Nagydobronyban kezdődött az 58. magyar anyanyelv hete

Az Anyanyelvápolók Szövetsége (Magyarország) 58. alkalommal szervezte meg az anyanyelv hetét, melynek idén Kárpátalja adott otthont április 24‒26. között. A „Csak őrizz meg bennünket, édes, édes anyanyelv” mottójú programsorozat lebonyolítását társszervezőként a Kárpátaljai Magyar Pedagógus­szövetség és az Anyanyelv­ápolók Kárpátaljai Szövetsége vállalta. A rendezvény 3 helyszínen zajlott: Nagydobronyban, Munkácson és Beregszászban.

A Magyar Nyelv Hete kárpátaljai programsorozatának első helyszíne szerdán a Nagydobronyi Líceum volt, ahol Katona-Mironova Berta, a tanintézmény igazgatója köszöntötte az ünnepélyes megnyitóra egybegyűlteket és kiemelte: ezek az események fontos ügyet szolgálnak, az anyanyelvünk ügyét.

– Ennél a mai világban nincs fontosabb, különösen ebben a zűrzavaros világban, amikor mindenféleképpen próbálnak gátolni, visszavetni nyelvi és identitási fejlődésünkben. Elődeink nagyszerű munkát végeztek, hisz egy gyönyörű nyelvet hagytak ránk, s nekünk szent feladatunk ezt továbbvinni, hogy a felnövekvő generációnak átadjuk, s ti megőrizzétek és átörökítsétek a következő nemzedéknek.

Kovács Zsuzsanna, az Anyanyelvápolók Szövetségének irodavezetője elmondta: az 58. anyanyelv hetének megrendezésekor az volt a céljuk, hogy a Felvidék és a Délvidék után Kárpátaljára kerülhessen a rendezvény megnyitója és a kiemelt rendezvények.

– A Magyar Nyelv Hetének első évtizedeiben csak az anyaországban voltak rendezvényeink, több száz egy-egy héten, könyvtárakban, művelődési otthonokban, kisközösségekben. Aztán a most 35. évébe lépő Anyanyelvápolók Szövetsége, mikor a nemzetben gondolkodást úgy tűzhette a zászlajára, hogy nemcsak az elszakított részektől várjuk az anyaországba a szervezőket, a felkészítő pedagógusokat, diákokat, hanem mi magunk is kilépünk és erősítjük az elcsatolt részeken élő magyarságot anyanyelvének megtartásában, akkor egy nagyon szép folyamat kezdődött el, ami most a legaktuálisabb helyen van, Kárpátalján, ahol nagyon nagy szükség van arra, hogy a megmaradást a lélekben, a nyelvben, az anyanyelvhez kötődés megőrzését erősítsük azokban a társainkban, akik itt élnek.

A megnyitón Kovács Zsuzsanna tolmácsolta Juhász Juditnak, az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökének üdvözletét, aki többek között egy nagyszerű katedrálist építő kövekhez hasonlította a nyelvápolókat. „Mi, akik anyanyelvünk ügyéért munkálkodunk munkahelyünkön vagy a családunkban, egyenként alig jutunk egyről a kettőre, de összekapaszkodva őrzői, védelmezői, formálói lehetünk és vagyunk is. […] Tisztelettel fejet hajtunk azok előtt, akiknek egy háború sújtotta ország kisebbségeként naponta meg kell küzdeniük szülőföldjükért, magyarságukért, a megmaradásukért.”

Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, a megyei tanács képviselője ünnepi beszédében kihangsúlyozta: mindig a lehetőséget kell keresni.

– Mindig arra kell tekinteni, ahonnét az enyhe szellő a róna felől jön, s ez a mai ünnep egy ilyen enyhe szellő, hisz az anyanyelvápolók közössége hozott ide egy támogatott, erős akaratú szellőcskét, ami ha megérint minket, remélem, erőt ad ahhoz, hogy őrizzük édes anyanyelvünket, ápoljuk, tegyünk érte – majd kitért a palóc tájszólás és a helyi népviselet, tánc megmentési folyamatára és megőrzésének fontosságára.

– A mostani rendezvény a magyarországi anyanyelvápolók közösségének szervezésében ösztönző erőként hat Kárpátaljára, hiszen nagyon neves előadók jönnek ide 3 helyszínre – Nagydobrony, Munkács, Beregszász – s az ott élőknek adnak egy kis erőt, támogatást ahhoz, hogy valóban kitartsanak az anyanyelv mellett. Mert itt olyan kor van, amikor ezt nehéz megőrizni, de ezek a gyökereink, és ha a gyökereinket elvágják, vagy kiszáradnak, akkor már nem lesz mibe kapaszkodni. S akik itt maradtak, azok itt szeretnének élni, a szeretett anyaföldbe kapaszkodva kiteljesedni és boldogulni. Ehhez ad nekünk lehetőséget, erőt, ihletet ez a hét – mondta dr. Orosz Ildikó és köszönetet mondott azoknak, akik eljöttek, gondoltak erre, áldoztak rá, áldoztak azért, hogy az anyanyelvünk megőrzésében segítsék azon pedagógusokat, akik ezért sokat tesznek Kárpátalján.

Az ünnepi köszöntők után a nagydobronyi oktatási intézmények és a helyi művészeti iskola diákjainak zenés-irodalmi műsorát élvezhették a jelenlévők. A színvonalas előadás Uszkai Valéria magyartanár, szervező, Torma István koreográfus, szakkörvezető és Katona-Mironova Berta igazgató lelkes munkájának köszönhetően jött létre.

A nap további részében elő­adásokat hallhattak a kistérség fiataljai és az érdeklődők. Török Annamária Kazinczy-díjas rádióbemondó, a Médiaakadémia Montágh Testületének beszédtanára Személyiségünk megjelenése a beszédünkben címmel tartott értekezést. Dr. Györke Magdolna, a filológiai tudományok kandidátusa A kárpátaljai magyar nyelvhasználat sajátosságairól szólt. Varga Sándor, a Nagydobronyi Líceum tanára pedig Fénnyel rajzolt sorsok. A XX. századi történések lenyomata a privát fényképgyűjteményekben című előadásában nyújtott betekintést a képi kordokumentumok világába.

Ebéd után a vendégek egy séta során megtekintették Nagydobrony jellegzetességeit.

Rehó Viktória