Döntött a hágai bíróság Ukrajna Oroszország elleni keresete ügyében
Az ENSZ Hágai Nemzetközi Bírósága kihirdette határozatát abban az ügyben, amelyben Ukrajna két nemzetközi egyezmény megsértésével vádolta Oroszországot. Ez a per nem az Ukrajna elleni teljes körű invázió 2022. február 24-i kezdete után Oroszország által elkövetett jogsértések miatt indult, hanem a 2014 óta tartó donbászi és krími eseményekre vonatkozott. Ukrajna Külügyminisztériuma még 2017 januárjában nyújtott be keresetet Oroszország ellen a hágai bíróságon – emlékeztet összeállításában a BBC News Ukrajina.
Az ukrán külügyi tárca először is a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló egyezmény megsértésével vádolta meg Oroszországot, mert „fegyvereket és más típusú segítséget biztosított azoknak a törvénytelen fegyveres csoportoknak, amelyek számos terrorcselekményt követtek el Ukrajna területén”. Másodszor, azzal vádolták Moszkvát, hogy megsértette „A faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről” szóló egyezményt. A kereset szerint ez a megszállt Krím félszigeten élő „nem orosz közösségeket”, köztük „az etnikai ukránokat és a krími tatárokat” érinti.
A bíróság január 31-én ismertetett határozatában elutasította a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos ukrán vádak többségét. Az indoklás szerint az ügy csak a terrorizmus Oroszország általi valószínűsíthető pénzügyi támogatására vonatkozhat, a terrortámadások végrehajtásához használható fegyverekre azonban nem. A hágai székhelyű bíróság egyben közölte, nincs elegendő bizonyítéka annak eldöntésére, hogy az Ukrajna által terroristáknak nevezett csoportok valóban azok-e. A bíróság ugyanakkor megállapította, hogy Oroszország nem folytatta le a szükséges vizsgálatot az el nem ismert DNR és LNR képviselőinek terrorizmusban való érintettségére vonatkozó, Ukrajna által előterjesztett vádak ügyében, és ezzel megsértette a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló egyezményt.
A vádak második, a krími helyzettel összefüggő csoportjával kapcsolatban a bíróság úgy döntött, hogy az orosz bűnüldöző szerveknek a krími tatárokkal szembeni fellépése részben sérthette ennek az etnikai csoportnak a jogait. A faji megkülönböztetésre vonatkozó vádakról azonban a bíróság kijelentette: nincs meggyőződve arról, hogy a Krím félszigeten élő krími tatárokat és ukránokat etnikai származásuk miatt üldözték. Úgy vélte, a fellépés ellenük politikai indíttatású lehetett.
A bíróság a krími tatár nép medzsliszének üldözését is politikai hátterűnek minősítette, nem pedig olyannak, amely vezetőinek etnikai származásán alapult. Ezért nem hiszi, hogy a medzslisz betiltása sérti a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményt.
Ugyanakkor Oroszország a taláros testület szerint bűnös a Krímben élő ukránok jogainak megsértésében, mert a félsziget annektálása után meredeken csökkent az ukrán nyelven tanuló diákok száma.
Elemzők úgy vélik, még egy ilyen felemás bírósági határozat is tekinthető Ukrajna sikerének, a szakértők ugyanis kezdettől fogva bizonytalannak tekintették a per kimenetelét. Amint pedig a forbes.ua is rámutat, a hágai bíróság első ízben ismerte el Oroszországot a nemzetközi jog megsértőjének.
(pszv/bbc.com/forbes.ua)
