A hamis elismervényről

„Az ismerősömön be akarnak hajtani egy kölcsönt, amelyet fel sem vett. A bíróság olyan elismervény alapján rendelte el a behajtást, amelyet ő – állítása szerint – nem írt alá. Arról sem tudott, hogy volt bírósági tárgyalás. A »hitelező« azt állítja, tanúkkal is igazolni tudja, hogy az ismerősöm aláírta az elismervényt. Mit lehet tenni ilyenkor? Igaz, hogy kamatot is követelhetnek tőle, amiért nem törlesztette időben a »kölcsönt«?”

– Az ismerősének ügyvédhez kell fordulnia. Az ügyvéd kezdeményezheti a bírósági határozat felülvizsgálatát, arra hivatkozva, hogy ügyfele az elismervényt nem írta alá, sőt adott esetben azért is, mert a bíróság nem tájékoztatta őt megfelelően az eljárás megindításáról, a bírósági meghallgatás helyéről és idejéről.

Az ügyvéd kérheti igazságügyi írásszakértői vizsgálat elrendelését, amely megállapíthatja, hogy az ügyfele írta-e alá az ominózus elismervényt, vagy sem. Ha azután a megismételt perben megállapítást nyer, hogy nem az ügyfél írta alá az elismervényt, az alapul szolgálhat a bíróság számára a tartozás behajtása iránti kérelem elutasításához, mivel az aláírás jelzi az adós szándékát, igazolja a hitel felvételének tényét. Aláírás hiányában az ügyfelet nem terheli semmilyen kötelezettség ez ügyben.

Itt jegyezném meg, hogy a hatályos jogszabályok és a bírói gyakorlat alapján a pénzeszközök átvétele vagy átadása nem igazolható tanúvallomással, de még videófelvétellel sem. A pénz átvételét, a kölcsönt kizárólag írásos, az adós által aláírt átvételi elismervény igazolhatja.

A Legfelsőbb Bíróság 2018. július 18-án kelt, tartozás behajtásával kapcsolatos 143/280/17. számú határozatában ugyancsak megállapította, hogy a kölcsönszerződés szerinti teljesítés ténye a felek magyarázataival és tanúvallomásokkal nem bizonyítható. A felperes birtokában lévő dokumentum – az alperestől kapott elismervény – támasztja alá, hogy az adós kölcsönt vett fel.

Ami a lejárt hitel után fizetendő kamatot illeti, a Polgári törvénykönyv 625. cikkelyének 2. pontja valóban kimondja, hogy a kötelezettségét időben nem teljesítő adós a hitelező kérelmére köteles megfizetni a tartozás összegét a megállapított infláció figyelembevételével a késedelem teljes időtartamára, valamint a lejárt kölcsön három százalékának megfelelő évi kamatot is fizetnie kell – kivéve, ha szerződés vagy jogszabály ettől eltérő nagyságú kamatot állapít meg. Emlékeztetnék azonban, hogy a Polgári törvénykönyv záró- és átmeneti rendelkezéseinek 18. pontja kimondja: ha a hitelfelvevő nem teljesíti pénzbeli kötelezettségeit azon szerződés szerint, amelynek alapján számára bank vagy más hitelező hitelt (kölcsönt) nyújtott, a hadiállapot és a rendkívüli állapot ideje alatt, valamint az azok megszűnését vagy eltörlését követő harminc napon belül mentesül a 625. cikkelyben meghatározott felelősség, valamint a késedelemért kiszabható kamat megfizetésének kötelezettsége alól.

hk