Parlament: Fogyatkozó képviselők

A Kárpátalja is beszámolt róla, hogy július 13-án Tetjana Placskova parlamenti képviselő lemondott mandátumáról. Lemondására a Legfelső Tanács már másnap „rábólintott”, így a képviselők száma 403-ra csökkent az elvben 450 fős Radában. A Vesti összeállításában sorra vette, miért és hogyan fogyatkoztak meg ennyire a nép által választott képviselők.

Eleve nem voltak 450-en

Ukrajna Legfelső Tanácsa a törvény betűje szerint 450 tagú. Közülük 225-öt pártlistáról, további 225-öt pedig egyéni választókerületekből kellene megválasztani. Csakhogy a legutóbbi, 2019. nyári előrehozott parlamenti választások alkalmával a 450 helyett mindössze 424 képviselőt választottak meg. Az annektált Krím, valamint Donyeck és Luhanszk megyék Oroszország által ideiglenesen megszállt területeinek 26 egyéni választókerületében nem rendeztek választásokat. Vagyis Ukrajna IX. Összehívású Legfelső Tanácsa soha nem volt 450 fős. De miként morzsolódott le a testületből további mintegy 20 fő az elmúlt négy évben?

Az OPZZS átment múlt időbe

Az említett Tetjana Placskova eredetileg az Ellenzéki Platform – Az Életért (OPZZS) képviselője volt, a párt azonban – s vele együtt a parlamenti frakciója is – még tavaly megszűnt létezni. Képviselőik egy jelentős része időközben elveszítette a mandátumát, vagy önként mondott le róla.

Az első távozó Ilja Kiva volt. Még 2022 februárjában kizárták az OPZZS frakciójából, márciusban pedig lemondott mandátumáról.

Később, amikor a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) betiltotta az OPZZS-t, a párt frakciójának működését felfüggesztették. A volt OPZZS-frakció képviselőinek zöme azonban nem hagyott fel a parlamenti munkával, hanem április–májusban két képviselői csoportot hoztak létre: Az életért és békéért platformot (Платформа за життя та мир), illetve az Ukrajna helyreállítását (Відновлення України).

A lemorzsolódást azonban ez sem állíthatta meg. Novemberben lemondott mandátumáról Vadim Rabinovics, az OPZZS társelnöke, decemberben pedig a párt és a frakció egy másik emblematikus alakja, Julija Ljovocskina távozott. Később, már 2023-ban a parlament megfosztotta mandátumától Viktor Medvedcsukot, Tarasz Kozakot és Renat Kuzmint, miután az elnök megszüntette ukrán állampolgárságukat. Január 29-én Natalija Korolevszka és Jurij Szolod – ugyancsak az OPZZS-ből – önként lemondtak a mandátumukról. Februárban követte példájukat további két párttársuk: Ihor Abramovics és Oleh Volosin.

A függetlenek

A képviselői testület veszteségei távolról sem korlátozódtak az OPZZS tagjaira.

2022. július 8-án lemondott a képviselőségről Vadim Novinszkij. Indoklása szerint azért távozott, hogy az ukrán gazdaság újjáélesztésével foglalkozhasson. Szeptember 21-én Dmitro Sencev minden indoklás nélkül intett búcsút a Radának. 2023. január 23-án az elnök megfosztotta ukrán állampolgárságától Andrij Derkacsot, aki ezzel a mandátumát is elveszítette. Mindhárman független képviselők voltak.

Andrij Akszjonov, akit korábban kettős állampolgársággal is vádoltak, 2021 márciusában a Donyeck megyei 50. számú választókerületben rendezett időközi választásokon szerzett mandátumot. 2023. január 9-én minden indoklás nélkül lemondott a képviselőségről.

A „méltatlanok”

A kormánypárt, a Nép Szolgája frakciójának is voltak veszteségei. A legnagyobb visszhangot keltő botrány Olekszandr Truhin nevéhez fűződik, aki megpróbálta megvesztegetni a közlekedési baleset helyszínén intézkedő rendőrt. Azután fosztották meg mandátumától, hogy a bíróság vétkesnek mondta ki a baleset okozásában és a megvesztegetési kísérletben. Távoznia kellett Ihor Vaszilkovszkijnak is, akit az elnök ráadásul megfosztott az ukrán állampolgárságától.

A „szakmát” váltók

Többen azért távoztak a parlamentből, mert hivatalt vállaltak. Így például 2022. március 24-én elhagyta a törvényhozást Mikola Szolszkij, a parlament agrárbizottságának elnöke, akit agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszterré neveztek ki. 2022 júliusában Dmitro Lubinec ombudsman lett, valamivel később Mikola Kosztyint főügyésszé nevezték ki, Olha Szovhirjából pedig alkotmánybíró lett. 2022 őszén Rusztem Umerovot kinevezték az állami vagyonügynökség élére, 2023 márciusában Marjan Zabrodszkij az Ukrán Fegyveres Erőknél került magas beosztásba. Ezek a tisztségek összeférhetetlenek a képviselőséggel.

Ruszlan Sztefancsuk házelnök tájékoztatása szerint két képviselő, Roman Lozinszkij és Roman Kosztenko jelentkezett az ukrán hadseregbe és a fronton harcol, ők azonban nem mondtak le mandátumukról.

Képviselőhalál

Máig nem derült fény Olekszij Kovaljov képviselő rejtélyes halálának körülményeire. A háború kitörése után a választók iránti kötelességére hivatkozva hazatért Herszon megyébe. 2022 májusában kizárták a Nép Szolgája frakcióból. Tavaly augusztusban jelentették, hogy elhunyt, golyó végzett vele. Halálával egy újabb hely üresedett meg a parlamentben.

A távozó képviselők pótlása

A felsoroltnál jóval több személyi változást jegyezhettek fel a parlamenti krónikások az elmúlt négy év során – egyes számítások szerint összesen negyvenötöt –, ám ezek nem mind mutatkoznak meg a parlament létszámán. A pártlistáról a parlamentbe jutott képviselők távozása után a soron következő személy jut képviselői mandátumhoz pártjuk választási listájáról. Az egyéni választókerületből bejutott honatyák távozása esetén a Központi Választási Bizottság (CVK) időközi választásokat írt ki választókerületükben. Háború idején persze nem írhatók ki választások, így például Olekszij Kovaljov helye betöltetlen marad, amíg véget nem ér a hadiállapot.

Az OPZZS távozó pártlistás képviselői helyett sem érkezik már senki. Ez legutóbb éppen Tetjana Placskova lemondása kapcsán nyert megerősítést. Az Interfax–Ukrajina hírügynökség a CVK sajtószolgálata nyomán közölte, a párt tevékenységét betiltó bírósági határozat lehetetlenné teszi a szóban forgó politikai erő választási listáján következő jelölt képviselőként való elismerését Placskova kiválása után.

A Rada működőképessége nincs veszélyben

A fentebb elsorolt személyi kérdések azonban nem teremtenek kritikus helyzetet, ami a törvényhozás működését illeti. Az évek során elszenvedett veszteségek, politikai kataklizmák és lemorzsolódás ellenére az Alkotmány szempontjából a parlament változatlanul legitim és működőképes.

Mindennek rendes körülmények között amúgy sem lenne különösebb jelentősége, mivel a Rada megbízatása idén ősszel lejár. Miután azonban háború idején nem lehet választásokat kiírni, a jelenlegi törvényhozás mandátuma automatikusan meghosszabbodik a hadiállapot megszűnéséig. Addig tehát ki kell húzni – nekik is, nekünk is.

 (szcs/vesti.ua/interfax.com.ua)