal, hogy mi történik.

„A maga információs világában él, és nem érti, hogy Ukrajna nem tesz engedményeket. A saját földünkön harcolunk és nem valaki ellen, hanem önmagunkért és a szabadságunkért, a jövőnkért. A valóságban kell élnie. Ma csak az Oroszországi Föderáció elnökével lehet beszélni, nincs értelme a közvetítőkkel beszélni” – tette hozzá Zelenszkij.

Kissinger is megkapta a magáét

Az ukrán elnököt egyébként láthatóan érzékenyen érintették Henry Kissingernek és a többi nyugati politikusnak a szavai, akik Davosban felvetették, hogy Ukrajnának tárgyalásokat kellene kezdenie az agresszor országgal, még akkor is, ha engedményeket fognak követelni tőle.

„Annak ellenére, hogy több ezer orosz rakéta sújtotta Ukrajnát. Annak ellenére, hogy több tízezer ukrán halt meg. Bucsa és Mariupol ellenére. A lerombolt városok ellenére. És az orosz állam által kiépített »szűrőtáborok« ellenére, amelyekben ölnek, kínoznak, megerőszakolnak és meg­aláznak, mintha futószalagon tennék. Oroszország mindezt Európában tette meg. Davosban azonban ennek ellenére a távoli múltból felbukkan például Kissinger úr, és azt mondja, hogy Ukrajna egy darabját oda kellene adni Oroszországnak. Állítólag azért, nehogy Oroszország elidegenedjen Európától. Az az érzésem, mintha Kissinger úrnál nem 2022-t írnának, hanem 1938-at. És ő azt hitte, hogy nem Davosban, hanem az akkori Münchenben szól a hallgatósághoz” – mondta az elnök szokásos esti videoüzenetében múlt szerdán.

Az ukrán államfő felidézte, hogy 1938-ban Kissinger családja elmenekült a náci Németországból.

„Tökéletesen értett mindent, és akkor még nem hallották tőle, hogy alkalmazkodni kellene a nácikhoz ahelyett, hogy elmenekülnének előlük vagy harcolnának ellenük” – tette hozzá Zelenszkij.

Ukrajna ellenzi az engedményeket

Dmitro Kuleba, aki személyesen vett részt a davosi fórumon, beszédében emlékeztetett, hogy az Oroszországnak tett engedmények 2014 utáni stratégiája vezetett az Oroszországi Föderáció általános támadásához Ukrajna ellen. Ha a világ valóban meg akarja állítani a háborút, az országoknak támogatniuk kell Ukrajnát a háborúban – hangsúlyozta Kuleba.

Történelmi példával is szolgált arra, miért nem helyesli a békéltetési kísérleteket.

„Nem tudom elképzelni a három szövetségest – a Szovjetuniót, az USA-t és Nagy-Britanniát –, akik 1942–1943-ban találkoznak, és azt mondják: »nézzétek, olyan nehéz a helyzet a fronton, fel kell vennünk a kapcsolatot Hitlerrel, és megállapodást kell ajánlani neki, talán tennünk kell néhány engedményt, hogy megállítsuk«. Bölcsen kell cselekednünk” – intette hallgatóságát Kuleba.

 (ntk/MTI/korrespondent.net)