Vilniusi NATO-csúcs: Megalakult az Ukrajna–NATO Tanács

A 2023-as vilniusi NATO-csúcs Ukrajnával kapcsolatos döntése két szóval jellemezhető: stratégiai bizonytalanság. Teljesen nyitva hagyja Ukrajna és a NATO jövőbeli kapcsolatainak minden forgatókönyvét – állapítja meg a július 11–12-i eseményekről közölt írásában a Jevropejszka Pravda (JP). Kétségtelen azonban, hogy a dolgok a megfelelő irányban haladnak Kijev számára, körvonalazódni látszanak az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák.

„Nehéz szülés”

Abból, hogy még a csúcstalálkozó helyszínén is folytatódtak az egyeztetések a közös álláspontról, jól látszott, hogy a szövetségen belül eltérnek a vélemények Ukrajna csatlakozásának időpontjáról és mikéntjéről. Kijevben egyértelmű állásfoglalást vártak e tekintetben, a tagországok azonban láthatóan nem álltak erre készen.

Végül Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a csúcstalálkozó első napjának végén tartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy három elemből álló határozatcsomagot fogadtak el, amelyek elsősorban Ukrajna NATO-tagsághoz vezető útjára vonatkoznak.

„A szövetségesek ma megállapodtak egy három elemből álló csomagról, amely közelebb hozza Ukrajnát a NATO-hoz. Az első egy új, többéves támogatási program Ukrajna számára, amely lehetővé teszi az átmenetet a szovjetről a NATO képzési szabványokra és doktrínákra” – mondta Stoltenberg.

A második elem a főtitkár szerint az új Ukrajna–NATO Tanács megalakítása, amely – mint fogalmazott – a konzultációk és a döntéshozatal fóruma lesz, ahol „egyenrangú félként fogunk találkozni”.

„Harmadszor, megerősítettük, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz, és beleegyeztünk abba, hogy eltöröljük a Tagsági Akcióterv (MAP – a szerk.) követelményét. Ez Ukrajna útját kétlépcsős folyamatból egylépéses folyamattá változtatja. Egyértelművé tettük azt is, hogy akkor jelentjük be Ukrajna meghívását a NATO-csatlakozásra, amikor a szövetségesek beleegyeznek, és teljesülnek a feltételek” – szögezte le a főtitkár.

Stoltenberg szerint ez egy erős csomag Ukrajna számára és egyértelmű út az ország NATO-tagsága felé.

MAP helyett ANP

Ukrajna előrelépése a NATO-integráció terén „meghaladta” a MAP kereteit – derül ki a szövetségnek a csúcstalálkozó első napjáról kiadott közleményéből. A csatlakozáshoz szükséges reformokat ugyanakkor folytatni kell, ezek meghatározásának és ellenőrzésének eszköze a MAP helyett az adaptált éves nemzeti program (ANP) lesz, amely már korábban is Ukrajna rendelkezésére állt.

„A NATO külügyminiszterei rendszeresen értékelni fogják az előrehaladást a kiigazított éves nemzeti program alapján. A Szövetség támogatni fogja Ukrajnát e reformok végrehajtásában a jövőbeli tagság felé vezető úton” – idézi a közleményt a Szabadság Rádió ukrán nyelvű hírszolgálata.

A JP némi keserűséggel állapítja meg, hogy ezt a tervet jelenlegi formájában nem lehet egy csapásra teljesíteni, legfeljebb „demonstrálni a megvalósítás előrehaladását”. A JP ezzel lényegében arra utal, hogy a szövetségesek ugyanúgy reformok megvalósításához kötötték Ukrajna NATO-tagságát, mint az európai uniós csatlakozási tárgyalások esetében tette az Európai Bizottság, csak itt még az elvárt reformok pontos köre sem ismert.

Biztonsági garanciák

Július 12-én sor került az Ukrajna–NATO Tanács első ülésére. A tanácskozás előtt Stoltenberg NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy az az egyenlő felek találkozója lesz. A tisztviselő rámutatott, a Tanács célja a NATO és Ukrajna politikai kapcsolatainak és védelmi, katonai együttműködésének megszilárdítása.

Ugyancsak szóba kerültek Vilniusban az Ukrajnának a NATO-csatlakozásig nyújtandó biztonsági garanciák. A csúcstalálkozóhoz kapcsolódóan a G7 országcsoport egyeztette ezeknek a garanciáknak a kereteit – derült ki a tanácskozás második napján megjelent közös nyilatkozatból. A dokumentum szerint megkezdődnek a tárgyalások Ukrajna és a G7 országok között Kijev támogatásának formalizálásáról a csúcson elfogadott többoldalú keretmegállapodással egyeztetett kétoldalú biztonsági kötelezettségvállalások és megállapodások által, az adott ország jogi és alkotmányos normáinak megfelelően.

A csúcshoz kapcsolódóan született döntések egyebek mellett megerősítik a „Hetek” elkötelezettségét a tekintetben, hogy továbbra is garantálják Ukrajna számára „a biztonsági támogatást és a modern katonai felszerelést a szárazföldön, a levegőben és a tengeren, kiemelten kezelve a légvédelmet, a nagy hatótávolságú tüzérséget, a távolsági tűzeszközöket, a páncélozott járműveket és egyéb kulcsfontosságú eszközöket, például harci repülőgépeket, valamint az euroatlanti partnerekkel való fokozott interoperabilitás előmozdítását”.

Azt is leszögezik, hogy Oroszország jövőbeni fegyveres támadása esetén a G7 országok „azonnal konzultálni szándékoznak Ukrajnával a megfelelő további lépések meghatározása érdekében”.

A vilniusi csúcson, illetve a következő napokban közel tucatnyi NATO-tagország jelezte, hogy csatlakozni kíván az Ukrajnának biztonsági garanciákat nyújtó országcsoporthoz.

Mérsékelt lelkesedés

Jók a szövetség vilniusi csúcstalálkozójának eredményei, de ideálisak akkor lennének, ha Kijev meghívást kapott volna a katonai szövetséghez való csatlakozásra – értékelt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt szerdán a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott közös sajtótájékoztatón, amelyről a DW számol be.

„Nagyon nagyra értékeljük annak felismerését, hogy a MAP-re nincs szükség. Ukrajna megérti, hogy nem lehet tagja a NATO-nak, amíg a háború folyik. Ám a kétoldalú találkozóinkon elhangzottak a fontos jelzések, hogy Ukrajna akkor válik a NATO tagjává, amikor a feltételek valóban megfelelőek lesznek. Ezen azt a pillanatot értem, amikor biztonság uralkodik a földünkön” – mondta Zelenszkij.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajnát a háború sodorja olyan „gyors folyamatokba, amelyek a világ biztonsági infrastruktúrájának reformjához vezetnek”, ugyanakkor hozzátette, Kijev megérti egyes államok álláspontját, amelyek a háború globális méretűvé terebélyesedésétől félve késleltetik Ukrajna NATO-tagságát.

Zelenszkij a biztonsági garanciák fontosságát is hangsúlyozta: „a NATO felé vezető úton” és nem a tagság helyett.

„Az új dokumentumnak addig kell érvényesnek lennie, amíg Ukrajna nem tagja a NATO-nak. Mindannyian értjük, hogy Ukrajna és az ukránok számára a legjobb garancia a NATO-ban lenni” – fogalmazott az ukrán államfő.

Ukrajna közelebb van a NATO-hoz, mint valaha

Jens Stoltenberg azt emelte ki, hogy Ukrajna most közelebb van a NATO-hoz, mint valaha. „Türelmetlenül várom azt a napot, amikor szövetségesként találkozunk” – mondta, de nem részletezte, hogy Ukrajna mikor és hogyan válik a szövetség tagjává.

A NATO-főtitkár szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna elleni háború megindításával alábecsülte az ukrán politikai vezetés elszántságát, az Ukrán Fegyveres Erők bátorságát, az ukránok helytállását, valamint a NATO egységét és erejét. „A NATO továbbra is támogatni fogja önöket, ameddig szükséges” – biztosított.

A főtitkár hangsúlyozta azt is, nem Oroszország fogja megszabni, hogy ki csatlakozhat a Szövetséghez és ki nem, erről csak maguk a partnerek dönthetnek majd. „Amikor a szövetségesek beleegyeznek és a feltételek teljesülnek, meghívjuk Ukrajnát a NATO-ba” – erősítette meg.

(ntk/eurointegration.com.ua/radiosvoboda.org/dw.com)