Sőtér István: "Az egészség a legfontosabb"

Isten éltesse!

2004. június 25., 10:00, 180. szám

Sőtér István, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulatának tagja a napokban ünnepli harmincadik születésnapját. A magánéletben visszafogott, csendes természetű színművésznek a színházi próbák és fellépések mellett jelenleg három hónapos kislánya jelenti a világ közepét, így minden szabadidejét vele tölti.

- Téged mikor "csábított el" a kívülről nézve csak csillogást és sikert ígérő színészi pálya?

- Kisgyerekként sokat szerepeltem, az iskolában gyakran énekeltettek, szavaltattak. 1983-ban, 9 évesen szavaltam a Szeget szeggel Petőfi-verset, s ez az élmény végül megerősítette bennem, hogy igen, színész akarok lenni.

- Gyerekként volt-e valamilyen hobbid, ami a tanulás mellett kitöltötte napjaidat?

- Szüleim szerint jó gyerek voltam, kicsit visszahúzódó, de azért barátságos. Rendszerint egyedül játszottam, kedvenc időtöltésem volt a babfocizás. A nagy szemű babokból egész focicsapatokat "építettem" és bajnoki mérkőzéseket játszottam. Egy idő után a szomszéd srácok is felfigyeltek a babfocimra és gyakran csatlakoztak hozzám.

- A családodban volt-e, van-e valamilyen egyedi hagyománya a születésnap-ünneplésnek?

- Gyermekkoromban valóban családi ünnep volt az évfordulók méltatása, ilyenkor összejött a szűkebb rokonság, és főztünk egy finom bográcsgulyást. Később a haverokkal, ismerősökkel ünnepeltem, most pedig itt, a színházban bolondozunk a kollégákkal. Eddig a 25. születésnapom volt a legemlékezetesebb, aminek maradandó nyomát most is a kezemen viselem...

- A 30. születésnapod alkalmával mit kívánnál önmagadnak?

- Elsősorban egészséget. Édesapám gyengélkedik, s most látom igazán, mennyire fontos az ember egészsége, mert enélkül minden egyéb értéktelenné válik. Szeretnék továbbá minél több időt tölteni szöszi, kék szemű kislányommal, Klaudiával, aki a fény az életemben.

-vn-